Szja tv. — mi változott? 2017. június 20.

(3)–(4)

(7) Egyéb jövedelem – ha e törvény másként nem rendelkezik –

(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás – ha annak egyéb feltételei fennállnak – attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.

(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (4)–(5) bekezdés rendelkezései szerint.

(6) A (2) bekezdés szerinti célra történő felhasználás igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

- b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében – figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is –

- ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

- bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

- d) a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja;

- e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell;

- f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész,

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

- a) osztalék

- ab) a kamatozó részvény kamata;

- ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

- ad) az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;

(5) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.

81/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelők adatairól – a mezőgazdasági őstermelők tevékenységének átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása céljából – az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben – a (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles – hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: őstermelői nyilvántartás) vezet.

(13) A 2007. december 31-éig megvalósított értéknövelő beruházás esetén a magánszemély az e törvény 3. §-ának 2006. december 31-én hatályos 32. pontjának előírását is alkalmazhatja.

84. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza:

- a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről;

91. § A magánszemély 2016-ra és az azt megelőző bármely adóévre választhatja, hogy adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel módosított 7. § (2) bekezdése és 28. § (12)–(13) bekezdés szerint, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 3. § 85. pontja és 28. § (20)–(22) bekezdése figyelmen kívül hagyásával teljesíti.

### 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

#### Az adómentes bevételekről

meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is.

3. A közcélú juttatások körében adómentes:

nyújt.

3.4. a 3.1–3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)

e) az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, amelyet az Európai Unió finanszíroz, melynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,

bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;

4.8. az egyházi jogi személy által egyházi személynek vagy az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért rendszeres havi díjazásban részesülő magánszemélynek, elkülönített nyilvántartás alapján

4.32. a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.

5.

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap

b) tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeget is,

b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;

7.18. jogszabály alapján hitelintézetnél elhelyezett gyámhatósági betét kamata, a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama;

7.34. a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben a FINA-tisztségviselők, a versenybírók részére kifizetett juttatás (különösen: a napidíj, valamint a szállás- és utazási költségek megtérítése), a sportolók részére kifizetett pénzdíj, a FINA-tisztségviselők, versenybírók, szervezőbizottsági tisztségviselők, a sportolók és önkéntesek részére adott formaruhák, természetben biztosított ellátás, a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások.

8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.1. az állam, a helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy forrásából nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen természetben biztosított étkeztetést is) azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak;

E törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni, ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, valamint minden olyan esetben, amikor a magánszemély kiadásainak elszámolása, megtérítése (ideértve a jogszabály alapján történő költségtérítést is) szempontjából minősíteni szükséges, hogy az beletartozik-e az elismert költségek körébe. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. A magánszemély költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget, korlátozott mértékű átalányban az értékcsökkenést.

I. Jellemzően előforduló költségek

16. a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás alapján meghatározott költség, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség);

18. az alkalmazottat foglalkoztató, önálló tevékenységet folytató magánszemély – a mezőgazdasági őstermelő kivételével – az alkalmazott miatt a 17. pont rendelkezései szerint nem számolhat el költséget;

2. a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 százalékát meg nem haladó összeg;

4. a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag fogyasztási norma;

7. külföldi kiküldetés esetén

b) az a) pontban nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg;

8. a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehető költségátalány.

III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása

1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.