1995. évi CVII. törvény — mi változott? 2015. január 1.

A 2014. július 18. és 2015. január 1. között hatályba lépett módosítások. 54 sor került be, 17 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. július 18.)Következő módosítás (2015. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 70 változatlan sor ⋯

- b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával, valamint a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel, pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet;

- c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket;

- d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;

- e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;

- e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel, környezetvédelemmel, energetikai tevékenységgel, elektronikus információbiztonsággal és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;

- f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;

- g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.

⋯ 54 változatlan sor ⋯

(5) Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedésnél megsérült személy részére — amint az lehetséges — segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell az orvosi ellátásáról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről.

(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az igazolványa, egyenruha viselésére nem kötelezett tagját az igazolványa igazolja.

(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja.

(7) Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogvatartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

### Együttműködési, tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettség

13. § (1) A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.

13. § (1) A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel, alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.

(2) Intézet alapítása előtt ki kell kérni az érintett települési önkormányzat, Budapesten az illetékes önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. Ugyancsak ki kell kérni e testületek véleményét az intézet jellegének a megváltoztatásáról, a lakosságot érintő egyéb lényeges intézkedésekről pedig e szerveket előzetesen tájékoztatni kell.

(3) A bv. szervezet a közrend és a közbiztonság, az élet- és vagyonbiztonság súlyos sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén, az intézkedésre jogosult rendvédelmi szerv kérésére — a büntetés-végrehajtás biztonságának a veszélyeztetése nélkül — segítséget nyújt a közrendvédelmi feladatok ellátásához. A segítség nyújtására kizárólag a bv. szervezet és az intézkedésre jogosult szerv közötti megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint kerülhet sor.

(4) A személyi állomány tagja a szolgálati (munkaköri) feladatának ellátása során — az illetékes hatóság intézkedéséig — a bíró, az ügyész, illetve az eljárásban közreműködő más hivatalos személy részére, az e személyek életét, testi épségét, személyes szabadságát sértő vagy közvetlenül veszélyeztető cselekmények megakadályozása érdekében — feladata végrehajtásának a veszélyeztetése nélkül — köteles a szükséges segítséget megadni. A szolgálati feladat végrehajtásának elsődlegessége mellett a segítségnyújtás szükségességéről a konkrét körülmények értékelésével a személyi állomány jelenlévő tagja dönt.

(4)

### Belépés a bv. szerv területére

⋯ 23 változatlan sor ⋯

15. § (1) A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során — amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre —, az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles.

(1a) Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek.

(2) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.

(3) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet.

16. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet — ha az eset körülményei lehetővé teszik — előzetesen figyelmeztetni kell.

16. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak.

(2) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben — továbbá a testi kényszer és a bilincs kivételével — a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők.

(2a) Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható.

(3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.

(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell.

(6) A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnokának az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást.

(6) A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnoka alkalmazta, vagy azt az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást.

(7) A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.

(8) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.

16/A. § A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell.

17. § (1) Kényszerítő eszköz fogvatartottal szemben akkor alkalmazható, ha

- a) a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(3) Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének – függetlenül a 16. § (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.

17/A. § A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul.

### Az egyes kényszerítő eszközök

### Testi kényszer

⋯ 2 változatlan sor ⋯

### Bilincs

19. § Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

19. § (1) Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.

(2) A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

### Könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot

20. § A bv. szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;

- b) az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére.

### Traumatikus és irritáló lőszer

20/A. § A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható

- a) az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;

- b) a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására.

### Szolgálati kutya

21. § (1) Szájkosárral ellátott szolgálati kutya — pórázon vagy anélkül — akkor alkalmazható, ha a testi kényszer alkalmazásának a feltételei fennállnak.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

alkalmazható.

(4) Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni.

### Lőfegyverhasználat

22. § (1) Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet. Kötelékben való fellépés esetén lőfegyver csak az elöljáró utasítására használható.

(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés.

(3) Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható

- a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;

- b) a testi épséget vagy a személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

- b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

- c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;

- d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására;

- e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- g)–h)

- i) a fogvatartott erőszakos kiszabadításának a megakadályozására;

- j) azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal;

- k) az intézkedő saját élete, testi épsége, illetve személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

- k)

(4)

(4) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert használhatja.

(5) A lőfegyverhasználatról a bv. szerv parancsnoka az illetékes ügyészt haladéktalanul tájékoztatja.

(6) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról.

(7) A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 20/A. §-ban meghatározott, nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.

(9) A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert – a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve – bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.

23. § (1) Nincs helye lőfegyverhasználatnak

- a) ha az olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

⋯ 62 változatlan sor ⋯

- a) a fogvatartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;

- b) lakcímére;

- c) a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítójára;

- c) a fogvatartott személyi azonosítójára;

- d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;

- e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

28/A. § A büntetés-végrehajtási szervezet, illetőleg a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával – nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

28/A. § (1) § A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával – nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

- a) családi és utónevére,

- b) lakcímére (székhelyére),

- c) telefonszámára és

- d) kapcsolattartói minőségére.

- c) telefonszámára,

- d) kapcsolattartói minőségére, és

- e) születési helyére és idejére.

28/B. § (1) A bíróság értesítése alapján a fogvatartó bv. szerv nyilvántartja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezet] sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.

(2) A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolatot tartó személy

- a) családi és utónevét,

- b) születési helyét és idejét vagy hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványa vagy szolgálati igazolványa számát,

- c) lakcímét vagy székhelyét,

- d) telefonszámát,

- e) kapcsolattartói minőségét, és

- f) a hivatalos kapcsolatot megalapozó, azt igazoló okmány megnevezését és számát.

28/B. § (1) A bíróság értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet], valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.

(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:

- a) a sértett családi és utónevét, és

⋯ 71 változatlan sor ⋯

- a) a bv. intézetek alapítását (kijelölését) és megszüntetését;

- b) a bv. szervezet szolgálati szabályzatát;

- c)

- c) a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;

- d) a bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait;

- e)

- f) a bv. szervezet munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket;

⋯ 12 változatlan sor ⋯