Szja tv. — mi változott? 2021. január 1.

(2) Az e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek minősülnének azzal az eltéréssel, hogy a – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.

(2) Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.

- b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;

- c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az ingatlan fekvése szerinti állam;

- d) nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam; ha a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg (ideértve különösen a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenység esetét), da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld; db) a da) alpontban nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld; dc) a db) alponttól eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;

- f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető);

- g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenység végzésének helye szerinti állam;

- h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

- e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

- f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)–e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

- 10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.

- 12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

- 13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

- 14. Munkáltató:

- f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

- g)

- h)

- 20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték.

- 21. Bér:

- a) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

- c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;

- d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

- e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;

- g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

- 22. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.

- 23. Nyugdíj:

- 35. Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

- 36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani.

- 37. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az Országgyűlési Őrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.

- 39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikke szerinti támogatás.

- 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1–75. o.) 1–14. és 17. cikkei szerinti támogatás.

- 41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) szerinti támogatás.

- 43. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően

- a) legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy

- b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján álláskeresők támogatásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátásában részesült, vagy

- 81. Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

- 82.

- 83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

- 86. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

- 87. Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.

- 88. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.

- q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

- r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;

- s) a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség;

- u) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a hatálya alá tartozó személyt a művelődés, a kultúra, a tudomány területén ingyenesen megillető alapszolgáltatást és külön jogszabályban meghatározott további kedvezményt, az említett személyt külön jogszabály szerint megillető utazási kedvezményt és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a törvény rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni értéket;

- v) a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;

- w) a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét;

alapján illeti meg.

(1e) Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként az MRP szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén.

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.

### Az adó mértéke

(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

### V. Fejezet — AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### Az adó megállapítása

- a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,

- b) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,

- c) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,

- e) a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő szociális hozzájárulási adót.

(4) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.

(4) Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható.

(2) Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a következő öt adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban számolhatja el.

(4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

(5) A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét – a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a (2)–(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(6a) A tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is). A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. A tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része (e rendelkezés alkalmazásában: kötelezettségkülönbözet) után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében számolható el költségként. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, jövedelemként a megállapított jövedelem 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözet 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe.

- a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül;

- b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;

- c) az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;

### A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

### Az összevont adóalap megállapítása

### Családi kedvezmény

(6) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a (3) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a (2) bekezdés szerinti összeget.

### VII. Fejezet — AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

30. §

### Tevékenységi kedvezmények

(2)

(3)–(4)

41. §

42. §

(4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

- b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;

- c) lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza.

- a) feltéve, hogy nem a b)–c) pont rendelkezését kell alkalmazni,

- aa) – ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka);

- b) nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve

- ba) a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy – ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik közre – a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal,

- bb) az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal;

- c) költségtérítés esetében

- ca) ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka),

(3) A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 17. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti.

(5) A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 87 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették).

(6)–(9)

### Az adóelőleg-nyilatkozat

(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

### A fizetendő adóelőleg

(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(8) A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók.

50. § (1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére a 8. számú melléklet rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha

- b)

- c) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás – ha annak egyéb feltételei fennállnak – attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.

(4) Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.

52. § (1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

53. § (1) A jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel

- b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

- c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 87 százalék,

- d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt – 93 százalék,

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

56. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.

### Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése

59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

(9) E § alkalmazásában

### Nyilatkozatok

### Üzemanyagár

78/B. §

- b) egyes költségtérítések formáit és a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségek mértékeit;

- c) a közlekedési kedvezmények azon körét, amely adómentes juttatásnak minősül;

- d) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait;

- g) azon betegségek körét, amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősülnek.

81. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:

(6)

82. § (1) Az MNB a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát.

(2) Az állami adó- és vámhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Az üzemanyagárat három – az előző évben nagy forgalmat bonyolító – belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.

(4) Az 1. számú melléklet 8. pont 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontja a 2019. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazható, feltéve, hogy a magánszemély az adómentességre 2009. december 31-éig jogosultságot szerzett a 2009. december 31-ét megelőzően hatályos szabályok szerint.

### 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

#### Az adómentes bevételekről

4.19. a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;

4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakmai oktatásban részt vevő magánszemély, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint az utóbbi magánszemély közeli hozzátartozói.

4.27. a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;

4.36. a Bolyai János kutatási ösztöndíj;

4.38. a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítésért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül;

4.39. a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az oklevelesápolói szakképzettség megszerzésében támogató, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül;

4.44. a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvényben meghatározott tudományos alkotói járadék.

5.

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

7.1. a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték – ide nem értve az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet azzal, hogy az ilyen módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része –, a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, valamint a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, továbbá a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás, egyesülés, szétválás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg;

7.3. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg;

b)

7.40. a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg;

8.3.

8.5. az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély kap;

8.15. az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül;

8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea;

9.7.

### 2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

- 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;

- 3. a kapott kamat;

- 4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe;

- 6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el, azonban nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha

- a) a magánszemély az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti,

- b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja;

Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről

A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között. Közös tulajdonban álló ingatlan, ingó vagyontárgy bérbeadása esetén a költségek igazolására bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.

III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása

2. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében az önálló tevékenységet folytató magánszemély átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát – mint nyilvántartási értéket –, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.

12. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

### 4. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

#### I. Alapnyilvántartások

- 1. Közös szabályok

- 1.2. Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A magánszemély más (egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő) önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. A magánszemély nem önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítéssel szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el, vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől, munkáltatótól szerez nem önálló tevékenységből származó bevételt. Az előző rendelkezések szerint alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységből, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

- 1.3. A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön – választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú – alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen.

- 1.4. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett alapnyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. E rendelkezés nem mentesíti a magánszemélyt a lezárt nyilvántartással és az azt alátámasztó bizonylatokkal összefüggő megőrzési kötelezettsége teljesítése alól.

- 1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

- 2. A naplófőkönyv

- 2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét – választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett – naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.

- f) a bevételből levont adóelőleg;

- g) a jövedelem.

- 6. Az értékesítési betétlap

- 6.2. Az értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelő vagy helyette – az e törvényben és a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel – a kifizető jegyezhet be adatot.

- 6.3. A mezőgazdasági őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizetésekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra. Az értékesítési betétlapra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó napjára bejegyezni. A mezőgazdasági őstermelő az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermelői igazolvány mellékleteként a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályok szerint megőrzi.

- 1. A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követeléseiről, e követelésekre befolyt összegekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint időrendben a vevő által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: – a számla száma és kelte, – a vevő neve, – a számla végösszege, az ebből felszámított általános forgalmi adó, – a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.

- 2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásairól, e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről nyilvántartást kell vezetnie. Az áruszállításból, a szolgálatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó tartozást az elfogadott számlák szerint időrendben a számla szerint elismert összegben kell kimutatni. Ha a számlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: – a számla száma és kelte, – a szállító neve, – a számla végösszege, az ebből levonható általános forgalmi adó, – a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiadást.

- 3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: – a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, – gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám, – a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja, – az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja, – az értékcsökkenési leírás kulcsa, – az értékcsökkenés kiszámításának alapja, – az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja, – az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege, – az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege, – az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték, – a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege. Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni.

- 5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása

- a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lévő összes értékpapírról, valamint az ilyen értékpapírra vonatkozó, őt megillető vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet. A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat megőrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adat megtalálható.

- b) Az értékpapírok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: – az értékpapírkód; – az értékpapír megnevezése (így különösen befektetési jegy és más kollektív befektetési értékpapír, kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét); – az értékpapír típusa (bemutatóra, vagy névre szóló); – az értékpapír fajtája (így különösen ideiglenes részvény, törzsrészvény, osztalékelsőbbséget biztosító részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, kamatozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény); – a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye; – a kibocsátás időpontja; – az értékpapír névértéke; – az értékpapír megszerzésének időpontja; – az értékpapírra vonatkozó jogra történő utalás, ha a megszerzés, vagy az átruházás értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt; – az értékpapír megszerzésére fordított érték = bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója, = teljesítésének időpontja, = összege; – az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék) = megszerzésének időpontja, = összege; – az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakítást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is) időpontja; – az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel = megszerzésének időpontja, = összege; – az átruházásból származó jövedelem összege.

- 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell – az utazás időpontját, – az utazás célját (honnan-hova történt az utazás), – a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, – a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az állami adó- és vámhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az állami adó- és vámhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál.

- 8. Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása A hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvevő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: – az „Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról” megnevezést, – az átadó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, – az átvevő nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, – az átadott áru megnevezését, vámtarifaszámát (legalább az áfa megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét, – az átadás-átvétel keltét, – az elszámolás időpontját, – az átadó és átvevő aláírását. Az áru átvevője – tekintettel az áfa-fizetési kötelezettségre – minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki, és a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvevő a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és a bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az „Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról” című bizonylattal értelemszerűen azonos adattartalommal kell elkészíteni.

- 9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása A magánszemélynek az egyéb követeléseiről, a kötelezettségeiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia vevő követelések, illetőleg szállítói tartozások között nem szereplő összes követelést, illetőleg kötelezettséget. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: – a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illetőleg kedvezményezettje, – a követelés, kötelezettség kelte, – a követelés, kötelezettség értéke, – a kiegyenlítés időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást.

- 11.

- 12.

- 13. Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint: – anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), – használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), – 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök, – áruk (kereskedelmi készletek), – betétdíjas göngyöleg, – alvállalkozói teljesítmények, – saját termelésű készletek: = befejezetlen termelés, = félkész és késztermék. Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban – a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; – a 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; – a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie. Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban – a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; – a 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; – a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.

- 14. Alvállalkozói nyilvántartás Annak a magánszemélynek, aki tevékenységét fővállalkozóként végzi, az alvállalkozókról, a részükre kifizetett összegekről alvállalkozói nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban minden készpénzzel vagy más módon kiegyenlített alvállalkozói számla adatát szerepeltetni kell. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: – a számla száma és kelte, – az alvállalkozó neve, címe, adószáma, – a számla végösszege, – a levont adóelőleg összege, – a kiegyenlítés kelte, módja, összege.

- a) a kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló jogszabályok előírásainak megfelelően igazolja, hogy súlyos testi fogyatékosságának jellege miatt e kötelezettség teljesítése tőle nem várható el, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói sem képesek a nyilvántartás(ok) vezetésére, továbbá

### 6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

### 7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

#### A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól

Az átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizető magánszemélyek adózására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

- 2. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.

- 3. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.

- 4. A magánszemély az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti.

A vállalkozói költségek elszámolásáról

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el

- 1–8. Kisvállalkozások adókedvezménye

- 9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe.

- 11.

- a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

- b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

- c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,