1995. évi CXXV. törvény — mi változott? 2022. május 25.

### A nemzetbiztonsági szolgálatok

szervezete és jogállása

- e) a Nemzeti Információs Központ

2. § (1) Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

#### 3. §

4/A. § (1) Az Információs Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.

(2) Az Információs Hivatal hírigényt kizárólag az Információs Hivatalt irányító miniszter részére teljesít.

- hb) – az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében – a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250–255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B–258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §),

- hc) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §),

- hd) – az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében – a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §)

- jb) – az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében – a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250–255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B–258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §),

- jc) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §),

- jd) – az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében – a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §)

bűncselekményekre vonatkozóan;

- q) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.

5/A. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hírigényt kizárólag az Alkotmányvédelmi Hivatalt irányító miniszter részére teljesít.

5/B. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével – ellátja a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzését.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal az 5/C. § (1) bekezdésében meghatározott szervek foglalkoztatottjai esetében megbízhatósági vizsgálatot folytat.

(3) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal a feladatai ellátása során bűncselekmény gyanúját – ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is – észleli, a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye – a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel – előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a terrorizmust elhárító szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

5/C. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, a honvédelmi szervezetek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek kivételével a központi kormányzati igazgatási szervek és központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei foglalkoztatottjának a megbízhatósági vizsgálatát.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában foglalkoztatott

- a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,

- b) a közalkalmazotti jogviszonyban,

- c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,

- d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,

- e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

- f) az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

- g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fennálló tisztjelölti jogviszonyban,

- h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és

- i) a munkaviszonyban

foglalkoztatott.

(3) Megbízhatósági vizsgálat nem folytatható a Kormány rendeletében meghatározott, a feladat- és tevékenységi kör mérlegelése alapján

- a) a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített (1) bekezdés szerinti szerv foglalkoztatottja vagy

- b) az (1) bekezdés szerinti szervnek a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített foglalkoztatotti csoportja

esetén.

5/D. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését.

(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.

(4) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat – az e törvény szerinti kivételekkel – hírigényt kizárólag a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot irányító miniszter részére teljesít.

- k) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hírigényt az (1) bekezdés c)–g), i)–k) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információk tekintetében teljesíthet, kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot irányító miniszter részére.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdés a), f) és k) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket, valamint az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdés f), g) és j) pontjában meghatározott tevékenységet saját kezdeményezésre végezheti, illetve alkalmazhatja.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit – az (1) bekezdés f) és k) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével – saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.

(11) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a (3) bekezdés szerint, az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében saját kezdeményezésre végzett tevékenységből, illetve az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai érdekében a saját kezdeményezésre alkalmazott eszközök és módszerek által megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.

8/A. § (1) A Nemzeti Információs Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében

- a) figyelemmel kíséri és a rendelkezésre álló valamennyi adat felhasználásával folyamatosan elemzi Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét;

- b) az együttműködő szervek által átadott adatokat elemzi-értékeli és ennek alapján – az e törvényben, illetve a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel – kizárólagos hatáskörrel teljesíti a hírigényeket;

- c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorhelyzetére vonatkozó információkat;

- d) közvetlen biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;

- e) figyelemmel kíséri a Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít.

(2) A Nemzeti Információs Központ a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladata során a biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából

- d) összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti az eseti és időszakos hírigényeket;

(3) A Nemzeti Információs Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során

- ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezetteszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;

- c) a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása céljából adatbázisokat kezel;

- d) nyílt információgyűjtést és -feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;

- g) Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;

- h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezetteszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;

- j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Nemzeti Információs Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Nemzeti Információs Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;

- l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására;

- m) hírigény-teljesítés érdekében bármely együttműködő szervet az általa kezelt adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel.

(3a) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását – a (3b) bekezdés szerinti kivétellel – köteles a Nemzeti Információs Központ által meghatározott határidőben teljesíteni.

(3b) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak végrehajtásával e törvény rendelkezését sértené meg.

(3c) Az együttműködő szerv a (3b) bekezdés szerinti megtagadás okáról a Nemzeti Információs Központot a felhívás megérkezését követő 24 órán belül tájékoztatja.

(4) A Nemzeti Információs Központ ellátja az utasadat-információs egység feladatait.

(5) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, ha a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv az ügyészség, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, akkor a Nemzeti Információs Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a legfőbb ügyész, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathatja a másik együttműködő szervet.

(6) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ által továbbított adat felhasználásáról, valamint a Nemzeti Információs Központ által az adat felhasználására tett javaslat, illetve a Nemzeti Információs Központ által tett egyéb jelzés, kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül tájékoztatja az irányító minisztert és a Nemzeti Információs Központot.

(7) A Nemzeti Információs Központ a saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.

### A megbízhatósági vizsgálat

9/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.

(2) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.

(3) A megbízhatósági vizsgálatot – a szükségességének indokolásával – az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a hatáskörébe tartozó szerv tagjával, vagy a hatáskörébe tartozó szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről – az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével – az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.

(4) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelő szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtől eltérően került sor, felelősségre vonást is kezdeményez.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről – ideértve a (7) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is – tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.

(6) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.

9/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során e törvény szerinti titkos információgyűjtés folytatható. A titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell.

(2) A megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal tagja a következők szerint végezheti:

- a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,

- b) nem követhet el

- ba) az 1978. évi IV. törvény X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében – a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével –, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében – a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével –, XVI. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével –, XVII. fejezetében – az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével –, XVIII. fejezetében – a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével –, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,

- bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdése], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,

- c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,

- d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését.

(3) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.

9/C. § (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal nem kezdeményez büntetőeljárást, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett adatokat, ideértve az 54. § (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is – a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével – a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napon belül törölni kell.

(2) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.

(3) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenőrzése során az ügyészségről szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja.

(4) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.

9/D. § Nem büntethető az Alkotmányvédelmi Hivatal 9/B. § (2) bekezdése szerint eljáró tagja

- a) a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó részletes tervben rögzített bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha az elkövetés belső biztonsági és bűnmegelőzési érdeket szolgált,

- b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

- c) olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek.

- b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Nemzeti Információs Központot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

(2) A Nemzeti Információs Központ kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok kezelése tekintetében az irányítási jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert illeti meg.

(6)

(7)

11/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzeti Információs Központ, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.

- h) az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.

#### 12/A. §

- d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;

(1a) A Nemzeti Információs Központba az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kirendelhetőek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottai vezényelhetőek vagy kirendelhetőek.

(1b) A Nemzeti Információs Központ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.

#### 25. §

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. A Nemzeti Információs Központ az előzőeken túlmenően – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával – közvetlenül kapcsolatot tarthat fenn nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.

29. § (1) A Kormány tagjai feladatkörükben – e törvény keretei között – írásban kérhetik a Nemzeti Információs Központot irányító minisztertől információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.

### A Nemzeti Információs Központ működésére vonatkozó különös rendelkezések

- e) titkos információgyűjtéssel.

(1a)

41/B. § A Nemzeti Információs Központ a hatáskörébe tartozó ügyekben a 41–41/A. §-ban foglaltakon kívül az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében is – kizárólag egyedileg megjelölt adat keletkezéséről vagy megváltozásáról történő értesítés kérése céljából, a cél megjelölésével – elrendelheti jelzés elhelyezését.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése – ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkörét is –, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni.

(9) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.

(3) A Nemzeti Információs Központ adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a saját adatkezelési rendszereikkel.

(4) A Nemzeti Információs Központ az adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereivel – ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme biztosított – a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül összekapcsolhatja.

50/A. § (1) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során keletkezett a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

- a) a 9/C. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napig,

- b) ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként büntetőeljárás indul, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint

kezelheti.

(2) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal az e törvényben meghatározott belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok ellátása céljából a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

- a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;

- b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok keletkezésétől számított húsz évig;

- c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok keletkezésétől számított harminc évig

kezelheti.

(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal kezeli azokat az adatokat, amelyek az 5/B. § és 5/C. § szerinti feladatai ellátásához – belső biztonsági és bűnmegelőzési célból – szükségesek.

(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során – a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából – betekinthet az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából.

#### 52. §

### A Nemzeti Információs Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések

52/A. § (1) A Nemzeti Információs Központ az együttműködő szervtől adatokat az 52/B–52/G. §-ban meghatározottak szerint kizárólag a 8/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából szerezhet be.

(2)

(3) A Nemzeti Információs Központ és a Legfőbb Ügyészség megállapodásban rögzíti a megállapodás megkötését követően indult, az ügyészség és az együttműködő szervek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtések, leplezett eszköz-alkalmazások, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárások és nyomozások Nemzeti Információs Központ általi feltárása, illetve ezen tevékenységek támogatása érdekében elektronikus úton átadható adatok, tájékoztatás, illetve iratok körét, valamint az adatszolgáltatás részletes rendjét.

52/B. § (1) A Nemzeti Információs Központ az együttműködő szerv által kezelt, a Nemzeti Információs Központ 8/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot

- b) az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más módon, elsősorban a Nemzeti Információs Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel

(2) A Nemzeti Információs Központ a 30/A. § e)–f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó adatot közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján akkor szerzi be, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli független nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be.

(3) A Nemzeti Információs Központ a 30/A. § g)–m) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag akkor szerzi be az (1) bekezdés b) pontjában írt módon, ha az adatot az (1) bekezdés a) pontjában írt módon nem lehet beszerezni.

(4) A Nemzeti Információs Központ a 30/A. § a)–e) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (3) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon.

(5) A 30/A. § a)–f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a 20. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján a Nemzeti Információs Központnál teljesíti.

52/C. § (1) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az együttműködő szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a Nemzeti Információs Központnak térítésmentesen biztosítja.

(4) A Nemzeti Információs Központ a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot nem változtathatja meg, az adatkezelési rendszerben adatot nem helyezhet el.

(5) Az 52/B. §-ban meghatározott adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a Nemzeti Információs Központnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell rögzíteni.

52/D. § A Nemzeti Információs Központ nemzetbiztonsági célból beszerzi és kezeli a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban a külföldi szerv által a rendelkezésére bocsátott adatot is.

52/E. § (1) A Nemzeti Információs Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, hatáskörénél fogva érintett ügyészségnek vagy együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve, hogy az ügyészség vagy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat kezelése hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.

(2) Az együttműködő szerv vezetője nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekre tekintettel a Nemzeti Információs Központ által közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján elért vagy a Nemzeti Információs Központnak más módon szolgáltatott, titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adat büntetőeljárásban történő felhasználását, illetve meghatározott más együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.

(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője a Nemzeti Információs Központ részére szolgáltatott, titkos információgyűjtés során keletkezett adat büntetőeljárásban való felhasználását, illetve meghatározott együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.

52/F. § (1) A hírigény teljesítéséhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Nemzeti Információs Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.

(2) A Nemzeti Információs Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve hírigény teljesítése céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a hírigény-teljesítés során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

(3) A Nemzeti Információs Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett vagy az ügyészség által szolgáltatott adatot az együttműködő szerv, illetve az ügyészség a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az ügyészség, illetve az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a a Nemzeti Információs Központot.

52/G. § A Nemzeti Információs Központ által kezelt adatot tartalmazó adatkezelési rendszerbe csak a Nemzeti Információs Központ hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítói jogkörében eljárva, továbbá sarkalatos törvény által feljogosított más szerv tekinthet be, annak adattartalmáról felvilágosítást vagy értesítést kérhet.

52/H. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében a légiutas-adat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.

(3) A légiutas-adat szolgáltatója a Nemzeti Információs Központ által meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át a légiutas-adatot.

(4) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében

(5) A Nemzeti Információs Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából személyes adatokat vehet át.

(6) A Nemzeti Információs Központ a (4) bekezdés b) pontja szerinti kockázatelemzés ellátása során elsőként automatizált kockázatelemzést végez. Ha az automatizált kockázatelemzésből találat származik, a Nemzeti Információs Központ a találatot nem automatizált eszközökkel, emberi tényező bevonásával történő egyedi felülvizsgálat alá vonja.

(7) Ha a Nemzeti Információs Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, a 8/A. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint jár el.

(8) A Nemzeti Információs Központ az átvett légiutas-adatot a Nemzeti Információs Központhoz érkezést követő öt évig kezeli.

(9) A légiutas-adat szolgáltatója által szolgáltatott légiutas-adatot a Nemzeti Információs Központhoz érkezést követő 6 hónap elteltével az alábbi adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni:

(10) A Nemzeti Információs Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések, valamint elveszett, eltulajdonított úti okmányok hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

52/I. § (1) A Nemzeti Információs Központ az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt légiutas-adatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(2) A Nemzeti Információs Központ, valamint a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetektől és adatkezelési rendszerektől az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel vehet át légiutas-adatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(3) Ha a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság a (2) bekezdés szerint az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől vesz át légiutas-adatot, továbbá azok kezelésének eredményét, erről a Nemzeti Információs Központot értesíti.

(4) A Nemzeti Információs Központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át légiutas-adatot.

(5) A Nemzeti Információs Központ harmadik ország részére – a 2008/977/IB kerethatározat 13. cikkében foglalt feltételek teljesülésével – kizárólag a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából, nemzetközi szerződés alapján, az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt légiutas-adatot, feltéve hogy

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért légiutas-adatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Nemzeti Információs Központ csak akkor adhatja át a teljes – személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó – légiutas-adatot, ha a kérelem megalapozott és az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, feltéve, hogy az ügyészség a légiutas-adatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételét követő átadására engedélyt adott. Az ügyészség engedélyének beszerzésére vonatkozóan az 52/L. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (7) bekezdés szerinti halaszthatatlan esetben értesíteni kell a Nemzeti Információs Központ belső adatvédelmi felelősét.

(9) A Nemzeti Információs Központ harmadik ország által történő megkeresés esetén felhatalmazást adhat a harmadik országnak arra, hogy a részére nemzetközi szerződés alapján a Nemzeti Információs Központ által átadott adatokat másik harmadik ország felé a 3. számú mellékletnek megfelelő, nemzetközi szerződésben meghatározott súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, üldözése céljából átadja, ha az adatok továbbítása ezen bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából feltétlenül szükséges.

52/J. § (1) A Nemzeti Információs Központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység, vagy az 52/N. §-a szerinti kockázatelemző tevékenység keretében nem azonosítható a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekménnyel érintett személy, a Nemzeti Információs Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. § (4) bekezdése szerint kezelt adatokból.

(2) A Nemzeti Információs Központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve – ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, – az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(3) A Nemzeti Információs Központ az 52/H. § (7) bekezdése szerinti esetben – ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta – az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.

52/K. § A Nemzeti Információs Központtól a 30/A. § a)–f) pontjában meghatározott együttműködő szervek, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve az 52/L. § (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

52/L. § (1) Ha a légiutas-adatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Nemzeti Információs Központ

(2) A büntetőeljárás során eljáró bíróság megkeresése esetén az ügyészség engedélyét nem kell kérni, a Nemzeti Információs Központ az 52/K. §-ban meghatározott feltételek esetén átadja a teljes – személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó – légiutas-adatot.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés esetén a megkeresésben kért, az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett légiutas-adatokat a Nemzeti Információs Központ az engedélyezés érdekében, ideiglenesen személyazonosításra újból alkalmassá teszi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti megkeresést az ott meghatározott szervek a Nemzeti Információs Központnak küldik meg. A Nemzeti Információs Központ a megkeresést három munkanapon belül megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség a Nemzeti Információs Központ előterjesztése alapján öt munkanapon belül dönt az adattovábbítás engedélyezéséről.

(6) Ha az ügyészségi engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely az adattovábbítással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az (1) bekezdésben meghatározott szerv erre vonatkozó kifejezett és megalapozott kérelmére a Nemzeti Információs Központ az ügyészség döntését megelőzően átadhatja a kért utasadatot. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére utóbb nem ad engedélyt, a megkeresés alapján korábban átadott utasadatokat törölni kell. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére nem ad engedélyt, ugyanazon szerv kérelmére, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján ismételten nem adhatóak át az utasadatok az ügyészség engedélyét megelőzően.

(7) A Nemzeti Információs Központ az (1) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján továbbított adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

52/M. § A Nemzeti Információs Központ évente, jogszabályban meghatározottak szerint az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott légiutas-adatokról összeállított statisztikai információkat; ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

52/N. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében átveszi és kezeli a hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzemben tartója által a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklet 3.1.2. pontja szerinti, a 4.3. pont alapján a belvízi hajózásra is alkalmazni rendelt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében biztosított elektronikus felületen rögzített adatokat (a továbbiakban: folyami utasadatok).

(4) Ha a Nemzeti Információs Központ utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, és a (3) bekezdéssel alkalmazni rendelt 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekménnyel érintett személy, a Nemzeti Információs Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. § (4) bekezdése alapján átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.

(5) A Nemzeti Információs Központ a (4) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve – ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor – az elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (6) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(6) A Nemzeti Információs Központ a (3) bekezdéssel alkalmazni rendelt 52/H. § (7) bekezdése szerinti esetben – ha a (4) bekezdés alapján átvett adatot az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta – a (4) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.

(7) A Nemzeti Információs Központtól a 30/A. § a)–f) pontjában meghatározott együttműködő szerv, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak folyami utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

(8) A Nemzeti Információs Központ az általa átvett folyami utasadatokat az átvételtől számított 6 hónap elteltével az egyes adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná teszi.

52/O. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a Nemzeti Információs Központ automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a folyami utasadatokkal végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a Nemzeti Információs Központ adatot továbbít. A Nemzeti Információs Központ a naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza.

(7) A naplórendszert a Nemzeti Információs Központ a jogosulatlan hozzáféréstől védi.

53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok – a Nemzeti Információs Központ kivételével – a 4–9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.

(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt feladata teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat.

(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt külső engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során külső engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat.

### Külső engedélyhez nem kötött

titkos információgyűjtés

(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat folytatása során az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.

(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett külső engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzeti Információs Központot, valamint – a 8. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladat kivételével – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.

- ib) a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;

- n) közvetlen elektronikus adatkapcsolat: a Nemzeti Információs Központ által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül a Nemzeti Információs Központ és az együttműködő szerv közötti dokumentált adatátadást tesz lehetővé;

76/F. § (1) A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja.

(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Nemzeti Információs Központot kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutódjának tekinteni.

- e) a megbízhatósági vizsgálat, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzésének részletes szabályait,

- f) az 5/C. § (3) bekezdése alapján a megbízhatósági vizsgálat alól mentesített szervet vagy foglalkoztatotti csoportot.

- a) a Nemzeti Információs Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját, valamint

- b) a Nemzeti Információs Központ által az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait és a statisztikai adatok körét.

#### 79. §

#### 82. §

#### 83. §

#### 84. §

#### 85. §

„,,és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.''”

#### 87. §

#### 88. §

#### 89. §

#### 90. §

#### 91. §

| 3. | Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg: |

| 7. | Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttműködés/kapcsolat jellege: |