1995. évi CXIV. törvény — mi változott? 2012. január 1.
A 2011. január 1. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2013. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 123 változatlan sor ⋯
### II. Fejezet — A területi kamara
5. § (1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
5. § (1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. A területi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) A Magyar Köztársaság területén a következő területi kamarák működnek:
(2) Magyarországon a következő területi kamarák működnek:
- a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
- b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.
(4) A területi kamara jogosult az állami címer használatára.
(4)
### A területi kamara szervei
⋯ 91 változatlan sor ⋯
### III. Fejezet — A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
14. § (1) A MISZK a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.
14. § (1) A MISZK a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben. A MISZK-et a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) A MISZK-et a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.
(3) A MISZK jogosult az állami címer használatára.
(3)
15. § (1) A MISZK szervei
⋯ 435 változatlan sor ⋯
(3) A másodfokú etikai tanácsnak az etikai eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott határozata felülvizsgálatát – kivéve az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozatot – a panaszolt szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a MISZK-kel szemben indított polgári nemperes eljárásban kérheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
48/G. § A másodfokú etikai eljárásban egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
⋯ 26 változatlan sor ⋯
(2) Az érintett kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.
(3) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől, illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül – a jogsértés megszüntetése érdekében – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől, illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül – a jogsértés megszüntetése érdekében – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik.
(4) Ha bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja,
⋯ 17 változatlan sor ⋯