Szja tv. — mi változott? 2026. augusztus 31.

- 101. Vagyonrendelő: az a személy, aki a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonelemet bizalmi vagyonkezelésbe adta.

- 102. Kriptoeszköz: az érték vagy jogok digitális megtestesítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

65/C. § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, a csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Ha a vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedés, amelyre az ügylet időpontjában a magánszemély a 77/A. § (7) bekezdés b) pontja szerinti mentességet választotta, eszközérték-növekménynek a részesedés számviteli nyilvántartási értékének a 77/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsátja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték-növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amely vagyonelemek ellenérték ellenében történő átruházása (értékesítése) megtörtént.

(2) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti

- a) – elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerint osztaléknak minősülő juttatás értéke;

- b) – alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – ha a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értékhez kapcsolódó nyilvántartott eszközérték-növekmény.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

(4) Nem kell jövedelmet megállapítani, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.

(5) A magánszemély által bizalmi vagyonkezelésből, magánalapítványtól származó bevétel adókötelezettsége megállapítása során – ha nem a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – elsőként a 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és af) alpontja szerinti osztalék juttatását, az azt meghaladó összegű bevétel juttatása esetében, a meghaladó rész tekintetében a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti osztalék juttatását kell vélelmezni.

(6) A vagyonelem kiadásakor a juttatásban részesülő magánszemély a vagyonelem szerzési értékeként

- a) a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a vagyonelem megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét,

- b) – ha a vagyonelem kiadása a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik (ide nem értve a kriptoeszközt) – azt az igazolt értéket, amelyet a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély a vagyonelem megszerzésére fordított értékeként figyelembe vehetne,

- c) az átadott kriptoeszköz kiadásakor a kriptoeszköz bekerülési értékét,

- d) minden más esetben a kiadott vagyonelemnek a számviteli nyilvántartásban a vagyon csökkenéseként elszámolt értékét

veszi figyelembe.

(7) A kedvezményezett által a (6) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről, ingatlan esetében a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi ingatlanmegszerzési időpontról a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon, azzal, hogy ingatlan esetében a kiadott vagyonelem értékesítése során a 62. § (4) bekezdése szerinti időtartamot az ingatlannak a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi megszerzésének időpontjától kell számítani.

(8) E § alkalmazásában a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. A tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti.

(9) A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tárgyévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kezelt vagyon, alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a megállapított eszközérték-növekményekről, az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről.

(10) A vagyonkezelő, a magánalapítvány a (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a 2026. évről 2027. március 31-ig teljesíti.

(11) Az állami adó- és vámhatóság határozattal kötelezi a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő, ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett adótartozás megfizetésére – a bevétel értékéig – az említett vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző személyt.

(12) E § alkalmazásában az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történő bevételjuttatásnak minősül, ha a juttatásban részesülő magánszemély ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet az átadó bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, magánalapítvány tulajdonába adott, elhasználódó vagyonelem esetében a már meglévő használhatóságot biztosító karbantartást, javítást is ideértve.

- af) a magánalapítvány által a kedvezményezett vagy az alapító, a csatlakozó magánszemélynek a számviteli szabályok szerinti tőkeváltozás terhére juttatott vagyoni érték, azzal, hogy ha a magánalapítvány tartós vagyonkezelés kedvezményezettje, a tőkeváltozás azon része terhére juttatott vagyoni érték, amely a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyonból általa vagyonkiadás címén kedvezményezettként megszerzett juttatás értékének megfelelően keletkezett, csak annyiban minősül osztaléknak, amennyiben annak forrása a 65/C. § (8) bekezdése szerint külön nyilvántartott eszközök eszközérték-növekménye, és azt kedvezményezett magánszemély (nem az alapító, a csatlakozó) szerzi meg bevételként;

- ag) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére nem a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott bevétel, a vagyonkezelő, a magánalapítvány által vezetett, a 65/C. § szerinti elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény összegéig;

(15) A (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződés esetében nem eredményezi a lekötés megszakítását a bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás, feltéve, hogy

- a) az új bizalmi vagyonkezelő a megszűnt tartós befektetési szerződés megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és

- b) az eredeti (megszűnt) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul szerepel a megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződés lekötési nyilvántartásában.

(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A (2) bekezdéstől eltérően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy bevételként azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.

(9)

(5a) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén egyes meghatározott juttatásnak minősül az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha egyébként a belföldi vagyonelem tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne, külföldi vagyonelem tulajdonba adása esetén pedig a vagyonelem belföldi szerzése esetén nem keletkezne illetékfizetési kötelezettség.

113. § (1) E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított, 2026. augusztus 31-től hatályos 65/C. § (1)–(7) bekezdését a 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján bizalmi vagyonkezelésbe adott, magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni. A Módtv.-vel megállapított 65/C. § hatálybalépését megelőzően bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonkezelésbe adott vagy magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyonnal összefüggő adókötelezettségre – a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – e törvénynek a 2026. augusztus 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel módosított, 2026. augusztus 31-én hatályos 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontjának rendelkezését alkalmazni kell a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon terhére történő bevétel juttatására, akkor is, ha a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte.

114. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény alapján 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyont és az e törvény szerinti magánalapítványt (a továbbiakban együtt: kezelt vagyon).

(2) Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja különösen a vagyonrendelés körülményeit (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést, kapcsolódó megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét, adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit) és fennállásának időtartamát, a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel, a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot, valamint a vagyonkiadást kiváltó okot.

(3) A (2) bekezdés szerinti szempontokat az állami adó- és vámhatóság a magánalapítványok ellenőrzése során megfelelően alkalmazza.

(4) A megszűnt kezelt vagyon, magánalapítvány esetében az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval, csatlakozóval szemben folytatja le.

(5) Az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-jétől valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

7.26. a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyon

- a) induló tőkéje terhére

aa) juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak,

ab) juttatott vagyoni érték, ha az a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik,

ac) történő vagyoni érték juttatás a 65/C. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá

- b) terhére történő, a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot), ha egyébként a vagyonelem tulajdonba adásakor – külföldi vagyonelem esetében úgy tekintve, mintha a vagyonelem tulajdonba adása belföldön történne – a megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne

azzal, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte,