1995. évi LXIV. törvény
A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a gyermek- és ifjúsági korosztályok öntevékenységének támogatása, valamint az erre a célra rendelkezésre álló központi költségvetési és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. RÉSZ — A Gyermek- és Ifjúsági Alap¶
1. § A gyermekek és fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram a központi költségvetés elkülönített, fejezeti kezelésű előirányzataként támogatja. Ahol a törvény Gyermek- és Ifjúsági Alapot említ, azon Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) kell érteni.
2. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásai:
- a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatás;
- b)
- c) az Alapprogram javára teljesített önkéntes befizetések;
- d)
- e) a Központi Ifjúsági Alapprogram pénzmaradványai, ezek korábbi tőkekihelyezéséből származó összegei, valamint a javára teljesített visszafizetések;
- f) egyéb bevételi források.
(2)
(3) Az Alapprogram bevétele és év végi pénzmaradványa nem vonható el.
3. § (1) Az Alapprogram pénzügyi fedezetével a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2)
(3) Az Alapprogram éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, valamint az egyedi támogatási igény alapján a támogatás odaítéléséről az erre a célra létrehozott testület javaslatára a miniszter dönt.
(4)
4. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:
- a) a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programokat, azon belül különösen: – a gyermekek egészséges szabadidőeltöltésével kapcsolatos tevékenységeket, – a gyermekek iskolán kívüli nevelésével összefüggő tevékenységeket, – a gyermekek testi és lelki egészségét veszélyeztető jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos kezdeményezéseket,
- b) a honismeretet, a helyismeretet elősegítő, a haza szeretetére nevelő programokat,
- c) a természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítő programokat,
- d) az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, saját szervezeteik és csoportjaik kezdeményezéseit és tevékenységét,
- e) az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem-kormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttműködésre,
- f) a demokráciára neveléssel, a demokratikus működés gyakorlásával és az állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeményezéseket,
- g) a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat,
- h) az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezéseket,
- i) a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelőző, figyelemfelhívó programokat,
- j) hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítő programokat,
- k) az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és elemző rendszer kiépítését és működtetését.
(2)
II. RÉSZ¶
5–7. §
III. RÉSZ — A miniszter feladatai¶
7/A. § A miniszter az ifjúsággal összefüggő feladatai keretében:
- a) ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintő kérdésekben a kormányzati programok összehangolásának és a stratégiai tervdokumentumok végrehajtásának feladatait;
- b) biztosítja a fiatalok képviselőinek részvételét az ifjúságot közvetlenül érintő kormányzati döntések előkészítésében;
- c) feladatainak ellátása során rendszeres kapcsolatot tart az országos hatáskörű szervekkel, közhasznú szervezetekkel, egyesületekkel, közalapítványokkal és alapítványokkal, szakmai műhelyekkel, a települési, valamint a területi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal;
- d) ellátja a Kormány képviseletét a nemzetközi kormányközi ifjúsági kapcsolatokban;
- e) gondoskodik az ifjúság társadalmi helyzetének változásait követő ifjúsági információs rendszer működtetéséről, az ifjúság helyzetéről szóló elemzések és jelentések elkészítéséről és ezek nyilvánosságra hozataláról;
- f) a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
7/B. §
IV. RÉSZ — Vegyes rendelkezések¶
8. § E törvény alkalmazásában
- a) gyermek: a 0–14 éves korosztályokhoz tartozó személy,
- b) fiatal: a 15–29 éves korosztályokhoz tartozó személy.
9. § (1) Ez a törvény — a 7. § (1)—(5) bekezdés kivételével — a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény 7. §-ának (1)—(5) bekezdése 1995. november 1-jén lép hatályba.
(2)
(3)–(6)
10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapprogram pénzeszközeinek kezeléséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alapprogram működésével, felhasználásával összefüggő szabályokat rendeletben állapítsa meg.