1995. évi CXXV. törvény — mi változott? 2020. július 1.

A 2020. április 1. és 2020. július 1. között hatályba lépett módosítások. 22 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. április 1.)Következő módosítás (2021. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 118 változatlan sor ⋯

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében végezheti, illetve alkalmazhatja.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket, valamint az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdés f), g) és j) pontjában meghatározott tevékenységet saját kezdeményezésre végezheti, illetve alkalmazhatja.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit – az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével – saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) A titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.

(7)

(7) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – a 6. § g) pontjában foglaltak és a katonai kibertér műveletek kivételével – információbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében

- a) ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek tekintetében az ott meghatározott hatásköri szabályok szerint a kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmet,

- b) a honvédelmi ágazat kivételével irányítja a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,

- c) ellenőrzi – az azon folytatott kommunikáció megismerése nélkül – az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, észleli a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat,

- d) végrehajtja vagy kezdeményezi a kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedéseket.

(8) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés végrehajtására a Kormány által kijelölt személy erre vonatkozó döntése alapján van lehetőség. A támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések lehetséges körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét.

(9) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedésnek

- a) az okozott sérelemmel vagy közvetlen fenyegetéssel arányosnak és szükséges mértékűnek kell lennie, és törekedni kell arra, hogy a támadás megszakításán túli eredményre vagy sérelemre ne vezessen,

- b) biztosítani kell az összhangot a nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési és külpolitikai érdekekkel és törekvésekkel.

(10) Külföldről érkező jelentős kibertámadás esetén a foganatosított intézkedésekről és azok okairól tájékoztatni kell a külpolitikáért felelős minisztert a további intézkedések megtétele céljából.

8/A. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében

- a) figyelemmel kíséri és a rendelkezésre álló valamennyi adat felhasználásával folyamatosan elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét;

⋯ 789 változatlan sor ⋯

(3) Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg kell szüntetni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot nem illeti meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, valamint – a 8. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladat kivételével – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.

(5) Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezhetik, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészíthetik.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- b) a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelhetik és rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezhetik,

- c) postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthatnak, annak tartalmát megismerhetik, ellenőrizhetik és rögzíthetik,

- d) elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik,

- e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhetik.

57. § (1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a

⋯ 120 változatlan sor ⋯

- b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,

- c) ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,

- d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,

- e) ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,

- e) ij) és it) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy,

- f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

- g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka

⋯ 261 változatlan sor ⋯

- g) foglalkoztatási jogviszony: az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;

- h)

- i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:

- ia) a nagykövet és az önálló külképviseletet irányító főkonzul;

- ia) a külképviselet-vezető;

- ib) a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;

- ic) a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;

- id) az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese;

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- ip) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia;

- ir) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;

- is) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;

- it)

- it) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja, amely felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja;

- iu) az Országgyűlési Őrség személyi állománya;

- iv) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja;

- iw) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Lrtv.) szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és a szakhatóságok részéről részt vevő személy, valamint – az Lrtv. szerinti üzemeltető kezdeményezésére – az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó, Lrtv. szerinti azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő személy;

⋯ 154 változatlan sor ⋯

- 11. a titkos információgyűjtést engedélyező bírók,

- 12. a legfőbb ügyész által az 55. § alapján kijelölt ügyész,

- 13. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei,

- 14.

- 14. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei

- 15. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese

### 2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez

⋯ 352 változatlan sor ⋯