1995. évi LIII. törvény — mi változott? 2013. december 31.

(3) A víz mint környezeti elem tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a víz mint környezeti elem védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: vízvédelemért felelős miniszter) látja el.

- e) a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), és

- f) a vízügyi hatóságnak

(2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet, amelyek 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.

49/A. § A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.

(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóságok és igazgatási szervek, valamint a katasztrófavédelmi szervek feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén – jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

64/B. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítő a minősítéssel kapcsolatos eljárásai során a minősítési osztály megalapozása, továbbá az ellenőrzések eredményes lefolytatása céljából jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.

(3) A határértéket a miniszter – az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott – rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg. A víz védelmét szolgáló határértéket – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a vízvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg.

(2) Ha a környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.

(4) A környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.

(5) A környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően

102/B. § (1) Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.

(3) Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig – az (1) bekezdés alapján már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve – elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.

(5) A környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott intézkedéseket a vízvédelemért felelős miniszter teszi meg, ha környezetkárosodás a vizeket érinti.

- 19. a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket és részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; 21. az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait, 22. a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét, 23. a zaj és rezgés elleni védelem szabályait; 24. a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat; 25. a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint az ebben közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletes szabályait; 26. az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeik és élőhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat; 27. a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmével kapcsolatos részletes szabályokat; 28. a felszín alatti vizek védelmének szabályait; 29. a felszíni vizek minősége védelmének szabályait; 30. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének szabályait; 31. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és vízgyűjtőterületüket; 32. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek minősítésének részletes szabályait; 33. az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadható engedélyeket és az egybefoglalt környezethasználati engedély szabályait; 34. azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően kezdhetők meg, illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi elemeit, a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeket; 35. a hulladékból előállított tüzelőanyag égetésének részletes szabályait.

- l)

- m) a környezeti elemek – ide nem értve a vizeket – védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó – törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem utalt – részletes szakmai szabályokat,

(10) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg:

(11) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, az agrárpolitikáért, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben – az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével – a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.

(12) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a víz mint környezeti elem védelmére, a vizet szennyező forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a vizet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó – törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem tartozó – részletes szakmai szabályokat.

(12a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a vízvédelmi eljárások kivételével – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

(13a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett vízvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.

(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket, a vizekre vonatkozó határértékek kivételével.

(15a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.

110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a környezetvédelmi, a vízvédelmi hatóságot, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervet.