Szja tv. — mi változott? 2013. május 19.

A 2013. április 21. és 2013. május 19. között hatályba lépett módosítások. 24 sor került be, 6 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. április 21.)Következő módosítás (2013. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 2044 változatlan sor ⋯

- b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

- c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelőhónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

(3a) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy

- a) a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül,

- b) a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. § (4) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni,

- c) az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

⋯ 613 változatlan sor ⋯

(8) Ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját 2013. január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére az 1. számú melléklet 2012. december 31-én hatályos 6.5. alpontját lehet alkalmazni.

84/X. § (1) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 71. § (3a) bekezdését a munkáltató – döntése szerint – az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény alapján célzott szolgáltatásra befizetett összegre is alkalmazhatja. A munkáltató ilyen döntése esetén a célzott szolgáltatásra befizetett összeg után a közterheket 2013. május hónapra vonatkozó kötelezettségként állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 6. pont 6.10. alpontját az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg terhére nyújtott szolgáltatásokra akkor alkalmazhatja, ha a munkáltató az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatában tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét az (1) bekezdés szerint kívánja megállapítani. A nyilatkozat megtétele esetén a munkáltató az (1) bekezdés előírásai szerint jár el. Az önkéntes biztosító pénztár a munkáltató nyilatkozatának birtokában az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően teljesített célzott szolgáltatások után felmerült adókötelezettségét önellenőrzéssel helyesbíti, és a magánszemély részére kiadott igazolást módosítja.

(3) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.7. b) alpontját, 4.12. a) alpontját, 4.13. alpontját és 4.18. alpontját, valamint 8. pont 8.6. a) alpontját 2012. január 1-jétől alkalmazni lehet.

(4) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.15. alpontját 2012. július 1-jétől alkalmazni lehet.

### 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

#### Az adómentes bevételekről

⋯ 126 változatlan sor ⋯

4.7. a) kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatásért felelős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,

b) a felsőoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásait szabályozó kormányrendelet(ek) alapján

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásait szabályozó kormányrendelet(ek) alapján

ba) külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató,

⋯ 19 változatlan sor ⋯

4.12. a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére

a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett

a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett

– ösztöndíj,

⋯ 3 változatlan sor ⋯

b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

4.13. a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, a 4.11–4.12. alpontokban nem említett pénzbeli juttatás;

4.13. a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, a 4.11–4.12. alpontokban nem említett pénzbeli juttatás;

4.14. a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása;

⋯ 3 változatlan sor ⋯

4.17. a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;

4.18. a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;

4.18. a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;

4.19. a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;

⋯ 17 változatlan sor ⋯

azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint az utóbbi magánszemély közeli hozzátartozói.

4.26. a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő „Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

⋯ 66 változatlan sor ⋯

6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

6.10. az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.

7. Egyéb indokkal adómentes:

7.1. a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték – ide nem értve az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet azzal, hogy az ilyen módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része –, a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, valamint a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, továbbá a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg;

⋯ 82 változatlan sor ⋯

8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;

a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;

b) a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy;

⋯ 31 változatlan sor ⋯

b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;

8.15. az a kedvezmény, amely után a kifizető az erről szóló törvényben meghatározott fogyasztói árkiegészítésben részesül;

8.15. az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül;

8.16. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósan fokozott igénybevételnek kitett, terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő vagy őr- és ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos és szerződéses állományú tagjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeidőszaki, minősített időszaki katasztrófa elhárításában résztvevőnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a tartalékos katona, a rendvédelmi középiskola tanulója, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt kizárólag e jogviszonyával összefüggésben a szolgálati feladathoz kapott nem pénzbeli ellátása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a szerződéses legénységi és önkéntes tartalékos, a terrorelhárító, a repülőhajózó, a repülő műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állományának a tagja;

⋯ 1157 változatlan sor ⋯