1995. évi CXXV. törvény — mi változott? 2026. január 6.

A 2025. október 12. és 2026. január 6. között hatályba lépett módosítások. 336 sor került be, 141 sor került ki.

← Előző módosítás (2025. október 12.)Következő módosítás (2026. július 13.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 49 változatlan sor ⋯

- c)

- d) felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;

- e) – szükség esetén az Információs Hivatal bevonásával – ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;

- f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;

- g) végzi a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;

- h) a nyomozás elrendeléséig végzi

- ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

⋯ 55 változatlan sor ⋯

esetén.

5/D. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését.

5/D. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben, valamint az Országgyűlési Őrség esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését.

6. § A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

⋯ 26 változatlan sor ⋯

- o) ellátja a honvédelmi szervezeteknél folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;

- p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;

- q) elvégzi a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.

- r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;

- r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, nemzetbiztonsági ellenőrzésének, illetve egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;

- s) a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat;

- t) ellátja az a)–r) pont szerinti feladatokat a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságoknál.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit – az (1) bekezdés f) és k) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével – saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.

(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – a telephely biztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadása kivételével – térítésmentesek.

(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – térítésmentesek.

(6) A titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.

⋯ 37 változatlan sor ⋯

- b) a Nemzeti Információs Központba vezényelt állomány tekintetében, valamint

- c) azon személyek tekintetében, akiknek szolgálatteljesítési helyeként a Nemzeti Információs Központot jelölték ki.

(7a) A Nemzeti Információs Központ ellátja az objektumai műveleti védelmének feladatait.

9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok

- a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;

⋯ 132 változatlan sor ⋯

- d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;

- e) meghatározza az adatkezelés belső eljárási szabályait;

- f) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb belső rendelkezések elkészítéséről, azok összhangjának megteremtéséről és érvényesítéséről;

- g) javaslatot tesz a miniszternek a főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;

- g) javaslatot tesz a miniszternek a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;

- h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történő kinevezést és felmentést;

- i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében – jogszabályban meghatározott kivételekkel – gyakorolja a munkáltatói jogokat;

- j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.

⋯ 83 változatlan sor ⋯

(3)

(4) A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi.

(5) Kockázati tényező felmerülése esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja az érintett képviselőt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert.

⋯ 139 változatlan sor ⋯

- c) szökésének megakadályozására;

- d) ellenszegülésének megtörésére.

34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.

34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerint a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott szolgálati beosztásokban – szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.

35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.

⋯ 217 változatlan sor ⋯

- a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;

- b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;

- c) a nemzetbiztonsági védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve tisztség megszűnésétől számított 20 évig;

- d) a nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat a biztonsági szakvélemény érvényességének végétől számított 20 évig;

- d) a nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésétől számított 25 évig;

- e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig.

- f) az a)–e) pontban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.

- f) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésétől számított 23 évig;

- g) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásokat, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban tárolt arcképmásokat, a menekültügyi nyilvántartásban tárolt arcképmásokat, az útiokmány-nyilvántartásban tárolt arcképmásokat, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszer részét képező személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában tárolt fényképek közül a szemből készített arcképmásokat 30 napig;

- h) az a)–g) pontban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha

⋯ 237 változatlan sor ⋯

53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok – a Nemzeti Információs Központ kivételével – a 4–9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.

(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt feladata teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat.

(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) és (7a) bekezdésében foglalt feladatai teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt külső engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során külső engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést nem alkalmazhat.

(6) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést nem alkalmazhat.

### Külső engedélyhez nem kötött

titkos információgyűjtés

⋯ 151 változatlan sor ⋯

- a) nem alkalmas a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására, vagy ha

- b) személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket.

69. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket a 74. § i) pontja határozza meg.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kizárólag 18. életévét betöltött személlyel szemben kezdeményezhető.

(2) A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)

69. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör) a 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg.

- a) kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, – a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendeletben,

- b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban

(2) A 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét a kezdeményező – a (3) bekezdésre figyelemmel – jelöli ki.

határozza meg.

(3) A 74. § i) pont ia) alpontjában meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket úgy kell kijelölni, hogy a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek száma ne haladja meg a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésben, foglalkoztató szervenként vagy szervezetenként (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) megállapított keretszámot.

70. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.

(4) A keretszám mértékére vagy a megállapított keretszám módosítására

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának

- a) – a b) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter foglalkoztatónkénti bontásban,

- b) a honvédelmi szervezet esetében a honvédelmi szervezet vezetője, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a minisztérium hivatali szervezetének vezetője,

- c) – a d) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője,

- d) – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke foglalkoztatónkénti bontásban, a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke

- a) if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,

- b) ie), il), im) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,

- c) ib) alpontjában megjelölt személy esetén, valamint – a h) pontban megjelölt kör kivételével – a 74. § i) pont id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,

- d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,

- e) ij) és it) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi vagy alapítói jogokat gyakorló miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi vagy alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy,

- f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

- g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka

- h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a területi kormányzati igazgatási szerv vezetője és vezetőhelyettese, valamint a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter

írásban indokolással ellátott javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban nyilatkozni kell arról, hogy a javaslat szerinti keretszám esetében fennállnak a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti feltételek, valamint meg kell jelölni az annak igazolására szolgáló adatokat, így különösen a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát, a minősített adatkezelési statisztikai adatokat, valamint a minősített adatok iratforgalmi statisztikáját.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg azt, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő eshet a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter az eljárása során – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet bevonásával – vizsgálja, hogy a foglalkoztató jogosult-e a minősített adat védelméről szóló törvény alapján „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat kezelésére, valamint vizsgálja a foglalkoztató minősített adatkezelési statisztikáját.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter a (4) bekezdés szerinti javaslat nélkül is felülvizsgálhatja a keretszámot, ha a foglalkoztató feladat- és hatáskörének változása miatt a foglalkoztató minősített adatkezelésének csökkenése valószínűsíthető, és emiatt fennáll a keretszám csökkentésének szükségessége. A felülvizsgálat során a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – határidő meghatározásával – a (4) bekezdés szerinti javaslattételre hívja fel a javaslattevőt, azonban a határidő lejártát követően javaslat hiányában is eljárhat. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter a keretszám felülvizsgálata során az (5) bekezdés szerint jár el.

(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyekről – foglalkoztatónkénti bontásban, a keretszám felhasználásának figyelemmel kísérése céljából – nyilvántartást vezet. A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 71. § (7) bekezdése szerinti esetben – ha az ellenőrzött személy már nem tölti be a foglalkoztatónál a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakört –, vagy ha a biztonsági szakvélemény érvényességi ideje a 71/A. § (8) bekezdése szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése nélkül telt le, törli az érintettet a nyilvántartásból. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adattovábbítás nem teljesíthető.

(8) Ha a foglalkoztató a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakört érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező ellenőrzött személlyel kívánja betölteni, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyről a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel céljából tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.

(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat akkor veszi a – foglalkoztatónkénti bontásban vezetett – nyilvántartásba a (8) bekezdés szerint bejelentett személyt, ha a foglalkoztatóra megállapított keretszám ezt lehetővé teszi. A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nyilvántartásba vételről a tájékoztatástól számított 15 napon belül tájékoztatja a foglalkoztatót, amelyhez csatolva megküldi az ellenőrzött személy érvényes biztonsági szakvéleményének másolatát.

70. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltését megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe helyezésre jogosult személy kezdeményezi. Az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi. A szakdiplomata-álláshely betöltésére jelölt nemzetbiztonsági ellenőrzését a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben meghatározott szakminisztérium vezetője kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére

- a) a 74. § i) pont ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetében a köztársasági elnök,

- b) a 74. § i) pont ig) és im) alpontjában megjelölt személy, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minősített adatot kezelő tagja és elnöke, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese esetében az Országgyűlés elnöke,

- c) a 74. § i) pont ic) alpontjában megjelölt személy és – az f) pontban megjelölt kör kivételével – a 74. § i) pont if) alpontjában megjelölt személy esetében a miniszterelnök,

- d) a 74. § i) pont ib), id), ie) és ij) alpontjában megjelölt személy esetében – az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese kivételével – a tevékenység szerinti irányító miniszter,

- e) a 74. § i) pont ik) és il) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

- f) a 74. § i) pont if) alpontjában megjelölt személyek közül a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a területi kormányzati igazgatási szerv vezetője és vezetőhelyettese esetében a tevékenység szerinti irányító miniszter,

- g) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja esetében az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter vagy a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy,

- h) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselői, vezető állású munkavállalói esetében, amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, az alapítói jogokat gyakorló miniszter vagy az alapítói jogokat gyakorló költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét gyakorló miniszter

jogosult.

(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi:

- a) a külföldi szervnél, valamint külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnél munkát vállaló, minősített adatot felhasználó, magyar állampolgárságú személy nemzetbiztonsági ellenőrzését,

- b) az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyi kör ellenőrzését, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.

- b) a 74. § i) pont ip) és iq) alpontjában meghatározott, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyi kör ellenőrzését, továbbá azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, akinek az esetében az (1) és a (2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésre egyébként jogosult személy.

(4) Nem kell kezdeményezni

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(5) Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.

71. § (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.

71. § (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben tölthető be, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható, ha

(2) A 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is betölthető, ha

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,

- b) a 70. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,

- c) a 70. § § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,

- d) a 70. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter,

- e) igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

- f) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe helyezésre jogosult személy vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,

- b) a 70. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,

- c) a 70. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot vagy rendvédelmi szervet irányító miniszter,

- d) igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

- e) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész

azt jóváhagyta.

ezt jóváhagyta.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő létrehozásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe helyezésre jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő betöltéséről.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony csak akkor hozható létre, ha annak létrehozását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör az (1) bekezdéstől eltérően betölthető, ha ezt a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(4a) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezését vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

- b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezését vagy amennyiben ez nem hajtható végre, a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

- b) – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben akkor maradhat az ellenőrzött személy, ha azt a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(5) Az (2)–(4a) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozásáról, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.

(6) A (2)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe helyezésről, illetve az abban való tartásról 8 napon belül értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.

(6) A (4) vagy (4a) bekezdésben meghatározott esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.

(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt foglalkoztató 8 napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatot arról, ha az érintett már nem tölti be a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört, vagy másik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört tölt be.

(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt foglalkoztató szerv tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatot arról, ha az érintett már nem tölt be nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört, ezért a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonya a továbbiakban nem áll fenn.

### A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

71/A. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes, az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő, írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.

71/A. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes – az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő – írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe nem helyezhető, illetve abban nem tartható.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet írásban vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával is kitöltheti.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával tölti ki.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy részére a kezdeményező indokolt javaslata alapján engedélyezheti a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív (2) bekezdéstől eltérő – írásban, papíralapon történő – kitöltését, ha

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy biztonsági körülményeit a (2) bekezdésben meghatározott kitöltési mód veszélyezteti,

- b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a (2) bekezdésben meghatározott kitöltési mód technikai feltételeivel nem rendelkezik,

- c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy körülményei a (2) bekezdés szerinti elektronikus keretprogramhoz való biztonságos hozzáférést nem teszik lehetővé, vagy

- d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy egyéb olyan méltányolható körülményről nyilatkozik, amely miatt a (2) bekezdésben előírt kitöltési mód használata tőle nem elvárható.

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése alatt, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról a (2) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot. A kezdeményezésben meg kell jelölni:

- a) a kezdeményező személy jogosultságát megalapozó jogszabályi rendelkezéseket, a vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy egyéb működési dokumentum releváns rendelkezéseit,

- b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört betöltő személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,

- c) a 74. § i) pontjában vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört,

- d) a munkavégzés tényleges helyét, valamint

- e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésével kapcsolatos, a kezdeményező szerint indokolt egyéb tényt, adatot vagy körülményt.

(6) Az (5) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak hiánya esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem rendelhető el.

(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését megelőzően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése kezdőnapjának ismertté válását követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(8) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése alatt a biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést.

71/B. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(1a) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan más kezdeményező is kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását, akkor a későbbi kezdeményezés vonatkozásában a főigazgató az újabb elrendelést mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről, valamint a korábban a kezdeményező részére megküldött írásbeli értesítések tartalmáról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az újabb kezdeményezőt írásban értesíti. A már megkezdett nemzetbiztonsági ellenőrzésben ezt követően a későbbi kezdeményező is a kezdeményező jogkörében vesz részt, ennek tényéről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mindkét kezdeményezőt írásban értesíti.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a biztonsági kérdőívben feltüntetett adatokat nyilvántartások, adatkezelési rendszerek és adatállományok, valamint a korábbi ellenőrzések adataival vetheti össze, továbbá e törvényben meghatározottak szerint titkos információgyűjtést folytathat.

71/C. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza

71/C. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján – ha nemzetbiztonsági kockázat nem kerül megállapításra – a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,

- b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,

- c) a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását vagy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítását és megállapításának indokait, valamint

- c) a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását, valamint

- d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvéleményben megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.

(2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázat kerül megállapításra, a nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatást állít ki a kezdeményező részére, amely tartalmazza

(3) A biztonsági szakvéleményben foglalt megállapításokért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

- a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakat,

- b) a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának tényét,

- c) a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának indokait,

- d) az utalást a biztonsági szakvélemény kiállításának mellőzésére,

- e) azoknak a minősített adatoknak a megjelölését, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.

(3) A biztonsági szakvéleményben és a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

(4) Ha a rendőrségről szóló törvényben meghatározott szerv védett állományába tartozó, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet megállapításairól.

(5) A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi. A kezdeményező a biztonsági szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.

(5) A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi.

(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról – a bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények és a (2) bekezdésben foglalt minősített adatok kivételével – a kezdeményező nyolc napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakról, így különösen a jogorvoslati jogosultságról a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(7) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.

(7) A biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.

(8) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idején belül lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény kiállításával a korábbi biztonsági szakvélemény érvényét veszti.

(8) A biztonsági szakvélemény a (7) bekezdésben meghatározott határidő lejártát megelőzően érvényét veszti, ha a 71/A. § (8) bekezdése alapján lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján biztonsági szakvélemény vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kerül kiállításra.

(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése során a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

- b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezését vagy a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

- b) – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben akkor maradhat az ellenőrzött személy, ha azt a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a 71. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a 71. § (6) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

71/D. § (1) Érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti felülvizsgálati eljárás elrendelését.

71/D. § (1) Érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltése alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az országgyűlési képviselő, valamint a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá nem tartozó szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kérelmére elrendeli, egyéb esetben elrendelheti az (1) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálati eljárást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

(3) A kérelem alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyt betöltő személy a kitöltött biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának küldi meg.

(3) A kérelem alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört betöltő személy a kitöltött biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának küldi meg.

(4) A felülvizsgálati eljárás befejezéséről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a 71/C. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az érintett személyt.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

### A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése

72/A. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnt, a kezdeményező, annak bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíti a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

72/A. § (1)

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti, ha

⋯ 6 változatlan sor ⋯

72/B. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja

- a) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyának fennállása alatt,

- b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba történő jelölését megelőzően vagy

- c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták.

- a) az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltése alatt,

- b) az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe történő jelölését megelőzően, vagy

- c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a munkakör betöltését jóváhagyták.

(2) Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik vagy a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, továbbá amennyiben a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,

- b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölik,

- c) a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy ezt kéri,

- d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,

- e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult az alábbiakról szerez tudomást:

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik, és a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, vagy a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,

- b) az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe jelölik,

- c) a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személy ezt kéri,

- d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,

- e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult az alábbiakról szerez tudomást:

- ea) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,

- eb) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,

- ec) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- ee) az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel,

- ef) a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése,

- eg) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,

- eh) az ellenőrzött életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött befolyásolására, zsarolhatóságára,

- ei) az ellenőrzött hivatali helyzetével való visszaélése,

- ej) az ellenőrzött szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.

- eh) az ellenőrzött személy életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött személy befolyásolására, zsarolhatóvá válására,

- ei) az ellenőrzött személy hivatali helyzetével való visszaélése,

- ej) az ellenőrzött személy szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.

(2a) Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat.

(3) Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki, írásban vagy a 71/A. § (2) bekezdésben meghatározott elektronikus keretprogram használatával.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) vagy e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2) bekezdésében, vagy a 71/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója

- a) a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,

- b) a (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés a) és b), valamint d) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá

- b) az (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés a) b), vagy d) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá

- c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.

(5) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.

(6) A (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.

(6) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A felülvizsgálati eljárás alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(8) A felülvizsgálati eljárás alapján – ha nemzetbiztonsági kockázat megállapítására nem került sor – a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt, vagy – ha nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra – a 71/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(8) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelése alapján az érintett személy

(9) Az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltését haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a munkakör betöltését jóváhagyta. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelése alapján az érintett személy

- a) más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezése vagy

- b) foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése

- a) más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezése, vagy

- b) amennyiben az a) pont szerinti más munkakörbe helyezés nem hajtható végre, a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése

iránt intézkedik.

(8a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy vonatkozásában a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony nem hozható létre, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását jóváhagyta.

(10) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy vonatkozásában a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör nem tölthető be, kivéve, ha – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület azt jóváhagyta.

(9) A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.

(11) A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.

(10) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartam alatt.

(12) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartama alatt.

### Az alapvető jogok biztosának a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos jogköre

⋯ 15 változatlan sor ⋯

72/D. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy

- a) a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal,

- b) a biztonsági szakvéleményben megállapított kockázati tényezővel, valamint

- c) az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel szemben – a kézhezvételétől számított 15 napon belül – panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.

- a) a biztonsági szakvéleményben vagy a 71/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásban szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal vagy adatokkal,

- b) a biztonsági szakvélemény kiállítása mellőzésével, és a 71/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásban megállapított kockázati tényezővel, valamint

- c) az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel

(2) Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a 71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.

szemben – a 71/C. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatástól számított 15 napon belül – panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.

(2) Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltésének a 71. § (5) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (9) vagy (10) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.

(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,

- a) a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,

- b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

- a) – az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben – a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,

- b) – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – biztonsági szakvéleményt bocsát ki, vagy

- c) – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

(4) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, azt a benyújtástól számított 8 napon belül, állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek, egyben döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(7) A miniszter

- a) az alaptalan panaszt elutasítja vagy

- a) az alaptalan panaszt elutasítja, vagy

- b) a panasznak helyt ad és

- ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi,

- bb) megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát, vagy

- bc) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

- bb) megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot biztonsági szakvélemény kiállítására kötelezi, vagy

- bc) – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.

(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.

(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet a Bizottságnál.

(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – panasszal élhet a Bizottságnál.

(10) Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése vagy a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény ellen benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(10) Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy esetében a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt, a 71. § (1) bekezdése alapján nem tölthető be, vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt a 71. § (5) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése vagy a 72/B. § (9) vagy (10) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(11) A (10) bekezdés szerinti közigazgatási per megindításának joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján beosztás alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.

(11) A (10) bekezdés szerinti közigazgatási per megindításának joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt a beosztása alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.

(12) Az e § szerinti közigazgatási perben csak zárt tárgyalás tartható, és csak olyan bíró járhat el, akinek az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

(13) A (10) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés megváltoztatására nem jogosult.

(14)

### Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés különös szabályai

72/E. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételekkel összefüggésben, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ megállapítható-e.

(2) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ akkor állapítható meg, ha olyan körülmény áll fenn, amely az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátását veszélyeztetheti.

(3) E törvény alkalmazásában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

- a) nemzetbiztonsági ellenőrzésen egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést,

- b) nemzetbiztonsági kockázaton a foglalkoztatást vagy a tagsági jogviszonyt nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információt (a továbbiakban együtt: a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ),

- c) biztonsági szakvéleményen tanúsítványt,

- d) a 71. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti jóváhagyáson – a foglalkoztató mérlegelése alapján – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélküli, vagy annak lefolytatását megelőzően a foglalkoztatónak az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésére vonatkozó döntését,

- e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének a 71. § (5) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (9) bekezdése alapján történő megszüntetésén az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének a foglalkoztató mérlegelése alapján történő megszüntetését

kell érteni.

(4) Egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem alkalmazható

- a) az 50. § (1) bekezdés d) pontja,

- b) a 68. § (1) és (2) bekezdése,

- c) a 69. §,

- d) a 70. § (3) és (5) bekezdése,

- e) a 71. § (1), (4) és (6) bekezdése,

- f) a 71/A. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, (4), (7) és (8) bekezdése,

- g) a 71/B. § (1) és (3) bekezdése,

- h) a 71/C. § (1), (2), (7), (8) és (10) bekezdése,

- i) a 71/D. § (1)–(3) bekezdése,

- j) a 72. §, valamint

- k) a 72/B. § (2)–(8) és (10)–(12) bekezdése.

72/F. § (1) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket – a (4) bekezdésre figyelemmel –

- a) kormányzati irányítás alatt álló – minősített adatot kezelő – szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter rendeletben,

- b) kormányzati irányítás alatt nem álló – minősített adatot kezelő – foglalkoztató szervezet esetében – a c) pontban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foglalkoztató szervezet vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, munkáltatói intézkedésben, írásban,

- c) a – Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke közjogi szervezetszabályozó eszközben, a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke munkáltatói intézkedésben, vagy

- d) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzését a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti miniszter, vagy a (3) bekezdés e) pontja szerinti esetben a Kormány

határozza meg, ha a munkakör betöltése jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek lehet kitéve. A b) és c) pont szerinti hatályos közjogi szervezetszabályozó eszközt vagy munkáltatói intézkedést és annak módosításait – a kezdeményezések jogszerűségének vizsgálata céljából – meg kell küldeni az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést folytató nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(2) A minősített adatot kezelő alapítvány, közalapítvány – amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja – vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzését

- a) az alapítói jogokat gyakorló miniszter,

- b) az alapítói jogokat gyakorló költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét gyakorló miniszter,

– a (4) bekezdésre figyelemmel – rendeletben előírhatja.

(3) Az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzését

- a) a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,

- b) a tulajdonosi jogokat gyakorló költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét gyakorló miniszter,

- c) a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,

- d) a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság feletti tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, vagy

- e) ha az a)–d) pont szerinti miniszter nem állapítható meg, akkor a Kormány

rendeletben előírhatja.

(4) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört betöltő személyeket úgy kell kijelölni, hogy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek száma ne haladja meg az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntésében az adott foglalkoztatóra megállapított keretszámot.

(5) A keretszám mértékére vagy a megállapított keretszám módosítására

- a) – a b) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter,

- c) – a d) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője,

- d) – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke foglalkoztatónkénti bontásban, a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke,

- e) a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott személyi körre vonatkozóan a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti miniszter, a (3) bekezdés e) pontja szerinti esetben a tulajdonosi jogokat gyakorló

írásban indokolással ellátott javaslatot tesz az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban meg kell jelölni a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát, valamint az annak igazolására szolgáló adatokat, hogy a javaslat szerinti keretszám esetében fennállhat a jogellenes befolyásolási szándék, leplezett támadás vagy fenyegetés veszélye. Az e) pont szerinti javaslatban nem kell megjelölni a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát.

(6) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – állapítja meg azt, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő eshet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá.

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter az (5) bekezdés szerinti javaslat nélkül is felülvizsgálhatja a keretszámot, ha a foglalkoztató hatáskörének változása miatt a foglalkoztató befolyásoltsága veszélyének csökkenése valószínűsíthető és emiatt vagy a foglalkoztatotti létszám csökkenése miatt fennáll a keretszám csökkentésének szükségessége. A felülvizsgálat során – határidő meghatározásával – az (5) bekezdés szerinti javaslattételre hívja fel a javaslattevőt, azonban a határidő lejártát követően javaslat hiányában is eljárhat. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter a keretszám felülvizsgálata során a (6) bekezdés szerint jár el.

(8) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyekről – foglalkoztatónkénti bontásban, a keretszám felhasználásának figyelemmel kísérése céljából – nyilvántartást vezet. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 71. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján abban az esetben törli az érintettet a nyilvántartásból, ha a foglalkoztatónál az érintett jogviszonya is megszüntetésre került, vagy ha a tanúsítvány érvényességi ideje a 72/G. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése nélkül telt le. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adattovábbítás nem teljesíthető.

(9) Ha a foglalkoztató az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört érvényes biztonsági szakvéleménnyel vagy tanúsítvánnyal rendelkező ellenőrzött személlyel kívánja betölteni, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyről a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel céljából tájékoztatja az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.

(10) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat akkor veszi – foglalkoztatónkénti bontásban vezetett – nyilvántartásba a (8) bekezdés szerint bejelentett személyt, ha a foglalkoztatóra megállapított keretszám ezt lehetővé teszi. A nyilvántartásba vételről tájékoztatja a foglalkoztatót, amelyhez csatolva megküldi az ellenőrzött személy érvényes biztonsági szakvéleményének vagy tanúsítványának másolatát.

72/G. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör – a foglalkoztató mérlegelése alapján – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül, valamint abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel.

(2) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés csak az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes – az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő – írásbeli hozzájárulásával végezhető el.

(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően, vagy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyre vonatkozóan egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezik, akkor az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőt írásban értesíti.

(4) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése alatt a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 90. és 45. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(5) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül rendeli el. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 30 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 15 nappal meghosszabbítható.

(6) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján – amennyiben a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ nem merül fel – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza

- a) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,

- b) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,

- c) a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ hiányának megállapítását, valamint

- d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.

(7) A tanúsítvány a kiállítást követő 3 évig érvényes.

(8) A foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ felmerülése esetén az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója tájékoztatást állít ki a kezdeményező részére, amely tartalmazza

- a) a (6) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakat,

- b) a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ megállapításának tényét,

- c) a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ megállapításának indokait,

- d) utalást a tanúsítvány kiállításának hiányára,

- e) azoknak a minősített adatoknak a megjelölését, amelyekről az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.

(9) A tanúsítvány a (7) bekezdésben meghatározott határidő lejártát megelőzően is érvényét veszti abban az esetben, ha a (4) bekezdés alapján lefolytatott új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján tanúsítvány vagy a (8) bekezdés szerinti tájékoztatás kerül kiállításra.

72/H. § (1) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felülvizsgálati eljárás) akkor folytatható le, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személlyel kapcsolatban az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult az alábbiakról szerez tudomást:

- a) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,

- b) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,

- c) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,

- d) kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,

- e) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,

- f) az ellenőrzött személy életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött személy befolyásolására, zsarolhatóvá válására,

- g) az ellenőrzött személy hivatali helyzetével való visszaélése,

- h) az ellenőrzött személy szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak valamelyikéről az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, erről, valamint a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségéről értesíti a kezdeményezésre jogosultat vagy intézkedik a felülvizsgálati eljárás megindításáról.

(3) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli a felülvizsgálati eljárást.

(4) A felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.

(5) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 30 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 15 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A felülvizsgálati eljárásban a 72/G. § (6)–(9) bekezdését alkalmazni kell.

(7) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 72/G. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezett új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartama alatt.

### Záró rendelkezések

73. § Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a csoportos létszámcsökkentésre, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

- ac) a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése,

- ad) az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint

- ae) a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;

- af) a kibertérből érkező fenyegetések és támadások észlelése, az azokkal szembeni védelem és a kibertérből érkező támadás megszakítása;

- b) állami szerv: a minisztériumok, a kormányzati igazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek;

- c) információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

- d) katonai egységes felderítő rendszer: az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Magyar Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának felderítő támogatását biztosító rendszer;

- e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

- f) cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet minősített adat felhasználásával járó közreműködése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot;

- g) foglalkoztatási jogviszony: az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a nemzetbiztonsági alkalmazotti és a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;

- h)

- g) minősített adatkezelési statisztikai adatok: a minősített adatot kezelő szervnél a 69. § (4) bekezdése szerinti javaslat benyújtását megelőző 3 évben érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyek közül a ténylegesen „Bizalmas!” vagy annál magasabb szintű minősített adathoz hozzáférő felhasználók száma évenkénti bontásban;

- h) minősített adatok iratforgalmi statisztikája: a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján, a minősített adatot kezelő szervnél a 69. § (4) bekezdése szerinti javaslat benyújtását megelőző 3 évben, minősítési szintenkénti bontásban elkészített nemzeti minősített adatok, a NATO és az EU minősített adatok iratforgalmának kimutatása;

- i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:

- ia) a külképviselet-vezető;

- ib) a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;

- ic) a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;

- id) az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese;

- ie) az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szerveinek, illetve azok önálló szervezeti egységeinek vezetői és helyetteseik;

- if) a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője;

- ig) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese;

- ih) a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és főigazgató-helyettese, a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője;

- ii) a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;

- ij) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;

- ik) a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;

- il) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve – amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia – az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;

- im) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága, valamint – amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia – az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;

- in) aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;

- io) aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adat megismerésére vagy felhasználására jogosult;

- ip) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia;

- ir) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;

- is) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;

- it) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja, amely felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja;

- iu) az Országgyűlési Őrség személyi állománya;

- iv) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja;

- iw) a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény szerinti kritikus szervezetekkel, kritikus infrastruktúrákkal, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és az ágazati szakhatóságok részéről eljáró személy;

- ix) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága foglalkoztatottja.

- iy) az Országos Atomenergia Hivatal foglalkoztatottja;

- ia) a minősített adat védelméről szóló törvény alapján „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat felhasználását magában foglaló munkakört betöltő személy;

- ib) a nemzetbiztonsági szolgálatokat – akár átruházott hatáskörben – irányító államtitkár vagy a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szervezeti egységeinek munkakörét betöltő személy;

- ic) a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;

- id) a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár;

- ie) a külképviselet-vezető;

- if) az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese;

- ig) az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója;

- ih) a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője;

- ii) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese;

- ij) a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a rendvédelmi szerv országos főigazgatója és helyettese, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója és főigazgató-helyettese, a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány, a határrendészeti kirendeltség vezetője, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese;

- ik) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya, valamint a nemzetbiztonsági szolgálattal polgári jogi szerződést kötő, azt személyesen teljesítő valamennyi személy, ha a szerződés befolyástól mentes teljesítéséhez fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, vagy a személyesen teljesítő személy fokozottan ki van téve befolyásolási törekvéseknek;

- il) a terrorizmust elhárító szerv, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;

- im) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve – amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia – az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag, valamint az ilyen bizottságok eljárásában közreműködő szakértő;

- in) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;

- io) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;

- ip) a telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárást kezdeményező vagy telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet ügyvezetését ellátó valamennyi személy, a cégvezető, a gazdálkodó szervezet legalább 5%-ot meghaladó vagyoni hozzájárulással rendelkező tagja, részvényese, alapítvány esetén az alapítói jogokat gyakorló természetes személy, a kijelölésre kerülő biztonsági vezető, valamint a titkos ügykezelő, a rendszerbiztonsági felügyelő, a rendszeradminisztrátor, továbbá a minősített szerződés előkészítésében és végrehajtásában érintett valamennyi személy;

- iq) az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárást kezdeményező vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet ügyvezetését ellátó valamennyi személy, a cégvezető, a gazdálkodó szervezet legalább 5%-ot meghaladó vagyoni hozzájárulással rendelkező tagja, részvényese, alapítvány esetén az alapítói jogokat gyakorló természetes személy, a kijelölésre kerülő biztonsági vezető, valamint a minősített szerződés előkészítésében és végrehajtásában érintett valamennyi személy;

- j) elemző-értékelő tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába került adatnak a nemzetbiztonság, illetve Magyarország szuverenitásának védelme, bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése céljából történő feldolgozása, a feldolgozott adatból következtetések levonása;

- k) együttműködő szervek: a 30/A. §-ban meghatározott szervek;

- l) légiutas-adat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adat;

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- q) a légiutas-adat újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett légiutas-adatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele az elrejtett adatelemek láthatóvá tétele által.

- r) Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer;

- t) honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti szervezet.

- u) foglalkoztatotti létszám: az állami szervek és szervezetek esetében a költségvetési engedélyezett létszám, gazdálkodó szervezeteknél az előző évi átlagos statisztikai létszám;

- v) állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet: az a gazdasági társaság, amelyben a magyar állam, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik;

- w) többségi befolyás: olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik.

75. § (1)

⋯ 37 változatlan sor ⋯

(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Nemzeti Információs Központot kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutódjának tekinteni.

76/G. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2025. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését megelőzően kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességét annak érvényességi idejéig a Módtv4. hatálybalépése nem érinti.

(2) A Módtv4. hatálybalépését megelőzően a 69. § (2) bekezdése alapján kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz és munkáltatói intézkedés a Módtv4. hatálybalépésétől nem alkalmazható,

- a) arra hivatkozva a Módtv4. hatálybalépésétől nemzetbiztonsági ellenőrzés nem kezdeményezhető és nem rendelhető el,

- b) az az alapján, vagy a 69. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet alapján elrendelt, folyamatban lévő nemzetbiztonsági ellenőrzések megszűnnek, kivéve, ha az ellenőrzött személy a 74. § i) pont ib)–iq) alpontja alapján is nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül vagy a kezdeményezés szerint minősített adatot kezel vagy fog kezelni.

76/H. § (1) A 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonható személyek keretszámának 69. § (5) bekezdése szerinti megállapítását követően a foglalkoztató tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot, arról, hogy a Módtv4. hatálybalépését megelőzően nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek közül mely személy rendelkezik érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel úgy, hogy a Módtv4. hatálybalépését követően hatályos 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül. Ezen személyeket a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat felviszi a 69. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megelőzően nem kezdeményezhető nemzetbiztonsági ellenőrzés a 74. § i) pont ia) alpontja alapján.

(3) Az (1) bekezdés szerinti személyeket be kell számítani a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által megállapított keretszámba, nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a fennmaradó keretszám terhére kezdeményezhető.

(4) A Módtv4. hatálybalépését megelőzően nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező azon személyek esetében, akik a Módtv4. hatálybalépését követően az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás vagy a 74. § i) pont ib)–iq) alpontja alapján nem minősülnek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek, – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg – a személyi biztonsági tanúsítvány érvényét veszti.

(5) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 8 napon belül tájékoztatja a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet azon személyekről, akik részére a Nemzeti Biztonsági Felügyelet személyi biztonsági tanúsítványt állított ki, azonban a (4) bekezdés alapján a Módtv4. hatálybalépésétől a személyi biztonsági tanúsítványuk érvényét veszti.

76/I. § (1) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonható személyek keretszámának a 72/F. § (6) bekezdése szerinti megállapítását követően a foglalkoztató tájékoztatja az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot, arról, hogy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek közül mely személy rendelkezik érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel úgy, hogy a Módtv4. hatálybalépését követően nem minősül nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek. Ezen személyeket az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat felviszi a 72/F. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megelőzően nem kezdeményezhető egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés.

(3) Az (1) bekezdés szerinti személyeket be kell számítani az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által megállapított keretszámba, új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a fennmaradó keretszám terhére kezdeményezhető.

### Felhatalmazó rendelkezések

77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;

- d) a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét.

(3)

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 72/F. § (3) bekezdés e) pontja szerinti körben az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vonatkozásában rendeletben egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítse a vezető tisztségviselői tisztséget vagy a vezető állású munkavállaló munkakörét.

78. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;

- c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;

- d)

- e) a vegyi eszköz és az elektromos sokkoló eszköz viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat.

- e) a vegyi eszköz és az elektromos sokkoló eszköz rendszeresítésével, viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat.

(1a) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek esetében, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

(1a) Felhatalmazást kapnak

- a) az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

- b) az Információs Hivatal hatáskörébe tartozik, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,

- c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatáskörébe tartozik, a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsák meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket.

- a) a miniszterek, hogy az irányításuk, felügyeletük vagy vezetésük alá tartozó minősített adatot kezelő szervek esetében rendeletben állapítsák meg az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket,

- b) a 72/F. § (2) bekezdése szerinti miniszterek, hogy azon alapítvány vagy közalapítvány esetében, amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja rendeletben egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítsék a vezető tisztségviselői tisztséget vagy a vezető állású munkavállaló munkakörét, valamint

- c) a 72/F. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti miniszterek, hogy az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet esetében rendeletben egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítsék a vezető tisztségviselői tisztséget vagy a vezető állású munkavállaló munkakörét.

(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- a) 1–19/B. §-a,

- b) 26–37. §-a,

- c) 53–72/D. §-a,

- c) 53–72/H. §-a,

- d) 74. §-a, valamint

- e) 76/A–78. §-a,

- f) 1. számú melléklete és 2. számú melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- b) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. és 16. cikke [11/A. §, 45. §].

80/A. § A 74. § i) pont iw) alpontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

#### 80/A. §

81. § E törvény 40. és 41. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

⋯ 48 változatlan sor ⋯

#### BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez

nemzetbiztonsági ellenőrzés/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez

| I. Általános személyi adatok | |

| --- | --- |

⋯ 159 változatlan sor ⋯

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatot gyűjtsön és a biztonsági feltételek meglétét a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, valamint felülvizsgálati eljárás keretében a jogviszony fennállásának tartama alatt ellenőrizze. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat személyemet érintően titkos információgyűjtést is folytathat.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatot gyűjtsön és a biztonsági feltételek meglétét a nemzetbiztonsági ellenőrzés/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, valamint felülvizsgálati eljárás keretében a jogviszony fennállásának tartama alatt ellenőrizze. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat személyemet érintően titkos információgyűjtést is folytathat.

A kérdőívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolni.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

#### XIV. Házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata

Tudomásul veszem, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozóm nemzetbiztonsági ellenőrzése – beleértve az adatváltozással kapcsolatos ellenőrzést is – személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtést is folytathat.

Tudomásul veszem, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozóm nemzetbiztonsági ellenőrzése/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzése – beleértve az adatváltozással kapcsolatos ellenőrzést is – személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtést is folytathat.

Kelt, ......................., 201......

⋯ 169 változatlan sor ⋯