Szja tv. — mi változott? 2012. január 1.

1. § (1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

(6) A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.

- 1. Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is.

- b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;

- 5. Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

- 12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

- 15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.

- 18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

- c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;

- a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;

- b) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság;

- g) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradék, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;

- h) a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

- l) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka;

- 25. Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi nemzetiségi önkormányzatot is.

- 27. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

- 37. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.

- 38. Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben előírt hivatalos öltözet.

- 39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény ilyenként meghatároz.

- 44. Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör.

- 46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

- b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.

- 66. Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában meghatározott alapkutatás.

- 67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.

- 68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában meghatározott kísérleti fejlesztés.

- a) be kell számítani aa) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot is, ab) a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani, ac) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt, ad) azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani;

- 87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.

(2) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően

- b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

- d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;

- m) a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani;

- o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható;

- v) a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;

- b) amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

- g) amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;

- b) más kifizető(k)től is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy 1. tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt/számol el, és 2. a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt – megosztás nélkül –, az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak egy – adóelőleget megállapító – munkáltatónál érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint ez a munkáltató azt figyelembe vette, és 3. az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és 4. az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta 5.

(5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

(4) Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

22. § (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó – a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett – bevétele összegéig elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteség a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint számolható el.

(2) Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő bármely későbbi adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban számolhatja el.

(5) A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét – a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a (2)–(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

- b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e § alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

(16) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan vagy a vagyoni értékű jog átruházásának (59. §) ellenértékéből az a rész, amely meghaladja az ingatlan, illetve a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeget [62. § (2)–(3) bek.], egyéb jövedelemnek minősül.

29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)–(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeget

- a) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,

- b) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).

(5) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg a 2012. évet követően nulla.

- aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

- ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

- ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

- b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

- d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

- a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

- b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

- a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

33. §

44/B. § (1) A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet – akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel – az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára Magyarország törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 20 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat).

- e) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye azzal, hogy az a)–e) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

- a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában;

- b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

47. § (1) Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, a (2)–(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel az (5)–(9) bekezdés rendelkezésére is. Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap.

- aa) – ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka);

- ca) ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka),

- a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem – tekintettel a (6)–(9) bekezdések rendelkezéseire is – után 27 százalékkal megállapított összeg,

- b) ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül.

(6) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni

- a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,

- b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor,

- c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

(7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.

(8) Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely – a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve – az említett értékhatárt meghaladja.

(9) A (6)–(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban

- a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;

- b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme – a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva – a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.

- b)

- d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni,

- e) a 47. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti körülményekről, illetve összegekről.

(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. Megosztás esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

- b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

- a)

- a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított összeg, amelyet a személyi kedvezmény csökkent;

(5) Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, az (1) bekezdés szerint megállapított összeget csökkenti a személyi kedvezmény.

- a) Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak.

- e) A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét – az a) pontban foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az a)–d) pont rendelkezései alkalmazhatók.

- a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41.20, 42);

- b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

- c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

- d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve: – valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, – egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);

- e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

- f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

- g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

- h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

- i) fényképészet (TESZOR 74.20);

- j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

- k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység [TEÁOR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket].

- a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

- b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

- c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);

- d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);

- e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

- f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);

- g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

- h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);

- i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);

- j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

(6) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet – az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával – az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.

(2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni –, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(8) Ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg –, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

(10) A magánszemély kifizetőtől – nem egyéni vállalkozóként – fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

(11) Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a bevételnek az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére a 28. § (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(3a) Ha az ingatlan értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

62/A. § (1) Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a bevételből – a 62. § (1) bekezdése szerint – levonható költségeket meghaladó része (e meghaladó rész a továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam, akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az adó alapja

- a) a szokásos hozam, és

- b) a hozam a) pont szerinti összeget meghaladó részének a háromszorosa, azzal, hogy az átruházásból származó jövedelem megállapításához a 62. § (4) és (6) bekezdése nem alkalmazhatók.

(2) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja, az árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese.

(3) E § alkalmazásában

- a) szokásos hozamnak

- aa) termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,

- ab) részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni, azzal, hogy a tulajdonban tartás naptári napjainak számítása során a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell – e napokat is beszámítva – irányadónak tekinteni, továbbá azzal, hogy részesedés átruházása (kivonása) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni;

- b) termőföld a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet;

- c) termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.

(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte és erről a bevallásában nyilatkozik.

(8) A 60. § (1) bekezdését és a 61. § (1)–(2) bekezdését az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) a 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni,

- b) a 62. § (1) bekezdés a) pontjában említett más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj,

- c) a 62. § (2) bekezdés alkalmazásában megszerzésre fordított összegnek minősül

- ca) a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

- cb) a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a ca) pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

- cc) a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,

- cd) a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

(9) E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.

(10) A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4), illetve (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani [figyelemmel a 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is] azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.

(2) Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföldjének, erdő művelési ágú földjének – ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta – átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti.

(6) Az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételből – ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének – ha az magasabb a jogelőd alap befektetési jegye megszerzésére fordított értéknél – az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve kell megfizetni.

- b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

- a) ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, vagy

- b) kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő elhelyezésre vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

- a) a juttatás hónapja kötelezettségeként,

- b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

- a) a munkáltató által

- aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy

- ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

- ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

- b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

- ba) több munkavállaló, vagy

- bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

- bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

- b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

- d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.

- b) a munkavállaló választása szerint

- ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

- bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

- c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

- ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

- cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

- cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

- d)

- b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

- ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

- bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

- f) lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés;

- h) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás;

- o)

- b) társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

- a) a magánszemély és a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak az utolsó munkában töltött napra megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, valamint kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos létszámleépítés,

- a) a (8) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az utolsó munkában töltött nap, illetve a jogviszony megszűnésének a napja;

(19) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke – a gazdasági társaság (ideértve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozást is) kérelmére – a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot:

(20) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha

- c) a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó a kérelem jogerős elbírálását megelőzően csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása köteles haladéktalanul bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke részére;

(22) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a programot törli a nyilvántartásból:

- a)

- b) a végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolás kezdő napjával, ha a nyilvántartásba vételt követően az a) pontban meghatározott időpontig a program szervezője, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, csődeljárás, illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a program szervezője köteles haladéktalanul bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke részére;

(22a) A program nyilvántartása megszűnik a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával.

(23) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a kérelmet az ügyintézési határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

- a) elismert program: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program;

78. § E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások, tevékenységek esetében a 2011. december 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni.

(4) Felhatalmazást kap a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg az Erzsébet-utalvány kibocsátásának részletes szabályait.

(2) Ez a törvény – az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően – a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

84/T. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

(2) A 62/A. § rendelkezését a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni.

(3) 2012. december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

(4) A 70. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (2) bekezdése rendelkezését a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a 2012. évben induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.

(5)

(6) A 77/C. § (22a) bekezdésének rendelkezését a kihirdetéskor még nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet.

(7)

(8) Az 1. számú melléklet 4.22. alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően megszerzett bevételre is alkalmazni lehet.

(9) A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 206. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépése napjától a végtörlesztés céljából felvett kötvénykölcsönök esetében is alkalmazni lehet.

1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott jövedelempótlék (kivéve az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai;

2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,

b) a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához biztosított központi költségvetési hozzájárulásként megillető összeg – a központi költségvetésről szóló törvényben – jogszerű felhasználására meghatározott cél(ok)ra nyújtja.

2.8.

3.2.4. Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;

3.2.6.1. a Wekerle Sándor Alapkezelő (e pont alkalmazásában továbbiakban: Alapkezelő) közvetlenül vagy az Alapkezelő irányításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy

4.3. a belföldön oktatási, nevelési intézményben, közoktatási, felsőoktatási intézményben vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem, annak figyelembevételével, hogy vendégtanári tevékenységnek minősül a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi munkaterv alapján külföldi illetőségű magánszemély által nem magyar nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység;

4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt ösztöndíj, továbbá a Nobel-díjhoz, a „The Brain Prize”-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom;

4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1–6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egyházak központi szerve által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;

4.11. a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;

4.14. a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása;

4.16. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj, valamint a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított – anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák tanulói részére adományozható – ösztöndíj;

4.23. a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj.

6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;

2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége alapján keletkezett;

a) szolgáltatása, kivéve:

– a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,

– a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást, feltéve, hogy a biztosítási díj a díjfizetés időpontjában adómentes bevételnek minősült,

– az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)–c) pontban nem említett szolgáltatást,

– az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta,

6.7. a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek, baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatásnak:

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész,

d) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét meg nem haladó rész;

6.8. a 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító, továbbá az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

7.9. a központi költségvetésről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján az állami költségvetés terhére elengedett, vagy átvállalt kötelezettség összege, amennyiben a magánszemély a kötelezettség alapján korábban nem számolt el bevételt; a magánszemély az ilyen kötelezettség alapján rendelkezésére álló forrásból teljesített kiadás alapján az elengedéstől, illetve átvállalástól kezdődően költséget nem számolhat el;

8.3.

8.4. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának gyógyüdülési kedvezménye;

8.16. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósan fokozott igénybevételnek kitett, terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő vagy őr- és ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos és szerződéses állományú tagjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeidőszaki, minősített időszaki katasztrófa elhárításában résztvevőnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a tartalékos katona, a rendvédelmi középiskola tanulója, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt kizárólag e jogviszonyával összefüggésben a szolgálati feladathoz kapott nem pénzbeli ellátása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a szerződéses legénységi és önkéntes tartalékos, a terrorelhárító, a repülőhajózó, a repülő műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állományának a tagja;

8.35. a helyi és/vagy nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű, ajándék.

8.38.

10. a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék;

17. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;

7. külföldi kiküldetés esetén

a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;

b) az a) pontban nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg;

11. a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;

19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;