1994. évi LXVI. törvény — mi változott? 2022. július 1.
A 2021. július 1. és 2022. július 1. között hatályba lépett módosítások. 50 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. július 1.)Következő módosítás (2023. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 11 változatlan sor ⋯
az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg.
(1a) Bérgarancia eljárás keretében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt egyéni vállalkozók számára a bértartozásaik kifizetéséhez bérgarancia célú pénzügyi támogatás előlegezhető meg, visszatérítendő állami támogatásként.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdés alapján megelőlegezett támogatás visszatérítendő állami támogatás (a továbbiakban együttesen: támogatás).
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, amely csekély összegű támogatásként, az (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozók főtevékenységétől függően az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható.
(2) E törvény alkalmazásában
- a) felszámolás: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai Unió államának és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT állam) joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- ab) az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdéséhez;
- b) kényszertörlési eljárás: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII/A. fejezete szerinti eljárás;
- c) gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) vagy b) pontokban írottak alapján felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állhat;
- d) bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás;
- e) kölcsönbeadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;
- d) bértartozás:
- da) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó díjtartozást, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés-tartozást is;
- db) az Are. tv. szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt adós egyéni vállalkozót – mint munkáltatót – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján terhelő munkabértartozás, végkielégítés-tartozás, valamint a betegszabadság időtartamára fizetendő díjtartozás;
- e) kölcsönbeadó: az Mt. 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;
- f) kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató;
- g) felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás;
- h) Bérgarancia biztos: a Ctv. 117/A. § (4) bekezdés szerinti személy;
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(2a) A (2) bekezdés d) pontjában, valamint i)–k) pontjaiban foglaltak alkalmazása szempontjából csak el nem évült követelés vehető figyelembe.
(3) A pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.
(3) A támogatás a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.
(4) A támogatás forrásául a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) bérgarancia alaprésze szolgál.
(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakkal kapcsolatos támogatásra az e törvényben foglaltakat a 11–13. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon – ideértve a 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt. Ettől eltérően, a 2/B. § (3) bekezdésében és a 7. § (2) bekezdésében foglalt esetben a felszámoló a feltételek fennállása esetén kérelmet nyújthat be.
(6) Az (1a) bekezdésben meghatározott támogatásra az e törvényben foglaltakat a (7)–(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt belföldön létesített munkaviszonyból származó bértartozása megfizetéséhez illeti meg támogatás arra az időszakra, amikor a foglalkoztatás szokásos munkavégzési helye belföld.
(8) A támogatás iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a munkavállaló az adósságrendezési eljárásba hitelezőként bejelentkezett, és igazolni tudja, hogy az egyéni vállalkozó adóssal szemben lejárt esedékességű bérkövetelése van vagy az adósságrendezési eljárás alatt ilyen követelése keletkezik, és ezek megfizetésére az adós adósságrendezésbe vont bevételei nem nyújtanak fedezetet. Az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bérkövetelésekre akkor nyújtható be támogatási igény, ha az adós az egyéni vállalkozói tevékenységét az adósságrendezési eljárás alatt is folytatja, és ebből a tevékenységéből származó bevételeiből nem tudja az Are. tv. 45. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott összegű munkabért kifizetni.
(9) Az adós a támogatás iránti kérelmet bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve útján, bírósági adósságrendezési eljárásban pedig a kijelölt családi vagyonfelügyelő útján nyújtja be az állami foglalkoztatási szervhez. A kérelem adataira vonatkozóan az adóst adatszolgáltatási kötelezettség terheli, felelős azért, hogy az adatszolgáltatás tartalma megfeleljen az e törvényben foglaltaknak. Az adatszolgáltatás dokumentumát és a támogatás iránti kérelmet az adósnak alá kell írnia.
(10) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve és a családi vagyonfelügyelő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(11) A támogatás iránti kérelem tartalmazza
- a) az adós egyéni vállalkozót azonosító adatokat (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi neve és utóneve, lakcím, értesítési cím, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőség, hatósági (kamarai) nyilvántartási szám, adószám, KSH azonosító szám),
- b) az adósságrendezési eljárás adatait (adósságrendezési nyilvántartási szám, adósságrendezési eljárás megindításának időpontja),
- c) bírósági adósságrendezési eljárás esetén
- ca) a bírósági adósságrendezési eljárás ügyszámát,
- cb) a bírósági adósságrendezési eljárás megindításának időpontját,
- cc) a családi vagyonfelügyelőt azonosító adatokat (név, születési név, születés hely és idő, értesítési cím, elektronikus levélcím, telefonszám),
- cd) a családi vagyonfelügyelőt foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének nevét, címét, telefonszámát, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőségét),
- d) munkavállalónkénti bontásban a támogatás megállapításához szükséges következő adatokat:
- da) a kérelem alapjaként meghatározott bérkifizetési napok,
- db) a munkavállalónak ki nem fizetett bértartozás, a bértartozásból bérgarancia támogatásként igényelt összeg,
- dc) annak megjelölése, hogy a kérelem a 7. § (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul,
- dd) a munkavállaló adósságrendezési eljárás alatti foglalkoztatásának indokoltsága,
- de) a munkavállaló neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, az adóssal fennálló munkaviszony kezdete, megszűnése, társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító száma, munkaköre, bankszámláját vezető pénzügyi intézmény neve, a bankszámla száma.
(12) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatás összegéből a munkavállalót terhelő közterhek levonásáról, befizetéséről, és a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetéséről az adóst – bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelőt is – értesíti. A munkabérrel és annak közterhei megfizetésével összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek az adós egyéni vállalkozót terhelik.
(13) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatási jogviszonnyal összefüggésben nyilvántartja és kezeli az adós egyéni vállalkozó, a munkavállalók, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, valamint az eljáró családi vagyonfelügyelők (11) és (12) bekezdésben felsorolt adatait. Az állami foglalkoztatási szerv a bérgarancia célú támogatási igények elbírálása, kifizetése, a támogatással történő elszámoltatás, a támogatás visszatérítése, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizettetése és egyéb, az e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében az Are. tv. 16. §-a szerinti adósságrendezési nyilvántartásból adatokat igényelhet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervétől és a családi vagyonfelügyelőtől tájékoztatást kérhet. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adósságrendezési eljárás befejeződött, és megküldi részére az eljárást befejező határozatot. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adós ellen a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indul eljárás. Az állami foglalkoztatási szerv a (11), (12) és e bekezdés alapján kapott adatokat az Are. tv. szerinti adósságrendezési mentesítési eljárás befejezésétől számított öt évig, ha pedig a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indult bírósági eljárás, ennek befejeződésétől számított öt évig kezelheti.
2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon – ideértve a 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt. Ettől eltérően, a 2/B. § (3) bekezdésében és a 7. § (2) bekezdésében foglalt esetben a felszámoló a feltételek fennállása esetén kérelmet nyújthat be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki
- a) nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik,
⋯ 18 változatlan sor ⋯
(5) Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a támogatás megállapításának feltétele a támogatással érintett munkavállalók magyar nyelvű munkaszerződésének vagy nem magyar nyelvű munkaszerződés esetén, a munkaszerződés hiteles fordításának benyújtása. Az állami foglalkoztatási szerv a tényállás megalapozottságához további dokumentumokat, illetve azok magyar nyelvű fordítását is kérheti.
2/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.
2/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a támogatás iránti kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor mérlegeli, hogy
⋯ 73 változatlan sor ⋯
(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában – a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül – a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően az Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. A bértartozás kifizetésére az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kifizetést – a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.
8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kifizetést – a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, aki felé nem állt fenn bértartozás vagy a munkavállaló felé fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.
(1a) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(3) Az állami foglalkoztatási szerv külföldi felszámoló által benyújtott támogatási igény esetén köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet valóban felszámolási eljárás alatt áll és arról, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására a kérelmet benyújtó felszámoló jogosult.
11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett kölcsönzési díjra vagy szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha
11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez támogatás iránt, a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett kölcsönzési díjra vagy szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha
- a) kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre és
- b) a felszámolási eljárást a kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj esedékességét követő tizenkettő hónapon belül elrendelték.
(1a) A kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a felszámoló által kiadott teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámolás kezdő időpontját követően nyújtott szolgáltatása alapján járó kölcsönzési díjra, illetve szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre.
(1a) A kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a felszámoló által kiadott teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez támogatás iránt, a felszámolás kezdő időpontját követően nyújtott szolgáltatása alapján járó kölcsönzési díjra, illetve szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre.
(1b) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétellel, illetve az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadásával egyidejűleg köteles a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek, nyugdíjas szövetkezetnek, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének igazolást kiadni, amely kölcsönzött munkavállalónként, illetve átengedett tagonként tartalmazza az elmaradt kölcsönzési díjat, illetve szolgáltatási díjat. A nyilvántartásba vételről szóló értesítés, valamint az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kézhezvételének időpontját a támogatás igénylése során a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet köteles igazolni. Az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás, valamint az e bekezdés szerinti igazolás másolatát mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.
⋯ 75 változatlan sor ⋯
(1b) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XCIV. tv.) megállapított 4. § (3) bekezdését és 5. § (2) bekezdését a 2018. évi XCIV. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Cstv. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre módosul:
(1c) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított 1. § (1a) bekezdését, 1. § (2) bekezdés d) pont db) alpontját, 1. § (6)–(13) bekezdését a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban érvényesített bértartozásokra vonatkozóan kell alkalmazni.
,,(2) Ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a Bérgarancia Alap támogatást nyújtott, a visszafizetés akkor válik esedékessé, amikor a támogatás nyújtását követően a 48. § (1) bekezdése alapján a támogatás mértékének (vagy egy részének) megfelelő pénzösszeg befolyik. Amíg a támogatás teljes összegét nem fizették vissza, addig más célra — a bérkifizetésen kívül — a felszámoló kifizetést nem teljesíthet.''
(2) Ez a törvény a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvénynek a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXIX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2020. évi LXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló nyugdíjas szövetkezet szolgáltatását igénybevevő gazdálkodó szervezet, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban álló nyugdíjas szövetkezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a Cstv. 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a 2020. évi LXXIX. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.
16. § Ez a törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz.
### 1. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
### 2. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
⋯ 4 változatlan sor ⋯