1995. évi CXIV. törvény — mi változott? 2013. július 1.
A 2013. január 1. és 2013. július 1. között hatályba lépett módosítások. 90 sor került be, 65 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. január 1.)Következő módosítás (2014. május 6.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 1995. évi CXIV. törvény
az igazságügyi szakértői kamaráról
### I. Fejezet — Általános rendelkezések
1. § (1) Az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
1. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) és a területi igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: területi kamara) (a továbbiakban együtt: kamara) önkormányzati elven alapuló, az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) érdekeit képviselő köztestület. A kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Köztestületként a szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) A kamara
(2) A MISZK-et a területi kamarák alkotják, székhelye Budapest.
- a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
- b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
- c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) Alapszabályát,
(3) A MISZK
- a) a szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
- b) képviseli a szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
- c) megalkotja az Alapszabályát,
- d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,
- e) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
- e) a szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
- f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,
- g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,
- h) szervezi az igazságügyi szakértők jogi és a szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,
- i)
- j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,
- k) tagjairól nyilvántartást vezet,
- l) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét,
- m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
- g) véleményezési jogot gyakorol a szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,
- h) szervezi a szakértők szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,
- i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(4) A MISZK feladatellátásának érdekében jogosult kezelni a területi kamarák által kezelt személyes adatokat.
(5) A területi kamara
- a) törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,
- b) tagjairól nyilvántartást vezet,
- c) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét,
- d) a működési területén az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
- e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(6) Magyarországon a következő területi kamarák működnek:
- a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
- b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
- c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
- d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
- e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
- f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
- g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
- h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye
területén.
(7) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.
(8) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a kamarai tagok tagsági jogviszonya vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.
### A kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai
1/A. § (1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):
⋯ 14 változatlan sor ⋯
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.
(7)
(7) A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.
### A kamarai tagság keletkezése
⋯ 23 változatlan sor ⋯
- b) a kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg,
- c)
3/A. § (1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait a területi kamara alapszabálya állapítja meg.
3/A. § (1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait – ide nem értve a kamarai tagdíj legalacsonyabb mértékét – a területi kamara alapszabálya állapítja meg.
(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszűnését a területi elnökség állapítja meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – megfelelően irányadók.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
### A kamarai tagság szünetelése
3/B. § (1) A szakértő – kérelmére – a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a MISZK Alapszabálya rendelkezik.
3/B. § (1) A szakértő – kérelmére – a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben évente meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a MISZK Alapszabálya rendelkezik.
(2) A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.
⋯ 29 változatlan sor ⋯
- a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,
- b) megfizesse a kamarai tagdíjat.
- c) részt vegyen a kamara által szervezett – és a MISZK Alapszabályában előírt – jogi és szakmai képzésekben.
- c) részt vegyen a kamara által szervezett – és a MISZK Alapszabályában előírt – szakmai képzésekben.
### II. Fejezet — A területi kamara
### II. Fejezet
5. § (1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. A területi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
5. §
(2) Magyarországon a következő területi kamarák működnek:
- a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
- b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
- c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
- d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
- e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
- f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
- g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
- h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye
területén.
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.
(4)
### A területi kamara szervei
6. § (1) A területi kamara szervei
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- f) elfogadja – összhangban a MISZK Alapszabályával – a területi kamara alapszabályát,
- g) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,
- h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
- i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
- i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
- j) a MISZK által megállapított legalacsonyabb mértéknek megfelelően meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét.
(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.
⋯ 64 változatlan sor ⋯
### III. Fejezet — A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
14. § (1) A MISZK a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben. A MISZK-et a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
14. §
(2) A MISZK-et a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.
(3)
15. § (1) A MISZK szervei
- a) a küldöttgyűlés,
⋯ 13 változatlan sor ⋯
- b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
- c) dönt a MISZK tisztségviselőinek díjazásáról,
- d) megalkotja a MISZK Alapszabályát,
- e) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
- e) meghatározza az éves kamarai hozzájárulás legalacsonyabb mértékét és a MISZK által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő egyéb hozzájárulások mértékét, a kamarai hozzájárulás alóli részleges vagy teljes mentesülés szabályait és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
- f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az előterjesztésekről, iránymutatásokról,
- g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, a szakértőjelölti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló szabályzatot, valamint a szakértői módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,
- h) jóváhagyja a területi kamarák által a szakbizottságokba delegált jelölteket,
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(3) A MISZK elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a MISZK Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a MISZK Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.
⋯ 35 változatlan sor ⋯
### Az etikai bizottság
21. § (1) A küldöttgyűlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
21. § (1) A küldöttgyűlés a szakértők közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
(2)
⋯ 1 változatlan sor ⋯
### A számvizsgáló bizottság
22. § (1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
22. § (1) A küldöttgyűlés a a szakértők közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a MISZK gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
### A szakterület felülvizsgáló bizottság
23/A. § (1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
23/A. § (1) A küldöttgyűlés a a szakértők közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési követelményeket, és – szükség szerint – javaslatot tesz a jogszabály módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
25. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával. Az etikai bizottság elnökének és tagjának megbízatása akkor is megszűnik, ha az ellene indult etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a MISZK tisztségviselője kezdeményezheti.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede kezdeményezheti. A területi kamara tisztségviselőjének visszahívását a területi kamara tisztségviselője, a MISZK tisztségviselője visszahívását a MISZK tisztségviselője is kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról – titkos szavazással – az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 30 napon belül.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
### Etikai vétség, etikai büntetések
26. § (1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki
26. § (1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki vétkesen megszegi a szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét, vagy a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat. Etikai vétséget követ el az a szakértő is, aki szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja. Az etikai eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerős ítéletének meghozatala során elfogadott.
- a) vétkesen megszegi
- aa) az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét,
- ab) a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat,
- b) szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja.
(2) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések:
- a) figyelmeztetés,
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(4) A kamarából való kizárás esetén a területi kamara elnöksége, illetve a MISZK elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
(5) Az etikai büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen az etikai vétség súlyát és ismétlődését, a szándékosság vagy a gondatlanság fokát.
(5) A kamara etikai tanácsa – az (5a) bekezdésben foglaltak kivételével – az etikai büntetést az etikai vétség súlyára és ismétlődésére, valamint az etikai vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy a gondatlanság fokának megfelelően, az összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.
(5a) A kamara etikai tanácsa a (2) bekezdés e) pontja szerinti büntetést szabja ki azzal a szakértővel szemben, akiről a kamara nyolc éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy etikai vétséget követett el.
(6) A pénzbírság összege a – büntetés kiszabásának évében esedékes – a MISZK küldöttgyűlése által megállapított éves kamarai hozzájárulás tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot ahhoz a területi kamarához kell megfizetni, amelynek a panaszolt szakértő a tagja; felhasználására a MISZK Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
(7) Az etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha az etikai határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén az etikai büntetés hatálya – a két év eltelte után is – mindaddig fennáll, amíg a panaszolt szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.
⋯ 39 változatlan sor ⋯
(3) Az etikai bizottság elnöke, az etikai tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(4) A panaszolt szakértő az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai bizottság elnökével, az etikai tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró etikai tanácsnál.
(4) A panaszolt szakértő és a területi kamara elnöke az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai bizottság elnökével, az etikai tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró etikai tanácsnál.
(5) A kizárási indítványról, ha az
⋯ 29 változatlan sor ⋯
- a) az annak tárgyát képező cselekményt etikai eljárás során már jogerősen elbírálták, kivéve ha a 48/H. § alapján új eljárás kezdeményezésének van helye,
- b) az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő,
- c) a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a kezdeményezésnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta.
- c) a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a kezdeményezésnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta,
- d) a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetése egyértelműen kizárható,
- e) a cselekmény elévült,
- f) a kezdeményezésben foglaltak vizsgálatát jogszabály kizárja.
(2) A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek; a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit is csatolni kell.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
- a) a cselekmény elévült,
- b) a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai vétségnek,
- c) a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
- d) a kezdeményezést a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján el kellett volna utasítani.
- d) a kezdeményezést a 33. § (1) bekezdés alapján el kellett volna utasítani.
(3) A cselekmény elévült, ha
⋯ 14 változatlan sor ⋯
### Etikai vizsgálat
37. § (1) Az etikai tanács elnöke, ha a kezdeményezésből az állapítható meg, hogy a tényállás – előre láthatóan – a kezdeményezés és mellékletei, valamint a panaszolt szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, azonnal tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és etikai vizsgálat lefolytatását rendeli el.
37. § (1) Az etikai tanács elnöke, ha a kezdeményezésből az állapítható meg, hogy a tényállás – előre láthatóan – a kezdeményezés és mellékletei, valamint a panaszolt szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, azonnal – legkésőbb 60 napon belüli határnapra – tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és etikai vizsgálat lefolytatását rendeli el.
(2) Az etikai vizsgálat célja az etikai vétséget megalapozó tényállás felderítése és az etikai tanács eljárásának előkészítése.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(5) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be az etikai tanácsnak, melyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
(6) Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja.
(6) Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja. Az etikai tanács az etikai vizsgálat lezárását követő 60 napon belül tárgyalást tart.
### Az etikai tanács eljárása
⋯ 37 változatlan sor ⋯
(6) Ha az etikai tárgyaláson megjelent panaszolt szakértőt az etikai tanács meghallgatja, ennek kezdetekor figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt a meghallgatás során bármikor megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra is, hogy bármi, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetés megtörténtét és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén a panaszolt szakértő nyilatkozata és a meghallgatása során általa csatolt bizonyíték – a panaszolt szakértő terhére – nem használható fel.
(7) Az etikai tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében elhalaszthatja.
(7) Az etikai tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja.
### Jegyzőkönyv
⋯ 69 változatlan sor ⋯
(3) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre – a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után – hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.
### Az etikai eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása
46/A. § (1) Ha az etikai bizottság elnöke, vagy az etikai tanács megállapítja, hogy
- a) a bíróság,
- b) az első fokon eljáró etikai bizottság elnöke határozata esetében a másodfokú etikai bizottság elnöke vagy
- c) az elsőfokú etikai tanács határozata esetében a másodfokú etikai tanács
által el nem bírált határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az etikai bizottság elnöke vagy az etikai tanács csak egy ízben, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, az etikai bizottság elnöke vagy az etikai tanács az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.
### Az etikai eljárás költségei
47. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az elsőfokú etikai eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú etikai eljárás költségeit a MISZK előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány, amelynek összegét a MISZK Alapszabálya állapítja meg, továbbá az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.
47. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az elsőfokú etikai eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú etikai eljárás költségeit a MISZK előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány, amelynek összegét a MISZK Alapszabálya állapítja meg, továbbá az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségei.
(2) Az etikai eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának költségét az első fokon eljáró területi kamara előlegezi, míg további másolat a MISZK Alapszabályában meghatározott mértékű költségtérítés ellenében adható ki.
⋯ 63 változatlan sor ⋯
### Értesítés a jogerős határozatról
48/I. § (1) Az etikai bizottság elnökének a kezdeményezést etikai tanács kijelölése nélkül elutasító, jogerőre emelkedett határozatát és az etikai tanácsnak az etikai eljárás megindítását megtagadó jogerőre emelkedett határozatát, továbbá az e határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
48/I. § (1) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi a kezdeményezőnek és a tagság szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.
(2) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak, a kezdeményezőnek és a tagság szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.
(2) Az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága a 26. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti büntetéseket tartalmazó jogerős döntésről a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.
(3) Az első fokon eljáró területi kamara a tárgyévben jogerőre emelkedett etikai büntetésekről a tárgyévet követő év január 15-ig értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.
48/J. § Az etikai eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket az etikai eljárási szabályzat állapítja meg.
### Etikai büntetések nyilvántartása
48/K. § (1) A területi kamara a tagjaival szemben hozott jogerős etikai büntetésekről nyilvántartást vezet.
(2) A kamara a tagjával szemben hozott jogerős etikai büntetésre vonatkozó adatot a nyilvántartásából az etikai büntetés végrehajtásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől számított nyolc év elteltével törli.
### VI. Fejezet — A kamara működése feletti törvényességi felügyelet
49. § (1) A területi kamara és a MISZK (a továbbiakban e fejezet tekintetében együtt: kamara) működésének törvényességi felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter látja el.
(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
49/A. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e.
49/A. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, határozatai, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e.
(2) A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat és az iránymutatásokat törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából köteles megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek az elfogadásuktól számított 30 napon belül.
⋯ 25 változatlan sor ⋯