1994. évi XLV. törvény — mi változott? 2017. január 1.

A 2016. szeptember 1. és 2017. január 1. között hatályba lépett módosítások. 55 sor került be, 21 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. szeptember 1.)Következő módosítás (2017. január 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 7 változatlan sor ⋯

### Hadigondozottak

1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki

1. § (1) E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki

- a) katonai szolgálat;

- b) kötelező katonai előképzés;

- c) légitámadás és hadművelet;

- d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

- a) katonai szolgálat,

- b) kötelező katonai előképzés,

- c) légitámadás,

- d) hadművelet, vagy

- e) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. § szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott.)

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban együtt: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. § szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni arra a nem magyar állampolgárra is, aki a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján kiadott „Magyar igazolvány”-nyal vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal rendelkezik, feltéve, hogy a lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti állam állampolgársági szabályozásáról az eljáró hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.

(2) Hadigondozásra jogosultnak kell tekinteni azt a magyar állampolgárt is, aki az 1945. március 31. és 1954. október 31. közötti időszakban a fegyveres erőknél – néphadseregnél, a Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél – hivatásos, továbbszolgáló vagy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során hadirokkanttá vált, valamint az e törvény szerint hadigondozásra jogosult hozzátartozóit.

(3) Nem jogosult hadigondozásra, aki 1954. október 31-ét követően a Magyar Néphadseregnél, a Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél, valamint ezek jogutód szervezeteinél hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses vagy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során vált hadirokkanttá, valamint ezek hozzátartozói.

### Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát;

- c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi szolgálatra történő igénybevétel;

- d) kötelező katonai előképzés: leventekötelezettség teljesítése;

- e) légitámadás és hadművelet: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett

- ea) légitámadás, illetve annak következményei felszámolásával kapcsolatos tevékenység vagy

- eb) hadművelet – ide értve a hadműveletnek nem minősülő bármely harci cselekményt is –;

- e) légitámadás: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett légitámadás, valamint következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenység;

- f) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett háborúból, megszállásból, fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetve akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett mentesítés során történt;

- g) hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás), valamint a szolgálattal össze nem függő egészségkárosodásnak a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;

- h) veszteség: a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány.

- h) veszteség: a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány;

- i) hadművelet: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett hadművelet, ideértve a hadműveletnek nem minősülő bármely harci cselekményt is;

### A hadirokkantak járadékosztályba sorolása

⋯ 19 változatlan sor ⋯

### Hadiözvegy

5. § (1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy – katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt személy – özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született.

- a) a hadirokkantként hadigondozásba vett, vagy

- b) okirattal bizonyított hadieredetű fogyatkozást szenvedett

személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született.

(2) A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte.

### Hadiárva

⋯ 8 változatlan sor ⋯

### Volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag

7/A. § (1) Volt hadiárva, akit a szolgálat következtében meghalt szülője – katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt szülője – halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátás iránti igénye fennállt, ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

7/A. § (1) Volt hadiárva,

(2) Volt hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt hadigyámoltként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt, ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

- a) akit a szolgálat következtében meghalt szülője – katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt szülője – halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek, vagy

- b) aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy szülője a szolgálat következtében halt meg,

(3) Volt hadigondozott családtag, akit a szolgálat következtében meghalt unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt.

ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

(2) Volt hadigyámolt,

- a) akit szülője hadirokkantsága miatt hadigyámoltként hadigondozásba vettek, vagy

- b) aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy valamelyik szülője a gyermek 4. § a) vagy b) pontjában meghatározott életkorának betöltése előtt hadirokkanttá vált,

ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

(3) Volt hadigondozott családtag,

- a) akit a szolgálat következtében meghalt unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére halála miatt hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy

- b) aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére a szolgálat következtében halt meg.

### A hadigondozásra jogosultság kizárása és megszűnése, egyes nemzeti gondozottak hadigondozottá történő átminősítése

8. § (1) Nem jogosult hadigondozásra:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha

- a) a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül;

- b) a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4. §-ban meghatározott életkor;

- c) a hadigondozott meghal;

- d) a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb mértékűvé vált;

⋯ 120 változatlan sor ⋯

### Gyógyászati segédeszköz ellátás

18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőre (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz), amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. Térítésmentesen jogosult a gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására.

18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult

- a) a hadieredetű fogyatkozása

- aa) folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására, és

- ab) következtében szükségessé váló gyógyászati segédeszközökre és műlábcipőre (a továbbiakban együtt: gyógyászati segédeszköz),

- b) az a) pont szerinti gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására és

- c) kormányrendeletben meghatározott támogatási mértékig azokra a kormányrendeletben meghatározott egyéb olyan – egészségügyi szempontból indokolt, de gyógyászati segédeszköznek nem minősülő – eszközökre, amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható.

### III. Fejezet — FOLYÓSÍTÁSI SZABÁLYOK

### A járadék megállapítása és folyósítása

⋯ 54 változatlan sor ⋯

26. § (1) A hadigondozás iránti kérelem határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető.

(2) A hadigondozotti ügyekben az elsőfokú hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

(2) A hadigondozotti ügyekben első- és másodfokon a Kormány által rendeletben, hadigondozási hatóságként kijelölt szerv jár el.

(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében az elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala, a másodfokú hadigondozási hatóság a honvédelemért felelős miniszter.

(2a)

(2b) Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:

- a) a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról és az orvosszakértői szerv szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz, valamint a hadieredetű fogyatkozás megnevezéséről,

- b) a pénzellátások – beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is – megállapításáról és összegszerűségéről,

- c) a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozotti igazolvány kiadásáról,

- c) a hadirokkant közgyógyellátásra jogosító igazolványa, valamint a hadirokkantat és a hadiözvegyet megillető hadigondozotti igazolvány kiadásáról, és

- d) a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről.

(3) Az elsőfokú hadigondozási hatóság a hadigondozásba vett személyről a következő nyilvántartást vezeti:

- a) a hadigondozott gondozási minősítését (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt, hadigondozott családtag);

- b) a megállapított ellátást;

- c) a hadigondozotti igazolvány számát;

- c) hadirokkant és hadiözvegy esetében a hadigondozotti igazolvány számát;

- d) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, családi állapotát, az elhalálozás helyét és idejét.

(4) A jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni.

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- a) a külföldön történő kérelem benyújtásának;

- b) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék megállapításának és folyósításának;

- c) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai szempontjainak;

- d) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának;

- d) a hadirokkantak gyógyászati segédeszközzel történő ellátásának, valamint a 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eszközök körének és a támogatás mértékének;

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hadigondozási hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.

### Hatálybalépés

29. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 4. hónap 1. napján lép hatályba, azonban a volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapított egyösszegű térítés folyósítása 1995. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

⋯ 6 változatlan sor ⋯