1995. évi LXXII. törvény a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről

1995. évi LXXII. törvény

a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről

Az Országgyűlés — a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvényben meghatározott kötelezettségeknek az 1995. évi költségvetési előirányzatokban való érvényesítésére — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KTv.) egyes rendelkezéseinek módosítására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE¶

A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja¶

1. § A KTv. 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,1. § Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 1 945 325,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 789 297,8 millió forintban,

c) hiányát 156 027,3 millió forintban

állapítja meg.''

2. § A KTv. 2. §-a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben,)

,,b) külföldi hitelezők javára 24 613,6 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.''

3. § A KTv. 4. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hiteléből eredő államadósság egy részét — a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló nettó tartozásainak árfolyamváltozás miatti veszteségére — a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 22. §-ában meghatározott mértékig és időpontig piaci kamatozású állami értékpapírrá alakítsa át. A Magyar Nemzeti Bank az ezen állami értékpapír után kapott kamatot azonnal adóelőlegként átutalja a központi költségvetésbe.''

4. § A KTv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) A központi költségvetési szerveknél végrehajtandó létszámcsökkentés többletkiadásaira szolgáló előirányzat 3325,8 millió forint. Az előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. Az előirányzatból 1025,8 millió forint a felsőoktatásban, 300,0 millió forint a Magyar Televíziónál végrehajtott létszámcsökkentés többletkiadásaira használható fel.''

5. § A KTv. 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából legalább 150 000 millió forintot köteles befizetni a költségvetésbe.''

6. § A KTv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, a bekezdés jelenlegi d)—e) pontjainak betűjelzése e)—f) pontokra módosul:

[(1) Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások az 1995. évben a következők:]

,,d) Záhonyi Tisza-híd rekonstrukciója (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport, 2 kiemelt előirányzat;''

7. § (1) A KTv. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása során]

,,a) a (2) bekezdés szerinti bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a;''

(a központi költségvetést illeti meg.)

(2) A KTv. 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az alaptevékenység körében végzett földhivatali szolgáltatásokért — beleértve a soronkívüli eljárásokat és különszolgáltatásokat is — fizetett díjak miatti többletbevétel mentes az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetési kötelezettség alól.

(5) A földhivataloknál a (4) bekezdés szerint keletkezett többlet felhasználásához a felügyeletet ellátó miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.''

8. § (1) A KTv. 16. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(...bevételek a következők:)

,,a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítése, a tankönyvek, jegyzetek, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) kivételével;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, továbbá költségvetési szerveknek nyújtott, nyereség nélkül továbbszámlázott közbeszerzési tevékenysége bevételét;''

(2) A KTv. 16. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó — kiadásokkal csökkentett — többletének 50%-a a központi költségvetést illeti meg, mely kötelezettséget az 1995. évi pénzmaradvány elszámolását követően kell teljesíteni.''

(3) A KTv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíj a felsőoktatási intézményeket illeti meg, kivéve az első alapképzésben, valamint a nappali tagozatos szakirányú továbbképzésben, továbbá doktori képzésben részt vevő hallgatók által kormányrendelet szerint fizetett tandíjat.''

9. § A KTv. 19. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(8) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, valamint a 18. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásoknak lemondással felszabaduló összege a 20. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.''

10. § A KTv. 28. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

,,

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége és eladósodásának korlátozása''

és a 28. §-át követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:

,,28/A. § (1) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.

(2) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.

(3) A likvid-hitel nem esik az (1)—(2) bekezdés szerinti korlátozás alá.

(4) Saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.

(5) Rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.

(6) Likvid-hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.

”

11. § (1) A KTv. 29. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A társadalombiztosítási alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozásállományát — ideértve az 1992—1993. évi hiányok államkötvénnyel nem fedezett részét is — 1996-ban kell rendezni.''

(2) A KTv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott pénzellátási terv alapján lehet. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani.''

12. § (1) A KTv. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5%-át.''

(2) A KTv. 36. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, melyekre a kezességvállalási szerződést a Kormány nevében — a Kormány által meghatározott időponttól — a Magyar Export-Import Bank Rt. adja ki, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.''

13. § A KTv. 37. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1995. december 31-én 16 500 millió forint lehet.''

14. § A KTv. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzat, valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzat) előirányzatai együttes összegének 7%-át meghaladó túllépési lehetősége tekintetében.''

15. § A KTv. 41. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]

,,o) a központi költségvetési szerveknél a gazdasági stabilizációs intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetére jóváhagyott céltartalék-előirányzatnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím, 3. alcím)''

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

16. § A KTv. 44. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek — mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének — tervezési, előirányzat-módosítási, pénzellátási és -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (27—30. cím); illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.''

17. § A KTv. 48. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,48. § (1) Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából be kell számítani — a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása nélkül — a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következő számlákat: költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb nemzetgazdasági elszámolások, ÁPV Rt., elkülönített állami pénzalapok. A számlatulajdonosok rendelkezési jogára tekintettel a beszámítás mindenkori mértékét Pénzügyminisztérium—Magyar Nemzeti Bank megállapodás rögzítse.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláikat és lekötött betéteiket csak a Magyar Nemzeti Banknál vezethetik, illetőleg helyezhetik el.''

MÁSODIK RÉSZ — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK¶

A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésérőlés az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosítása¶

18. §

A távközlésről szóló1992. évi LXXII. törvény módosítása¶

19. §

A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló1993. évi XX. törvény módosítása¶

20. § A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások)

,,d) A központi költségvetés javára történő befizetés''

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

21. § A Kisvállalkozói Garancia Alapnak az 1995. évben 234 millió forint befizetést kell a központi költségvetésbe teljesítenie.

22. § A Foglalkoztatási Alapnak (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport) a célzott közhasznú foglalkoztatási támogatás címen nyújtott 3 milliárd forintot elkülönítetten kell kezelni, és a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők célzott közhasznú foglalkoztatására lehet felhasználni.

23. § A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 15. cím, 2. alcím, 9. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 60,0 millió forint, az 56. előirányzat-csoport előirányzata a központi irányítás alatt működő színházak, művészeti intézmények, könyvtárak, múzeumok, továbbá a kulturális és tudományos folyóiratok, valamint a szakszervezeti és munkahelyi művelődési intézmények körében, a 7. alcím, 6. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 77,8 millió forint, a 7. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 10,0 millió forint, a 15. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 10,0 millió forint, a 19. előirányzat-csoport előirányzatából 4,0 millió forint, továbbá a 17. cím 4. alcímének előirányzatából 55,0 millió forint kizárólag a negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség kiterjesztése miatti többletkiadások ellensúlyozására szolgál.

24. § (1) A KTv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(2) A KTv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

(3) A KTv. 3. számú melléklete 15. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,15. Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz.

Összege: 5500 forint/ellátott.

E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek óvodai nevelése önkormányzati, nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban), a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott nemzetiségi óvodai program szerint anyanyelven, illetve két nyelven folyik, továbbá, ha az óvodai intézményben differenciált nevelési program alapján, legalább heti 10 órában biztosított a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) foglalkoztatása. (Az igénybevételhez az előzőeket a foglalkozási naplóban kell dokumentálni.)

E kiegészítő hozzájárulás az ellátott gyermek után csak egy címen igényelhető.

Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-i létszám 4/12 része alapján. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló, foglalkozási napló.)''

(4) A KTv. 3. számú melléklete 23. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,23. Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz.

Összege: 16 500 forint/oktatott.

E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe,

— ha az önkormányzat által fenntartott intézményben a tanuló kéttannyelvű oktatásban részesül,

— ha az önkormányzat által fenntartott intézmény a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanuló iskolai nevelése, oktatása során a különböző oktatási típusoknak (nyelvoktató, kétnyelvű, -tannyelvű) megfelelő óraterv, tanterv és tankönyv alapján a tanórán és tanórán kívüli tevékenységben biztosítja a kisebbségi oktatási feladatok megvalósítását,

— ha a kis létszámmal működő önkormányzati oktatási intézményben az érvényben lévő tantervek és tankönyvek alapján összevont csoportban, illetve nulladik vagy csatlakozó órában látják el az adott kisebbségi nevelési-oktatási feladatokat,

— ha az önkormányzat a területén működő oktató-nevelő intézmények keretei között legalább heti 6 órában biztosítja a cigánytanulók differenciált egyéni vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon.

A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok foglalkozási naplóval is dokumentált teljesítése. Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető.

E kiegészítő hozzájárulás egy oktatott gyermek után csak egy címen igényelhető.

Az esti és levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1/3-ad része igényelhető.

Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsófokú intézményekben. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap, törzskönyv, tanuló-nyilvántartó könyv, foglalkozási napló.)''

(5) A KTv. 5. számú melléklete az e törvény 3. számú mellékletének megfelelően módosul.

(6) A KTv. 7. számú mellékletének kiadási és bevételi előirányzatai az e törvény 4. számú melléklete szerint módosulnak.

(7) A KTv. 9. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.

(8) A KTv. 10. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.

25. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A KTv. — e törvény 10. §-ával megállapított — 28/A. § (1)—(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket első ízben az e törvény hatálybalépését követő kötelezettségvállalásra kell alkalmazni, ide nem értve a törvény hatálybalépése napján fennálló hitelek prolongálásával keletkező kötelezettségvállalást.

(3) Azon elkülönített állami pénzalap kezelőnek, melynek a KTv. — e törvény 17. §-ával megállapított — 48. § (2) bekezdése szerint a pénzforgalmi számláit és lekötött betéteit nem a Magyar Nemzeti Banknál vezetik, illetve kezelik, az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül azokat át kell telepítenie a Magyar Nemzeti Bankhoz. A Kormány a végrehajtásra legfeljebb 1995. december 31. napjáig halasztást engedélyezhet.

26. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

• a) a KTv. 29. §-ának (2) bekezdése;
• b) a KTv. 43. §-ának első mondata;
• c) a KTv. 58. §-a;
• d)
• e) az 1995. évi XXI. törvénnyel módosított, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 78. §-a (1) bekezdésének a) pontja;
• f) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 58. §-ának (4) bekezdése;
• g) a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének második mondatrésze;
• h) az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése;
• i) a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 10. §-ának (2) bekezdése;
• j) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata;
• k) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által felügyelt alapok banki elhelyezéséről szóló 2/1994. (III. 8.) MKM rendelet;
• l) az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 9/1994. (III. 11.) IKM rendelet.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a KTv. 4. §-ának (5) bekezdésében ,,a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)'' szövegrész helyébe ,,az MNB tv.'' szövegrész lép.

27. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

• a) a központi költségvetési szervek által fenntartott hivatali üdülők támogatásának mérséklésére irányuló felülvizsgálatot követően megállapított támogatáscsökkentés összegével az érintett fejezeteknél az előirányzatokat csökkentse (cím, alcím, előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat);
• b) az I. Köztársasági Elnökség, a II. Országgyűlés, a III. Alkotmánybíróság, a IV. Legfelsőbb Bíróság, az V. Magyar Köztársaság Ügyészsége, a VI. Állami Számvevőszék fejezetek irányításáért felelős vezető, továbbá a bíróságok vonatkozásában az igazságügy-miniszter által a gazdasági stabilizációs intézkedések keretében felajánlott támogatás összegével az érintett fejezetek által javasolt előirányzatokat csökkentse (cím, alcím előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat);
• c) a VII. Miniszterelnökség fejezet 27. címén tervezett előirányzatokat a tényleges teljesítésnek megfelelően az alcímek között átcsoportosíthassa;
• d) a Kisvállalkozói Garancia Alapnál vizsgálja felül a garanciavállalási kötelezettségeket, és a megállapított kötelezettségekkel nem terhelt pénzeszközöket vonja be a központi költségvetés bevételeibe.

28. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének előterjesztésekor mutassa be az Országgyűlésnek az érvényben lévő koncessziós szerződések alapján, a következő három költségvetési évben a központi költségvetés milyen összegű bevételt realizálhat.

1. számú melléklet az 1995. évi LXXII. törvényhez¶

,,

1. számú melléklet az 1994. évi CIV. törvényhez

I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

II. ORSZÁGGYŰLÉS

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG

V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

VI. ÁLLAMI SZÁMVEVÔSZÉK

VII. MINISZTERELNÖKSÉG

VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM