1994. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről

1994. évi LXV. törvény

a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről

Az Országgyűlés — áttekintve az 1994. évi központi költségvetés végrehajtásának helyzetét — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. §-ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) egyes rendelkezéseinek, valamint a végrehajtásához kapcsolódó egyes törvények módosítására az alábbi törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG1994. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE¶

1. § A KTv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,1. § Az Országgyűlés az 1994. évi központi költségvetés

kiadási főösszegét 1 648 319,1 millió forintban,

bevételi főösszegét 1 308 359,6 millió forintban,

hiányának összegét 339 959,5 millió forintban

állapítja meg.''

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását e törvény — a KTv. 1. számú melléklete helyébe lépő — 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását e törvény — a KTv. 2. számú melléklete helyébe lépő — 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az e törvény 1. számú melléklete VIII. Belügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4—8. alcímében foglalt előirányzatokkal összhangban a KTv. 5. számú mellékletében szereplő egyes központosított előirányzatok e törvény 3. számú melléklete szerint változnak.

3. § A KTv. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására…)

,,b) 39 959,5 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.''

4. § (1) A KTv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 1 709,6 millió forint.''

(2) A KTv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

[A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez]

,,e) a központi költségvetési szerveknél a minimálbérek felemelése miatti bérkiegészítés (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 6. alcím);

f) a központi költségvetési szerveknél a takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentések többletkiadásainak fedezete (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 7. alcím).''

5. § (1) A KTv. 5. §-ának (1) bekezdése d), f) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás]

,,d) az 1994. évi országgyűlési képviselői és az önkormányzati (kisebbségi) választásokkal kapcsolatos kiadások (VIII. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 6. alcím, 1—2. előirányzat-csoportok);''

,,f) az önkormányzati képviselői választással kapcsolatos kiadások (VIII. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 6. alcím, 3. előirányzat-csoport);''

,,j) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (II. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 2. alcím és 5. cím; VII. Miniszterelnökség fejezet, 17. cím, 5. alcím, 4—7. előirányzat-csoport; VII. Miniszterelnökség fejezet, 25. cím, 2. alcím, 4—30., 33—43. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 2—4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 1—3., 6—12. előirányzat-csoport; XIV. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 2. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 21. cím, 3., 5—8. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 5—16. előirányzat-csoport és 4. alcím; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 9. cím, 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 7. cím, 2. alcím).''

(2) A KTv. 5. §-ának (2) bekezdése új d) ponttal egészül ki, és ennek megfelelően az eredeti d) pont megjelölése e) pontra módosul:

[A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel]

,,d) az elkülönített állami pénzalapok által a központi költségvetésbe befizetett összegek (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 3. alcím)''

6. § A KTv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 22 800 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 8500 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 12 500 millió forint.''

7. § Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés kapcsolatát illetően:

(1) A KTv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

(2) Egyes alapok költségvetési támogatásának előirányzatai a következők szerinti összegekre módosulnak:

• a) Központi Műszaki Fejlesztési Alap (VII. Miniszterelnökség fejezet, 26. cím, 4. előirányzat-csoport) 4080,0 millió forint;
• b) Kereskedelemfejlesztési Alap (X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet, 6. cím, 1. alcím) 1708,0 millió forint;
• c) Befektetésösztönzési Alap (X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet, 6. cím, 2. alcím) 300,0 millió forint;
• d) Útalap (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím) 5700,0 millió forint;
• e) Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím) 4000,0 millió forint;
• f) Bérgarancia Alap (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím) 0,0 millió forint;
• g) Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím) 800,0 millió forint;
• h) Nemzeti Kulturális Alap (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 22. cím, 2. alcím) 65,7 millió forint.

(3) A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,31. § A költségvetési szerveknél — kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket —, valamint a normatív állami támogatásban részesülő szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, 1994. évben 12 000 millió forint átalányösszegben folyósítja.''

8. § A KTv. 40. §-ának (1) bekezdése a következő l) és m) pontokkal egészül ki:

[A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]

,,l) a központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai kereténél (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 3. alcím);

m) a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásánál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport)''

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

9. § A KTv. 42. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) A központi költségvetési szervek bevételeit az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetés részére, amelynek teljesítésére a felügyeleti szerv a költségvetési szerveit kötelezni jogosult. Amennyiben e befizetési kötelezettség nem teljesül, ezzel azonos összeggel a fejezet támogatása csökken.''

10. § A KTv. 9. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.

11. § Az Országgyűlés utasítja a Kormányt, hogy a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. § a) pontjában szereplő — 23 milliárd forint összegű — kötvények kibocsátását függessze fel.

MÁSODIK RÉSZ — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEKÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK¶

Az általános forgalmi adóról szóló1992. évi LXXIV. törvény módosítása¶

12. § Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 28. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,28. § (1) A felszámítandó adó mértéke — a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 29. §-ban meghatározott eltérésekkel — az adó alapjának 25 százaléka.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka.

(3) Az alábbiakban felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka:

a) gyógyszer-alapanyag (humán) (ITJ 53—1-ből);

b) galenusi gyógyszerkészítmény (ITJ 53—2);

c) kiszerelt gyógyszerek (humán) (ITJ 53—3-ból);

d) szerobakteriológiai készítmények (humán) (ITJ 53—41);

e) orvosi gyakorlatban használatos radioaktív izotóp készítmények (ITJ 53—52);

f) fogászati gyógyszer (ITJ 53—61);

g) kiszerelt emberi tápszer (ITJ 53—81).''

13. § Az Áfa tv. 33. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:)

,,a) az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek (ITJ 55—13—11, 12, 13, 14, 15) és a háztartási tüzelőolaj (HTO) (ITJ 55—16—1) beszerzése esetén, kivéve, ha a beszerzés

— továbbértékesítési céllal, vagy

— lakossági központos hő— és melegvíz— szolgáltatás nyújtásához történő tüzelőanyag felhasználás céljára

történik;''

14. § Az Áfa tv. 44. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a százalékérték:)

,,b) a 12 százalékos felszámított adómértéknél 10,71 százalék.''

15. § Az Áfa tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az elszámolandó adó mértéke 6,80 százalék, melyet a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevételre kell vetíteni.''

16. § Az Áfa tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,67. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.''

17. § Az Áfa tv. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 6. és 7. számú melléklete szerint módosul.

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása¶

18. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú melléklete helyébe az e törvény 8. számú melléklete lép.

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről,valamint a bérfőzési szeszadóról szóló1993. évi LVIII. törvény módosítása¶

19. § (1) A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, az 1994. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény hatálya]

,,b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és az export''

[tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.]

(2) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[(3) E törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül]

,,j) a nyerskávé, a pörkölt kávé és a kávékivonat (a továbbiakban: kávé)''

(3) A Jszt. 3. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Jövedéki termékeknek minősülnek továbbá a (3) bekezdés i) pontjába nem tartozó benzinek és fűtőolajok, a petróleumok-kerozinok, a paraffinos és paraffinmentes párlatok, az aromás szénhidrogének (a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol és az aromatol), a cseppfolyós propán-bután gázkeverék és a cseppfolyós földgáz, valamint az ezek szennyezett (használt) termékféleségei (a továbbiakban: egyéb kőolajtermékek).''

(4) A Jszt. 14. § (8) és (9) bekezdése, a 15. § (4) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

[14. § (8) A termelő jövedéki alany köteles az 1—5. számú mellékletek szerinti jövedéki nyilvántartást vezetni, a jövedéki termékek gyártott mennyiségét naponta megállapítani és azt a nyilvántartásba bevezetni.]

[14. § (9) A jövedéki termékek önálló raktározását, tárolását végző jövedéki alany az 1—5. számú mellékletek szerinti, a forgalmi számadásnak megfelelő tartalmú nyilvántartást köteles vezetni.]

[15. § (4) Az importáló és exportáló jövedéki alany a 6—7. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]

[16. § (4) A nagykereskedő jövedéki alany a 8. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]

,,Ezen belül a belföldön értékesített jövedéki termékek mennyiségéről vevőnként — a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adószámát, az értékesítés időpontját is tartalmazó — vevőnyilvántartást kell készíteni, folyamatosan vezetni és elszámolási időszakonként összesíteni, s — felkérésükre — a vámhivatalnak, illetve az adóhatóságnak rendelkezésére bocsátani, továbbá a vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárni.''

(5) A Jszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A kőolajtermékek mennyiségét — a cseppfolyós gázok és a fűtőolajok kivételével — kompenzált, 15 °C hőfokra átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni.''

(6) A Jszt. 69. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(4) A jövedéki bírság mértéke]

,,e) az egyéb kőolajtermékek elvont mennyisége után a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500%-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint. Termelői értékesítési egységárként az elvont terméknek vagy a használati értéke alapján a vele azonosítható terméknek a bírság kivetésének időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.''

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló1991. évi XC. törvény módosítása¶

20. §

Az illetékekről szóló1990. évi XCIII. törvény módosítása¶

21. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,68. § (1) A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.''

22. § Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).''

23. § Az Itv. 77. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiszabás alapján pénzzel kell fizetni)

,,a) a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is,''

24. § Az Itv. a 77. § után a következő címmel és a következő 77/A. §-sal egészül ki:

,,

Az illetékelőleg

77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.

(3) Az illetékhivatal a megfizetett illetéket 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.''

25. § Az Itv. 78. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)—(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé.''

26. § Az Itv. 78. §-a a következő (4)—(5) bekezdésekkel egészül ki:

,,(4) A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg — ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg — a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.

(5) A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az illetékhivatal a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően [92. § (2) bekezdés] fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték — kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt állapít meg — a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.''

27. § Az Itv. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A fizetési meghagyásban (határozatban), az illeték-különbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.''

28. § Az Itv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,92. § (1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésére álló egyéb iratokkal együtt az érkezését követő nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz.

(2) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az illetékhivatalnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan iratokat, melyek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban még nem álltak rendelkezésére.

(3) A földhivatal (1)—(2) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.''

Üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja¶

29. §

A bányajáradék környezetvédelmi részének mértéke¶

30. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1994. október 1-jétől 1994. december 31-ig 5%.''

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló1988. évi XI. törvény módosítása¶

31. § A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, többször módosított 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosul:

(1) A tv. 3. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

,,g) az 1994. január 1-je előtt hozzájárulást fizetők elmaradt befizetéseiket és azok járulékait a központi költségvetésbe kötelesek teljesíteni.''

(2) A tv. 10. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) Az Alappal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter rendelkezik.''

,,(3) Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért és működéséért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter felelős.''

Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló1992. évi LXXXIII. törvény módosítása¶

32. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) egyes rendelkezései a következők szerint módosulnak:

(1) Az Atv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi maradványa nem vonható el. 1994. évben egyszeri jelleggel az éves pótköltségvetési törvényben meghatározott összeget kell a központi költségvetésbe az Alapból befizetni.''

(2) Az Atv. 31. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap bevételeinek)

,,c) 2—5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve;''

(3) A 33. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok]

,,f) az Alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételeinek biztosításához és felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezése, legfeljebb azonban a bevételek 5%-ának a mértékéig.''

(4) Az Atv. a következő 69/B. §-sal egészül ki:

,,69/B. § Az e törvényben szabályozott Alapokhoz benyújtott, de a forráshiányra tekintettel elutasított kérelmek és pályázatok esetén a kérelmező, pályázó által befizetett eljárási díjat, pályázati díjat az Alap kezelője a kérelmező, pályázó részére a kérelem elutasításáról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.''

A Világkiállításiés a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló1992. évi LXXXII. törvény módosítása¶

33. § A Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások)

,,i) A központi költségvetés javára történő befizetés.''

Az Országos Játék Alapról szóló1993. évi XXVIII. törvény módosítása¶

34. § Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások:)

,,c) az 1994. évi pótköltségvetési törvényben jóváhagyott átutalás a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapba (200 millió forint), a Nemzeti Sport Alapba (100 millió forint) és a Nemzeti Kulturális Alapba (100 millió forint).''

Bérrendszerek módosítása¶

35. § A költségvetési szerveknél foglalkoztatott azon dolgozók részére, akik nem tartoznak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá, a 13. havi illetményt, teljesítmény-elismerést vagy ezekkel azonos tartalmú kifizetést a tárgyévet követő év január 15-ig kell kifizetni.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény bérpolitikai intézkedései végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések¶

36. § (1) A Ktv. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a kövekező rendelkezés lép:

,,(2) A Kjt. 1994. január 1-jei végrehajtása miatt az 1993. december 31-i és az (1) bekezdés szerinti új munkabér és járulékai különbségeként felmerülő többletkiadásokra a központi költségvetési szervek részére 8200 millió forint a központi költségvetés céltartalékán belül elkülönített előirányzat.''

(2) A KTv. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az Egészségbiztosítási Alap által érintett körben az (1) bekezdés alapján felmerülő többletkiadásokat — amelyeknek kiegészítésére a központi költségvetés 1994-ben 5400 millió forintot biztosít — mind a központi, mind a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az Alap 1994. évi költségvetéséről szóló törvény szerint.''

37. § A KTv. 72. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(10) A Kjt. végrehajtásával kapcsolatos támogatás igénybevételéről az éves költségvetési beszámolóban el kell számolni. Nem illeti meg a helyi önkormányzatokat az év közben önkormányzati körön kívülre történő feladatátadásból adódó, a központi költségvetési szerveket az évközi központi feladat-megszüntetéssel vagy feladatátadással járó létszámcsökkentéshez kapcsolódó támogatás, ezért annak összegét a központi költségvetésbe az elszámolás alapján — legkésőbb az 1994. évi zárszámadást követően — vissza kell fizetni.''

38. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

39. § (1) E törvény — a (2)—(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések kivételével — a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a KTv. 6. §-ának (8) bekezdése, 52. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény 18.§-ában foglalt rendelkezések 1994. november 1-jén lépnek hatályba.

(3) E törvény 19. §-ában foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba.

(4) E törvény 21—28. §-aiban foglalt rendelkezések 1994. december 1-jén lépnek hatályba. A rendelkezéseket a hatálybalépést követően a földhivatalokhoz bejelentett vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, egyidejűleg az Itv. 91. § (1) bekezdésének első mondatából a ,,az ingatlan-nyilvántartást követő'' szövegrész hatályát veszti.

(5)

40. §

41. § (1) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) e törvény 19. § (1)—(3) bekezdésében meghatározott (a kávétermékekkel a termelési, az önálló raktározási, tárolási, a nagykereskedelmi, illetve az egyéb kőolajtermékekkel a termelési, az önálló raktározási, tárolási, a nagykereskedelmi, az import és az export) jövedéki tevékenységet e törvény kihirdetése napja előtt kezdte meg, jövedéki engedély nélkül a kihirdetés napját követő 60 napig folytathat jövedéki tevékenységet, a Jszt. egyéb szabályainak betartása mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet és természetes személy köteles az e törvény kihirdetése napját követő 30 napon belül a jövedéki engedély iránti kérelmét a területileg illetékes Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának területi parancsnokságához benyújtani. Az engedélyező hatóság a kérelmet a benyújtás napját követő 30 napon belül köteles elbírálni és — a Jszt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén — a jövedéki engedélyt kiadni.

42. § (1) Az alapok a részükre az 1994. évben a központi költségvetés által privatizációs bevételi előlegként átutalt összeget 1994. november 15-ig kötelesek az állami forgóalap megelőlegező számlájára visszautalni.

(2) Az Atv.-nek a jelen törvény 32. §-ának (4) bekezdésével megállapított 69/B. §-a rendelkezéseinek alkalmazásakor a folyamatban lévő ügyekben az e törvény folytán elutasított, illetve el nem bírálható kérelmek, pályázatok eljárási díját, pályázati díját e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell visszatéríteni.

43. §

44. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1995. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot — az Áht. 52. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával — 1994. október 31-ig terjessze az Országgyűlés elé.

1. számú melléklet az 1994. évi LXV. törvényhez¶

,,1. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

22 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

23 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

24 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

25 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

26 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

27 A Magyar Közlöny 1994. évi 112. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

28 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

29 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

30 A Magyar Közlöny 1994. évi 115. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.