1995. évi LXVI. törvény — mi változott? 2016. július 10.
A 2015. október 15. és 2016. július 10. között hatályba lépett módosítások. 1 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. október 15.)Következő módosítás (2017. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 391 változatlan sor ⋯
(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást — az üzemi és az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett — a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhető irataikat — ha azok feladataik ellátásához már nem szükségesek — részére átadni. Ezen szervek közlevéltárba adott irataik kutathatóságát illetően a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezhetnek.
33. § (1) A kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság), a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján – a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel – védett levéltári anyaggá nyilváníthatja a nem levéltárban, muzeális intézményben és könyvtárban őrzött, 50 évnél régebben keletkezett maradandó értékű magániratokat, továbbá a keletkezés idejétől függetlenül:
33. § (1) A kulturális javak hatósági feladatkörében eljáró kulturális örökség hatósága (a továbbiakban: hatóság), a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján – a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel – védett levéltári anyaggá nyilváníthatja a nem levéltárban, muzeális intézményben és könyvtárban őrzött, 50 évnél régebben keletkezett maradandó értékű magániratokat, továbbá a keletkezés idejétől függetlenül:
- a) a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életben jelentős szerepet betöltő személyek irathagyatékát;
- b) a jogutód nélkül megszűnt, nem közfeladatot ellátó szervek irattári anyagának maradandó értékű részét, kivéve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott iratokat;
⋯ 99 változatlan sor ⋯