Szja tv. — mi változott? 2025. január 1.

- i) kamat, kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, a kamatjövedelem, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésére az említett személy belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

- 52. Szellemi termék: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.

- t) az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek minősülő földműves gazdaságátadási szerződésből származó bevételét;

- zs) szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél.

- c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll;

(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

(7) A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

(6) A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

- b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet, vagy e tevékenység végzése mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét

- c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a (2) bekezdés k) pontja szerinti vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

- a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);

- b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);

- c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);

- d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;

- e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);

- f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);

- g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);

- h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);

- i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);

- j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);

- k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);

- l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);

- m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).

(2) A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.

(4) A tételes átalányadó évi összege lakószobánként

- a) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,

- b) 38 ezer 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.

(4a) A (4) bekezdés szerinti tételes átalányadót egyenlő részletekben, a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.

(4b) A (4) bekezdés alkalmazásában lakószoba a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.

(4c) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.

- am) a 7. § (1) bekezdés zs) pont alapján megszerzett értékpapír esetében a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás.

(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

- a) a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része;

- b) a 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásnak az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része;

- c) a 71. § (1b) bekezdése szerinti juttatásnak a lakáscélú keretösszeget meghaladó része;

- d) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

- e) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés a) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

(8a) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában Aktív Magyarok keretösszeg

- a) évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

- b) a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

- c) évi 120 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8b) A (7) bekezdés c) pont alkalmazásában lakáscélú keretösszeg

- a) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

- b) az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

- c) az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti;

- d) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8c) A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.

(8d) A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.

- d) 2025. évben lakásfelújításra

felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás, azzal, hogy a d) pont szerint felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százalékát.

(1a) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájához kapcsolódó Aktív Magyarok alszámlára az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható, a 70. § (8a) bekezdése szerinti Aktív Magyarok keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás.

(1b) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól függetlenül lakhatási támogatás címén kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott, a 70. § (8b) bekezdésben meghatározott lakáscélú keretösszeget meg nem haladó része.

78. § E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ’24) szerinti hivatkozással meghatározott tevékenységek esetében a 2024. október 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni.

109. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 52. § (1) bekezdés b) pontja, 53. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés m) pontja a 2024. évre vonatkozóan is alkalmazható.

2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet, a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet, a Vidéki Otthonfelújítási Programról szóló kormányrendelet, valamint a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,

3.2.7. a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportoló a sportról szóló törvény szerinti sportköztestülettől annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a versenyzésre való felkészülésre, versenyzésre kap;

3.3. a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, a sportról szóló törvény szerinti sportköztestületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj (ideértve a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díjat is);

4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalót is;

4.49. a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzett

a) villamos energia értékesítésből származó bevétel legfeljebb évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig;

b) rendszerszintű szolgáltatás, illetve elosztói rugalmassági szolgáltatás közvetlenül vagy ilyen tevékenység folytatására jogosult harmadik személyen keresztül történő nyújtásából származó bevétel együttesen számított összege legfeljebb évente a minimálbér összegéig,

figyelemmel a 9. pont 9.9. alpont rendelkezésére is;

c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,

6.9. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 74. §-ában szereplő feltételekkel juttat a pénztártag részére;

b) szerinti kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás;

7.48. a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély az ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolással kapcsolatos adatszolgáltatásra előírt rendben és határidőig kiállított igazolással, azzal, hogy nem érvényesíthető az adómentesség, ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik.

8.7. az a szolgáltatás, amelyet

a) a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást),

b) a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny – vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló – résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;

c) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat;

8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet, sportköztestület a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak

a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés,

b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja,

c) a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatás

8.16. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósan fokozott igénybevételnek kitett, terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő vagy őr- és ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos és szerződéses állományú tagjának, illetve foglalkoztatottjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeidőszaki, különleges jogrendi katasztrófa elhárításában résztvevőnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a tartalékos katona, a rendvédelmi szakképző intézmény tanulója, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt kizárólag e jogviszonyával összefüggésben a szolgálati feladathoz kapott nem pénzbeli ellátása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a szerződéses legénységi és önkéntes tartalékos, a terrorelhárító, a személyvédelmi szolgálatot ellátó, a repülőhajózó, a repülő műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állományának a tagja;

8.25. a sportszervezet, sportköztestület által az olimpiai eseményen, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha;

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj,

c) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet

az adóévben legfeljebb – az a), b) és c) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;

8.46. a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető – feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során – a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja.

9.9. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély adómentességével és az e személynek bevételt juttató kifizető (ezen alpont alkalmazásában: kifizető) adókötelezettségével összefüggő rendelkezések.

9.9.2. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve

a) a 4. pont 4.49. alpont a) pontja szerinti mennyiségi határig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,

b) a 4. pont 4.49. alpont b) pontja szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,

és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

9.9.3. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély az ott meghatározott mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.