Szja tv. — mi változott? 2023. december 30.

A 2023. december 1. és 2023. december 30. között hatályba lépett módosítások. 22 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. december 1.)Következő módosítás (2024. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 2087 változatlan sor ⋯

### A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések

65/C. § (1) E törvény alkalmazásában ellenérték fejében történő átruházásnak (értékesítésnek) kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad (a továbbiakban együtt: vagyonátadás). Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A nyilvántartási értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány – az (5) bekezdés szerinti eset kivételével – a vagyonátadást követő 30 napon belül igazolást állít ki a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó részére, valamint az igazolásban feltüntetett adatokról az igazolás kiállítását követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. A magánszemély választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként vallja be az értékesítés adóévéről készített bevallásában, és az adót az értékesítés adóévére vonatkozó bevallás, valamint a következő két adóévre vonatkozó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

65/C. § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsájtja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték-növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amelyeknek ellenérték ellenében átruházása (értékesítése) megtörtént.

(2) A vagyoni érték kiadásakor a nem pénzben – ideértve a külföldi pénzt és a devizát is – juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély

(2) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik, és a bevétel tárgyául szolgáló – a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott – vagyoni értékhez kapcsolódóan a vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.

- a) – az osztalékként megszerzett vagyoni érték kivételével – azt az értéket veheti figyelembe, amelyen a vagyoni érték a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel;

- b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.

(3) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a (2) bekezdésben nem meghatározott módon történik bevétel juttatása, és a vagyonkezelő, a magánalapítvány a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli vagyonátadásra tekintettel megállapított, az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles.

(3) A kedvezményezett által a (2) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon.

(4) A kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történő bevétel juttatása esetén nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értéket a kiadással azonos megjelenési formában a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba, és a vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekményt nem kellett megállapítani.

(4) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

(5) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell értékesítésnek tekinteni, ha az átvevő (magánalapítvány, vagyonkezelő) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

- a) elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – eltérő időpontban megállapított eszközérték növekmények esetében a megállapításuk időbeli sorrendjében – a (3) bekezdés szerint, valamint

- b) alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén a (2) bekezdés szerint

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az adót megfizetni, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony feltételei alapján ugyanazon vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerezheti meg. Az adó összegét – vagyoni értékenként beazonosítható módon – a vagyonrendelő ebben az esetben is tájékoztató adatként feltünteti adóbevallásában. Amennyiben a kedvezményezett utóbb mégsem az említettek szerint szerzi meg a vagyoni érték tulajdonjogát, az adó 20 százalékkal növelt összegben a vagyoni érték kiadását követő 30 napon belül esedékes. A vagyonkezelő az említett feltételnek meg nem felelő vagyoni érték kiadásról a kiadást követő 8 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Az állami adó- és vámhatóság határozattal kötelezi az adó megfizetésére a kiadott vagyoni értéket megszerző kedvezményezettet, ha az adót a vagyonrendelő nem fizeti meg és az tőle végre sem hajtható.

az osztalék megállapítása során figyelembe vett összeg. Az (1) bekezdés szerinti alap és elkülönült eszközérték-növekmény nyilvántartásból a vagyonkezelő, a magánalapítvány törli azt az összeget, amely nem kapcsolódik öt éven belüli vagyonátadáshoz.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

(7) Nem kell a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.

(8) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

(9) A vagyoni érték kiadásakor az osztalékként juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veszi figyelembe, minden más esetben azt az értéket, amelyen az a vagyon kiadásakor a juttató számviteli nyilvántartásában értékhelyesbítés nélkül szerepel.

(10) A kedvezményezett által a (9) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon.

### Az osztalékból származó jövedelem

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

⋯ 1143 változatlan sor ⋯

(6) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának, 65/C. §-ának és 1. számú melléklet 7.26. pontjának hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetében a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.

107. § (1) A 2023. szeptember 12. napja és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 65/C. § hatálybalépésének napja között megvalósuló vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választása szerint e törvény ezen időszak alatt hatályos 65/C. §-a szerinti rendelkezést, vagy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezést alkalmazhatja, azzal, hogy ez utóbbi esetben a vagyonátadót és a vagyonkezelőt, magánalapítványt terhelő kötelezettségeket az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény hatálybalépését követő 15. napig kell teljesíteni.

(2) Nem kell osztalékból származó jövedelmet megállapítani az induló tőke terhére történő azon vagyonjuttatás után, melynek értéke – több alkalommal történő juttatás esetén ezen értékek összege – nem haladja meg a 2023. szeptember 11-i indulótőke értékét, ide nem értve a 65/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetet.

### 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

#### Az adómentes bevételekről

⋯ 1695 változatlan sor ⋯