1995. évi CVII. törvény — mi változott? 2018. július 1.
A 2017. január 1. és 2018. július 1. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. január 1.)Következő módosítás (2019. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 176 változatlan sor ⋯
(8) A bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait, továbbá a bv. szerv területén hivatali (szolgálati) tevékenységet végző személyekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
14/A. § (1) Az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv – különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során – ujjnyomatot vehet a befogadott személytől.
14/A. § (1) A letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv – különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során – ujjnyomatot vehet a befogadott személytől.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ujjnyomat vétele kizárólag abból a célból történhet, hogy a befogadott személy ujjnyomata a – külön törvény szerinti – daktiloszkópiai nyilvántartásból igényelt adatokkal, a személyazonosítás érdekében összevetésre kerüljön. A bv. szerv által vett ujjnyomatot a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
(2a) Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható.
(3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.
(3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az előzetes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.
(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(7) A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
(8) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.
(8) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy előzetes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.
16/A. § A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- d) a bv. szerv vagyonát rongálja, és azt felhívás ellenére sem hagyja abba;
- e) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít.
(3) Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének – függetlenül a 16. § (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.
(3) Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, előzetes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének – függetlenül a 16. § (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.
17/A. § A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul.
⋯ 160 változatlan sor ⋯
- e) kapcsolattartói minőségét, és
- f) a hivatalos kapcsolatot megalapozó, azt igazoló okmány megnevezését és számát.
28/B. § (1) A bíróság vagy az ügyész értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja a sértettnek, illetve a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személynek a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben a fogvatartott szabadulásáról vagy szökéséről történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.
28/B. § (1) A bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja a sértettnek, illetve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 52. §-a alapján a sértett jogait gyakorló személynek a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben a fogvatartott szabadulásáról vagy szökéséről történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:
⋯ 5 változatlan sor ⋯
- a) a miniszter,
- b) a bíróság,
- c) az ügyészség,
- d) a rendőrség és az egyéb nyomozó hatóságok,
- d) a rendőrség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
- e) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
- f) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
⋯ 81 változatlan sor ⋯