1994. évi XLII. törvény — mi változott? 2023. november 30.

A 2022. augusztus 11. és 2023. november 30. között hatályba lépett módosítások. 100 sor került be, 71 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. augusztus 11.)Következő módosítás (2024. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 1994. évi XLII. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról– a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,– az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,– a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról

– a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,

– az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,

– a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése

érdekében a következő törvényt alkotja:

### I. Fejezet — ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) biztosító részvénytársaság.

(2) Az Eximbankban és a Mehib Rt.-ben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.

(2) Az Eximbankban és a Mehibben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.

(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a 3. § (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.

(4) Az Eximbankra és a Mehib Rt.-re a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3a) A Mehibre és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) – az e törvény 25. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib piacképes kockázatú biztosítási tevékenységet is végez, a Mehibre és az általa végzett piacképes biztosítási tevékenységére a Bit. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi befektetéseire, külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból jogosult végezni.

(4) Az Eximbankra és a Mehibre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi befektetéseire, külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból jogosult végezni.

(5a) E törvény alkalmazásában:

- 1. beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet között létrejött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldivel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás. Idegenforgalmi és egészségügyi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló szolgáltatásnyújtásként;

- 2. exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése;

- 3. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

- 4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom;

- 5. magyar befektetők külföldi befektetése: devizabelföldi gazdálkodó szervezet vagy a devizabelföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában álló, a befektetéssel, beruházással érintett országban alapított gazdasági társaság külföldön megvalósuló befektetése, beruházása, amely a devizabelföldi gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését vagy meglévő nemzetközi piaci pozíciójának megerősítését segíti elő.

- 6.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(8) Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.

2. § (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, a Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

2. § (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, a Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz az előbbiekhez, illetve az ezek érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

- a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

- b) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- e) hitelreferencia-szolgáltatás;

- f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

- g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

- ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től,

- ga) betétek gyűjtése bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től,

- gb) kötvények kibocsátása;

- h) követelésvásárlás,

- i) kezesség- és garanciavállaláshoz kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítése.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(1d) Az Eximbank az (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi alternatív befektetési alap alapításához vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet jegyezni vagy megszerezni.

(1e) Az Eximbank a Kormány határozata alapján az (1d) bekezdés szerinti tevékenységet az állam nevében is végezheti, ekkor az alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket a külgazdaságért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(1e) Az Eximbank a Kormány határozata alapján az (1d) bekezdés szerinti tevékenységet az állam nevében is végezheti, ekkor az alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(1f) Az Eximbank jogosult alternatív befektetési alapkezelőt alapítani vagy abban részesedést szerezni.

(2) Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.

(2a) Az ügyfél az Eximbank által folyósított kölcsönt más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az (1) bekezdésben meghatározott hitelcéloknak.

(2a) Az Eximbank az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően exporthoz, beszállítói ügylethez, exportcélú befektetésekhez, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalatai befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, külföldi beruházásokhoz, importhoz kapcsolódóan, illetve a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból nyújtott hitel és kölcsön kiváltása céljából is végezhet hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet azzal, hogy a tagi kölcsön kiváltásának finanszírozása a Kormány egyedi döntése alapján lehetséges.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.

(4) Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlettőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

3. § (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

3. § (1) A Mehib tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

- a) hitel,

- b) kezesség,

- c) különböző pénzügyi veszteségek.

(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(1a) A Mehib az e törvény szerinti felhatalmazás alapján teljeskörűen jogosult az (1) bekezdés szerinti ágazatokban a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenységek végzésére.

(2) A Mehib az (1a) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(3) A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:

- a) nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- a) a (6) és (7) bekezdésben felsorolt kockázatok, ha a teljes kockázatviselés ideje (a gyártási idő és a hitel futamideje együttesen) legalább két év;

- b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben

- ba) az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és

- ba) az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és

- bb) magánadós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a)–c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike,

- bc) állami adós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a) vagy c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike merül fel.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

(9) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.

(10) A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.

(10) A Mehibnek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.

(11) A Mehib Rt. az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

(11) A Mehib az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

4. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a TEÁOR'08 besorolása szerinti következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

4. § (1) Az Eximbank a Mehib részére, a Mehib pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR’08) szerint a következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

- a) építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR'08: 81),

- b) adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás (TEÁOR'08: 82),

- c) információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR'08: 62),

- d) jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (TEÁOR'08: 69) és

- e) egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás (TEÁOR'08: 78.30).

- a) TEÁOR’08 81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés,

- b) TEÁOR’08 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás,

- c) TEÁOR’08 62 Információ-technológiai szolgáltatás,

- d) TEÁOR’08 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység és

- e) TEÁOR’08 78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás.

(2) E § alkalmazásában TEÁOR'08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2012. január 1-jén hatályos magyar nyelvű változata.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

4/B. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) nem kell alkalmazni az Eximbank által kötött olyan biztosítási, garancia- és kezességi szerződésekre, amelyeket az Eximbank az e törvény alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből és befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kockázatainak biztosítására köt.

4/C. § A Kbt.-t nem kell alkalmazni a Mehib Rt. által a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott nem piacképes kockázatú biztosításokra vonatkozó viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére.

4/C. § A Kbt.-t nem kell alkalmazni a Mehib által a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott nem piacképes kockázatú biztosításokra vonatkozó viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére.

### II. Fejezet — AZ EXIMBANK ÉS A MEHIB RT. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

### II. Fejezet — AZ EXIMBANK ÉS A MEHIB KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

5. § A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib. Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.

5. § A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib hosszú távú és stabil működőképességét.

### Költségvetési kapcsolatok

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvényekből,

- b) kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,

- c) a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből, valamint

- d) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből

- d) nyújtott, a hitelfelvevőt terhelő, a Kormány határozatában megjelölt hitel- és pénzkölcsönből

eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(2) Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(2) Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehibnek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(4) A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés – kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon – közvetlenül biztosítja.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén a jogosult az állami készfizető kezességvállaláson túlmenően további biztosíték előírására nem köteles.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított hitel- és kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított hitel- és kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell.

(7) E § alkalmazásában pótlási költség

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(8) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.

(9) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén az Eximbankot és a Mehib Rt.-t nem terheli a kezességi szerződés fennállása esetén a Ptk. 6:429. § alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettség. Az állami kezesség beváltásának kockázatáról, továbbá a kezesség várható beváltásáról (különösen annak összegéről és időpontjáról) az Eximbank és a Mehib Rt. tájékoztatja a kezest. A tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

(9) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén az Eximbankot és a Mehibet nem terheli a Ptk. 6:418. § alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettség. Az állami kezesség beváltásának kockázatáról, továbbá a kezesség várható beváltásáról (különösen annak összegéről és időpontjáról) az Eximbank és a Mehib Rt. tájékoztatja a kezest. A tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

7. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:

- a) a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvények – devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított – állománya és a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát,

- b) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határát,

- c) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,

- c) a Mehib által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,

- d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,

- e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.

- f) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány felső határát.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(4) Hitelminősítő által minősített, devizában megvalósuló kötvénykibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – a kötvénykibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

(5) Az (1) bekezdés b), c) és f) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

8. § Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az Állam kezességvállalási díjat nem számol fel.

8. § Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan – a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában – az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.

8/A. § (1) Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott, az Eximbank javára jogszabályi állami készfizető kezességgel fedezett hitel- és pénzkölcsönből eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni.

8/A. § (1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti, a Mehib a 6. § (2) bekezdése szerinti állami kezesség beváltásából eredő, az államot megillető követeléseket – ideértve a kamatot és a késedelmi kamatot is – a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(2) A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a behajtott tőke, a kamat és a késedelmi kamat. Amennyiben a követelés behajtása részben vagy egészben eredmény nélkül zárul, továbbá, ha a költségvetés terhére vállalt 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti ügyletek beváltására a behajtás eredményessége miatt részben vagy egészben nem kerül sor, az Eximbankot és a Mehib Rt.-t – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű – az igazolt ráfordításaival arányos költségátalány illeti meg.

(1a) Az Eximbank és a Mehib jogosult az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása során a követelés rendezéséről megállapodni (ideértve az átütemezést, részletfizetést is), valamint a követelés értékesítéséről dönteni, ha a megállapodás, illetve értékesítés alapján a várható megtérülés eléri a követelés összegét.

(1b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés

- a) behajtása során a követelés részleges elengedésére kerül sor és ezáltal a követelés összegének teljes megtérülése nem várható, vagy

- b) a követelés értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét,

és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett. Külföldi kötelezettel szemben fennálló követelés esetén az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.

(1c) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c)–g) alpont alapján behajthatatlan követelésről a behajthatatlanná minősítést követő év végén az állam e törvény erejénél fogva lemond. E követelésekről az Eximbank és a Mehib a lemondást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.

(2) A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehibet az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a behajtott tőke, a kamat és a késedelmi kamat. Amennyiben a követelés behajtása részben vagy egészben eredmény nélkül zárul, továbbá, ha a költségvetés terhére vállalt 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti ügyletek beváltására a behajtás eredményessége miatt részben vagy egészben nem kerül sor, az Eximbankot és a Mehibet – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű – az igazolt ráfordításaival arányos költségátalány illeti meg.

9. § E törvénynek az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciaügyletre vonatkozó rendelkezéseit az Eximbank által kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt készfizető kezességre is alkalmazni kell.

### Kormányzati kapcsolatok

10. §

#### 10. §

11. §

#### 11. §

12. §

#### 12. §

13. § (1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

13. § (1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Mehib a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

(2) Az Eximbank és a Mehib éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

### III. Fejezet — SZERVEZETI SZABÁLYOK

### Igazgatóság

14. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

14. § (1) Az Eximbank és a Mehib ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.

(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib igazgatósági tagjává, a Mehib igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.

(3)

### Felügyelő bizottság

15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi.

15. § (1) Az Eximbank és a Mehib ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelőbizottság végzi.

(2) Az Eximbank felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg a Mehib felügyelőbizottsági tagjává, a Mehib felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg az Eximbank felügyelőbizottsági tagjává jelölhető.

### Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke

16. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

16. § (1) Az Eximbank és a Mehib munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll.

(2) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

### Kinevezés, megválaszthatóság

17. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel.

17. § (1) Az Eximbank és a Mehib igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a vezérigazgató párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

18. § (1) A Hpt. 137. § (1) bekezdésében és a Bit. 53. §-ában meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az Eximbank és a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.

18. § (1) Az Eximbank és a Mehib esetében nem szükséges felügyeleti engedély a vezető állású személyek megválasztásához vagy kinevezéséhez.

(2) A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 53. § (4)–(5) bekezdésétől, az 54. §-ától és a 69. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

(2) A Mehib, illetve – a Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától eltérően – az Eximbank vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

- a) büntetlen előéletű,

- b) rendelkezik legalább tizenkét hónap – banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal,

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- a) a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy

- b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, vagy az ilyen feladatok általa történ ő ellátását fel kell függeszteni.

(6) Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib Rt. a kinevezéstől számított nyolc munkanapon belül a Magyar Nemzeti Banknak bejelenti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezető állású személy szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát.

(6) Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib a kinevezéstől számított nyolc munkanapon belül a Magyar Nemzeti Banknak bejelenti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezető állású személy szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát.

(7) Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti.

(8) E szakasz alkalmazásában a Mehib vezető állású személyének minősülnek az igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a vezérigazgató és annak helyettesei.

### Képviselet, munkaviszony

19. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib Rt. egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.

19. § (1) Az Eximbank és a Mehib szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében.

(2) Az Eximbank és a Mehib közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében.

(3) Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak.

(3) Az Eximbank munkavállalója által a Mehibnél és a Mehib munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak.

(4) Az Eximbank és a Mehib – figyelemmel a 14. § (2) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra is – döntéshozatali testületeibe ugyanazon tagok, illetve munkavállalók választhatók meg, illetve nevezhetők ki (a továbbiakban: összevont szervezet). A Eximbank, valamint a Mehib összevont szervezetében közös munkavállalókat is foglalkoztathat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszony keretében.

### IV. Fejezet — AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### Szavatoló tőke és tőkemegfelelés

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- c) a garanciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott,

- ca) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy

- cb) olyan hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni – hitelkockázati fedezettel nem ellátott – három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,

- d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

- d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

(4) Az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 4. pontja szerinti alacsony kockázatú kategóriába sorolandók azok a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások, amelyekből a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó fedezet még nem érvényesíthető állapota miatt az Eximbank belső szabályzata szerint lehívás, folyósítás nem valósulhat meg.

22. §

#### 22. §

23. §

#### 23. §

### Titoktartás

24. § Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon továbbított adatokra sem.

24. § (1) Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium, közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib részére továbbított, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon továbbított adatokra sem.

24/A. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. jogosult az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 30. § (2)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 29. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott célból megismerni az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult

(2) Az Eximbank esetében – az ügyfél személyének, az ügylet összegének kivételével – banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az Eximbank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

24/A. § (1) Az Eximbank és a Mehib jogosult az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 30. § (2)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 29. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott célból megismerni az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult

- a) egyéni vállalkozó nevét, lakcímét, levelezési címét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, adóazonosító jelét,

- b) jogi személy elnevezését, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét, adóazonosító számát, valamint

- c) az a) és b) pontban meghatározott alanyi kör tekintetében a vámhatósági nyilvántartásban szereplő, az export értékére vonatkozó összesített adatokat.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. az (1) bekezdésben meghatározott adatokat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.

(2) Az Eximbank és a Mehib az (1) bekezdésben meghatározott adatokat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.

(3) Az Eximbank és a Mehib Rt. a Vtv. 30. § (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul törli a Vtv. 30. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult adatait.

(3) Az Eximbank és a Mehib a Vtv. 30. § (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul törli a Vtv. 30. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult adatait.

### V. Fejezet — A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### V. Fejezet — A MEHIBRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

25. § (1) A Mehib Rt. állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

25. § (1) A Mehib állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Bit.-ben meghatározott biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Bit. 138. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint az Eximbank részére továbbított adatokra sem.

(2) Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Bit.-ben meghatározott biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Bit. 138. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium, a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint az Eximbank részére továbbított adatokra sem.

(3) A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(3) A Mehib kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(4)

(5) A Mehib Rt. vezető állású személyeire az Eximbankkal megkötendő szerződések esetében a Bit. 74. §-ának döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem alkalmazandó.

(5)

### VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet külön rendelkezései között,

- b) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását,

- a) az Eximbank és a Mehib éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet külön rendelkezései között,

- b) a Mehib által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását,

- c) az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere részletes szabályait,

- d) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák és az állam készfizető kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó, az Eximbank javára fennálló állami készfizető kezesség részletes szabályait,

- e) az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás, segélyhitel ügyletek költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait,

- f) az Eximbank által a nemzetközi fejlesztési célú együttműködés keretében végezhető tevékenységek és azok költségvetéssel történő elszámolásának, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott kormányrendeletek hatálya alá tartozó tevékenységekre az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint e rendeletben megállapítsa a 8/A. § (2) bekezdésben meghatározott jutalék és költségátalány mértékét.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott kormányrendeletek hatálya alá tartozó tevékenységekre az Eximbank és a Mehib központi költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint e rendeletben megállapítsa a 8/A. § (2) bekezdésben meghatározott jutalék és költségátalány mértékét.

26/A. §

#### 26/A. §

26/B. §

#### 26/B. §

26/C. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (5) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését megelőzően létrejött valamennyi állami kezességre is alkalmazni kell.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)

⋯ 3 változatlan sor ⋯

29. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

30. §

#### 30. §

31. §

#### 31. §

32. §

#### 32. §

### 1. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez

### 2. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez