1995. évi CXXV. törvény — mi változott? 2025. március 1.
A 2025. január 1. és 2025. március 1. között hatályba lépett módosítások. 77 sor került be, 61 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. január 1.)Következő módosítás (2025. április 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 28 változatlan sor ⋯
4. § Az Információs Hivatal
- a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
- b) felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
- b) felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati és egyéb külföldi törekvéseket és tevékenységet;
- c) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
- d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
- e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
- f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
- f) – szükség esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal bevonásával – ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
- g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint objektumai műveleti védelmének feladatait, illetve elvégzi személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.
- h) végzi a minősített adatok védelmére használt rejtjelző eljárások, algoritmusok, valamint az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minősítését, továbbá rejtjelkulcsot állít elő;
- i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését;
⋯ 5 változatlan sor ⋯
5. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal
- a) felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
- a) felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati és egyéb külföldi törekvéseket és tevékenységet;
- b) felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
- c)
- d) felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
- e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
- e) – szükség esetén az Információs Hivatal bevonásával – ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
- f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;
- g) végzi a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
- h) a nyomozás elrendeléséig végzi
⋯ 18 változatlan sor ⋯
- m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.
- n) elvégzi a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést és jegyzéken tartással összefüggő ellenőrzést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti előzetes minősítést és jegyzéken tartással összefüggő ellenőrzést;
- o) végzi az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
- p) felderíti és elhárítja a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető, a g) pont szerinti kérelmekhez kapcsolódó, Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét;
- p) felderíti és elhárítja a Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét;
- q) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
5/A. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.
⋯ 80 változatlan sor ⋯
- a) a jogszabályok keretei között eszközeivel és módszereivel – írásbeli megkeresésre – szolgáltatást végez a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszközök (a továbbiakban: leplezett eszközök) alkalmazásának végrehajtásához a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek részére,
- b) a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,
- c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,
- c) védett kommunikációs összeköttetést, illetve védett elektronikus adatkapcsolatot biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,
- d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet,
- e) szakértői, illetve – külön jogszabály rendelkezései szerint – igazságügyi szakértői tevékenységet végez,
- e) szakértői, szaktanácsadói, illetve – külön jogszabály rendelkezései szerint – igazságügyi szakértői tevékenységet végez,
- f) ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.
- g) elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti kiegészítő ellenőrzést,
- h) az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján közreműködik az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igénylésében,
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit – az (1) bekezdés f) és k) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével – saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértői tevékenységet kivéve – térítésmentesek.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – a telephely biztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadása kivételével – térítésmentesek.
(6) A titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
⋯ 43 változatlan sor ⋯
- b) a nemzetbiztonsági érdek elsőbbségével ellátják a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti feladatokat;
- c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;
- d)
- e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, illetve a honvédelmi alkalmazottak szakirányú képzéséről.
- e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a nemzetbiztonsági alkalmazottak, illetve a honvédelmi alkalmazottak szakirányú képzéséről.
### A megbízhatósági vizsgálat
⋯ 54 változatlan sor ⋯
11. § (1) A miniszter
- a) előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
- a) előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival, hatásköreivel, személyi állományának jogállásával kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
- b) biztosítja a Magyarország érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
- c) rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;
- c) rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét, működését és személyi állományának jogállását;
- d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének elősegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
- a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
- b) félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
- c) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és az állománytáblát;
- c) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az állománytáblát;
- d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
- e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;
- f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- h) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
- i) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
- j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a főigazgatók kinevezésére és felmentésére;
- k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
- k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kivételével – kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
- l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
- m) a főigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
- n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő személyek felmentését;
- o) intézkedik a főigazgatókat, helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;
- n) – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő személyek felmentését;
- o) intézkedik a főigazgatókat, – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;
- p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a főigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.
⋯ 168 változatlan sor ⋯
### A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
20. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, honvédelmi alkalmazottakból és munkavállalókból áll.
20. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből és nemzetbiztonsági alkalmazottakból, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, honvédelmi alkalmazottakból és munkavállalókból áll.
(1a) A Nemzeti Információs Központba az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kirendelhetőek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottai vezényelhetőek vagy kirendelhetőek.
(1a)
(1b) A Nemzeti Információs Központ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.
(1b)
(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya az (1) bekezdésben foglaltakon túl önkéntes tartalékos katonákból áll. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos és önkéntes tartalékos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos és önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítő szervezethez vezényelni.
(3)
21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.
#### 21. §
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez és az ellenőrzés kockázati tényezőt nem tár fel.
#### 22. §
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenőrizhető.
23. § (1) A nemzetbiztonsági alkalmazottak és a honvédelmi alkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben – a különös követelményeket támasztó – hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatnál honvédelmi alkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a honvédelmi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
- a)
- b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
- c)
- d) civil szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
- e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;
- f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás nemzetbiztonsági alkalmazotti munkakörré vagy honvédelmi alkalmazotti munkakörré, a nemzetbiztonsági alkalmazotti munkakör vagy a honvédelmi alkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
- a) esküt tenni,
- b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni,
- c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,
- d) Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és – ha kell, élete árán is – megvédeni.
23. § (1) A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a honvédelmi alkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben – a különös követelményeket támasztó – hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, illetve honvédelmi alkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvényben, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakörré vagy honvédelmi alkalmazotti munkakörré, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakör vagy a honvédelmi alkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
24. § A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja az minősített adat megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.
#### 25. §
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról – a Kormány által meghatározottak szerint – térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
30. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek, a Kormány által kijelölt nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.
⋯ 23 változatlan sor ⋯
31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32–36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32–36/A. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
31/A. § (1) Nem büntethető a nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti feladatot ellátó hivatásos állományú tagja a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértés, illetve a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés miatt, ha
- a) a szabálysértés elkövetése az 54. § (1) bekezdése és 56. §-a szerinti titkos információgyűjtés ellátásához szükséges, és az elérni kívánt cél,
- b) a titkos információgyűjtés folyamatosságával, a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek, vagy
- c) a szabálysértés elkövetése más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek
jelentősebb, mint a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagjának felelősségre vonásához fűződő érdek.
(2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezhetik, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészíthetik.
(3) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a nemzetbiztonsági szolgálat nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti feladatot ellátó hivatásos állományú tagja személyére lehet következtetni.
32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény tetten ért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követően az előállítást azonnal végre kell hajtani.
33. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
⋯ 31 változatlan sor ⋯
(6) Lőfegyver – a jogos védelem és a végszükség kivételével – nem használható láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben.
37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32–36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett – akadályoztatása esetén hozzátartozója – panasszal élhet.
36/A. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagja a 32. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott esetben vegyi eszközt és elektromos sokkoló eszközt használhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközök viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32–36/A. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett – akadályoztatása esetén hozzátartozója – panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 5 éven túl panasz nem terjeszthető elő.
(3) A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt.
⋯ 35 változatlan sor ⋯
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából – jogszabályban meghatározott módon – személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében jogosultak a közterületen elhelyezett képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközt üzemeltető állami szerv, önkormányzat által rögzített képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel átvételére.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében jogosultak
- a) a közterületen elhelyezett és jogszerűen üzemeltetett képfelvétel, hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel rögzítésére szolgáló eszköz által megfigyelt közterületen történteket a nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az üzemeltető állami szerv, önkormányzat által az (5)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint kiépített és üzemeltetett elektronikus adatkapcsolat útján átvenni, valós időben megismerni,
- b) a közforgalom számára nyitva álló magánterületen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint a vagyonvédelem érdekében gazdálkodó szerv által jogszerűen üzemeltetett, képfelvétel, hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel rögzítésére szolgáló eszköz által a közforgalom számára nyitva álló magánterületen történteket a nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az üzemeltető gazdálkodó szerv által az (5)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint kiépített és üzemeltetett elektronikus adatkapcsolat útján átvenni, valós időben megismerni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő elektronikus adatkapcsolatot az üzemeltető szervnek a nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítania.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott elektronikus adatkapcsolatot az üzemeltető állami szervek és a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok saját költségvetésük terhére alakítják ki és működtetik.
(7) Az önkormányzatok és a (6) bekezdésben meg nem határozott gazdasági társaságok – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a (4) bekezdésben meghatározott elektronikus adatkapcsolatot a működtető nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének terhére alakítják ki és működtetik.
(8) Az e § szerinti adattovábbítást az adatkezelő – törvény eltérő rendelkezése hiányában – soron kívül, további feltétel tűzése nélkül teljesíti a nemzetbiztonsági szolgálat részére.
41. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében
- a) a polgárok személyi és lakcímének adatait nyilvántartó, kezelő állami vagy önkormányzati szerv nyilvántartásaiban,
⋯ 129 változatlan sor ⋯
- a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
- b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
- c) a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
- d) az a)–c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig;
- c) a nemzetbiztonsági védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
- d) a nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat a biztonsági szakvélemény érvényességének végétől számított 20 évig;
- e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig.
- f) az a)–e) pontban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha
⋯ 59 változatlan sor ⋯
(4) A Nemzeti Információs Központ a 30/A. § a)–e) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (3) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon.
(5) A 30/A. § a)–f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a 20. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján a Nemzeti Információs Központnál teljesíti.
(5)
52/C. § (1) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az együttműködő szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a Nemzeti Információs Központnak térítésmentesen biztosítja.
⋯ 198 változatlan sor ⋯
- i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
- j) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezhetik.
(1a) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban adatot helyezhetnek, vagy az arra jogosult állami szervvel az e törvényben meghatározott együttműködés keretében helyeztethetnek el. Amennyiben az adatok elhelyezését a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján más állami szerv hajtja végre, az elhelyezés jogszerűségéért a megkereső nemzetbiztonsági szerv a felelős..
(1a) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok – az (1b) bekezdésre figyelemmel – a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban adatot helyezhetnek, vagy az arra jogosult állami szervvel az e törvényben meghatározott együttműködés keretében helyeztethetnek el. Amennyiben az adatok elhelyezését a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján más állami szerv hajtja végre, az elhelyezés jogszerűségéért a megkereső nemzetbiztonsági szerv a felelős..
(2) Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként, fedőadatként, fedőokiratként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.
(1b) Központi közigazgatási nyilvántartási háttérrel rendelkező fedőokirat előállítása céljából közhiteles nyilvántartásokban adatokat kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat helyezhet el. Kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jogosult továbbá arra, hogy a központi közigazgatási nyilvántartási háttérrel rendelkező fedőokirat alkalmazása feltételeinek biztosítása céljából a nyilvántartás vezetéséért felelős szerv számára meghatározza, hogy a nyilvántartásban szereplő valamely adat vonatkozásában ne kerüljön sor adatszolgáltatásra, vagy arra a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott tartalommal kerüljön sor.
(2) Rendvédelmi szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként, fedőadatként, fedőokiratként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.
(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat folytatása során az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.
(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett külső engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt.
⋯ 91 változatlan sor ⋯
(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttműködő magánszemély részére kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttműködő magánszemély részére kifizetett összegből a személyi jövedelemadó mértékével megegyező mértékű adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbevallásban adatot szolgáltatnia, valamint a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
⋯ 47 változatlan sor ⋯
- b) ie), il), im) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,
- c) ib) alpontjában megjelölt személy esetén, valamint – a h) pontban megjelölt kör kivételével – a 74. § i) pont id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,
- d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,
- e) ij) és it) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy,
- e) ij) és it) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi vagy alapítói jogokat gyakorló miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi vagy alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy,
- f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,
- g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka
- h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal vezetője és vezetőhelyettese, valamint a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter
- h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a területi kormányzati igazgatási szerv vezetője és vezetőhelyettese, valamint a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter
jogosult.
(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)–(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.
(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi:
- a) a külföldi szervnél, valamint külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnél munkát vállaló, minősített adatot felhasználó, magyar állampolgárságú személy nemzetbiztonsági ellenőrzését,
- b) az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyi kör ellenőrzését, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.
(4) Nem kell kezdeményezni
- a) a köztársasági elnök,
⋯ 51 változatlan sor ⋯
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.
71/B. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 8 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
71/B. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(1a) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan más kezdeményező is kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását, akkor a későbbi kezdeményezés vonatkozásában a főigazgató az újabb elrendelést mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről, valamint a korábban a kezdeményező részére megküldött írásbeli értesítések tartalmáról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az újabb kezdeményezőt írásban értesíti. A már megkezdett nemzetbiztonsági ellenőrzésben ezt követően a későbbi kezdeményező is a kezdeményező jogkörében vesz részt, ennek tényéről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mindkét kezdeményezőt írásban értesíti.
⋯ 95 változatlan sor ⋯
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója
- a) a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,
- b) a (2) bekezdés a) és b), valamint d) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá
- b) a (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés a) és b), valamint d) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá
- c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.
(5) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.
⋯ 93 változatlan sor ⋯
- d) katonai egységes felderítő rendszer: az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Magyar Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának felderítő támogatását biztosító rendszer;
- e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
- f) cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet minősített adat felhasználásával járó közreműködése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot;
- g) foglalkoztatási jogviszony: az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
- g) foglalkoztatási jogviszony: az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a nemzetbiztonsági alkalmazotti és a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
- h)
- i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:
- ia) a külképviselet-vezető;
⋯ 94 változatlan sor ⋯
78. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:
- a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;
- a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodásának rendjét;
- b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;
- c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;
- d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
- d)
- e) a vegyi eszköz és az elektromos sokkoló eszköz viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat.
(1a) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek esetében, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:
- a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait;
- a)
- b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;
- c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály saját hatáskörű szabályozásként ír elő;
- d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetőinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait.
⋯ 428 változatlan sor ⋯