Vht. — mi változott? 2020. július 16.

- o) a végrehajtó által kiállított – a kifogással megtámadott, jogerősen elbírált vagy a 34. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szerinti –, a nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzék alapján a végrehajtást foganatosító bíróság.

- c) a követelés meghatározott cselekmény végrehajtása mellett pénzkövetelés végrehajtására is irányul.

18/B. § Ha az ingatlan közös tulajdonát – bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján – árveréssel kell megszüntetni, a bíróság pénzkövetelés végrehajtására irányuló végrehajtható okiratot állít ki.

32. § (1) A bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okirat kivételével – elektronikus formátumban és úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § b) pontjában meghatározott végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradékot – a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus formátumban és úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okiratok kivételével – közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetve székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

(2) A végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

(3) Az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.

(4) A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítandó követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtás során kiállított végrehajtható okiratot az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes, biztosítási intézkedést foganatosító végrehajtó részére kell megküldeni.

33. § (1) Ha az ügygazda végrehajtó székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat elektronikus úton a Kar hivatali szervének, amely továbbítja az ügyelosztás szabályaira figyelemmel az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes azon végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó).

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan birtokba adása iránt az ingatlan értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül található.

(2) A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket 30 napon belül foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.

(5) Nem minősül e § szerinti megkeresésnek ingóság, valamint ingatlan vonatkozásában az árverési hirdetmény közzétételéhez szükséges fényképfelvétel készítésére irányuló megkeresés.

(8) Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtás ingatlan birtokba adása iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

- b) a végrehajtást kérő vagy az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a jogutód vagy az ellenérdekű fél nem kérte a jogutódlás megállapítását,

- c) a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködési kötelezettségének nem tett eleget,

(8) Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta két év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten megállapítja.

149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedését követően a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívás kézbesítésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(2) A végrehajtó az árverés befejezését követő 8 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan birtokba adását.

(11) A végrehajtó köteles – a lakóingatlan birtokba adására irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül – tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan birtokba adására irányuló kérelmet terjesztett elő.

(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – akkor intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

(13) Az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan birtokba adását, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

- c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

(3) A végrehajtás során befolyt összegből az ügygazda végrehajtót illeti meg a tevékenységéért járó 254. § szerinti díj, költségtérítés és behajtási jutalék.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén – ide nem értve a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést – a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint; a tartásdíj ezt meghaladó része, valamint a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelés az egyéb követelések között elégíthető ki.

(4) A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a 217. § alapján. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megsemmisíti, vagy – ha arra minden adat rendelkezésre áll – megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet.

(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

190. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi elektronikus úton a Kar hivatali szervének.

(3) A végrehajtás – függetlenül a végrehajtás során befolyt összegtől – a zálogtárgy vételárából a zálogjogosult végrehajtást kérőt megillető összeg kifizetésével, a zálogtárgy zálogjogosult általi átvételével, illetve az értékesített, átvett ingatlan birtokba adásával, az adós teljesítése esetén pedig a zálogjoggal biztosított követelés és a végrehajtási költségek megfizetésével befejeződik.

- d) az értékesített ingatlan birtokba adása,

(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert soron kívül, de legkésőbb az ellenőrzési jelentés keltétől számított 45 napon belül tájékoztatni kell.

- be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

- bf) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

- bg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

- j) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,

- k) akinek a végrehajtói szolgálati jogviszonya a 239. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján szűnt meg, a megszűnést követő 10 évig.

234/A. § (1) A miniszter a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján határozatlan időre megállapítja a szolgálat folyamatosságát,

- a) ha a kinevezését követően a végrehajtót nem sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, vagy

- b) ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál és a kérelem előterjesztését követően a Kar hivatali szerve által – a Kormány rendeletében meghatározott, a végrehajtó működésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint – lefolytatott átfogó ellenőrzés során fegyelmi eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény nem került megállapításra.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet legkorábban a kinevezés lejártát megelőző 180. napon, de legkésőbb a kinevezés lejártát megelőző 90. napon terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A Kar hivatali szerve a végrehajtó kinevezésének lejártát megelőző egy éven belül tájékoztatja a végrehajtót a kinevezése lejártának időpontjáról és a (2) bekezdésben foglaltakról.

- b) a hatósági nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolással tanúsítja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a gondnokoltakat nyilvántartó szerv a Kar hivatali szerve részére – annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtói állásra pályázó tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.

- b) a végrehajtóval szemben a 233. § (2) bekezdés b) pont ba)–bd), bg) alpontjában, c), d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény következett be,

239/A. § (1) A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a Kar hivatali szerve ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény.

(2) A hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, amely alapján megállapítható a végrehajtóval szembeni 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény fennállása. Az adatigénylést a Kar hivatali szerve minden félévet követően valamennyi végrehajtóval szemben lefolytatja, és ennek eredményéről a Kar hivatali szerve félévente utólag, a tárgyfélévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a minisztert.

(2a) A (2) bekezdés szerinti adatigénylést a Kar hivatali szerve a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében eltérő időpontban is lefolytathatja; ennek eredményéről a Kar hivatali szerve az adat megérkezését követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a minisztert.

(3) A Kar hivatali szerve, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

(4) A (2) és (2a) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kar hivatali szerve, valamint a miniszter abból a célból, hogy az esetlegesen fennálló kinevezési akadályról és jogviszony megszüntetési, illetve felfüggesztési okról tudomást szerezzen,

- a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig, vagy

- b) a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének, illetve felfüggesztésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig kezeli.

239/B. § (1) A Kar hivatali szervének vezetője a 239/A. § (2) és (2a) bekezdése alapján tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(2) A Kar hivatali szervének vezetője az (1) bekezdés szerinti megállapítása alapján

- a) a végrehajtót felfüggesztheti, valamint a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet a névjegyzékből törölheti, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett,

- b) azonnali hatállyal felfüggeszti a végrehajtót, valamint törli a névjegyzékből a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett.

(3) A Kar hivatali szervének vezetője a szolgálatból történő felfüggesztés feltételei bekövetkeztének megállapításáról, valamint a felfüggesztésről soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja a minisztert.

(4) A felfüggesztés a (2) bekezdés szerinti büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

(5) A felfüggesztést követően a Kar hivatali szervének vezetője soron kívül azzal a rendelkezéssel keresi meg a végrehajtó letéti számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a letéti számláról a számlavezető a végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést.

240/D. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtó-helyettes azonban hagyományos ingóárverést (118–129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(4) A végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtó-helyettes tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

- c) nem áll a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt,

(4) A végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket; az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt azonban hagyományos ingóárverést nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(5) Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtójelölti kézbesítési vizsgát letette.

(3) A Kar tagjai a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek. A végrehajtó a kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján, a végrehajtójelölt a végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává.

- 36. megállapítja a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit;

- 37. a 36. pont szerinti feltételek fennállása esetén felfüggeszti a végrehajtót.

- a) megválasztja a fegyelmi bíróság szakülnökeit és vizsgálóbiztosait;

250/A. § (1) A Kar a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. A nyilvántartás – a (2) bekezdés 1. és 3–5. pontjában, a (3) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

252. § (1) A Kar elnöke a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a napirend közlésével összehívja. Ha a Kar végrehajtó tagjainak egyötöde az ok és a cél megjelölésével azt írásban kéri, az elnök köteles a közgyűlést egy hónapon belüli időpontra összehívni. A miniszteri biztos az ok és a cél megjelölésével egy hónapon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

(6) Tisztségviselőnek a Kar végrehajtó tagja választható. A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól, legfeljebb kétszer választhatók újra.

(9) A közgyűlés a tisztségviselőket bármikor indokolás nélkül a Kar végrehajtó tagjai 2/3-ának egyetértésével visszahívhatja.

(4a) A végrehajtási eljárás (4) bekezdés szerinti eredményességének, vagy részbeni eredményességének minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi.

(4b) Nem minősül a (4a) bekezdés szerinti elengedésnek, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény végrehajtást kérő aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről.

267. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

- e) 20 000 000 forintig terjedő pénzbírság,

(2) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtó-helyettessel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

- c) 2 000 000 forintig terjedő pénzbírság,

- d) törlés a Kar által vezetett névjegyzékből.

(2a) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtójelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

- a) figyelmeztetés,

- b) írásbeli megrovás,

- c) 500 000 forintig terjedő pénzbírság,

- d) törlés a Kar által vezetett névjegyzékből.

(3) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában, a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (2a) bekezdés c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható.

(5) Az (1) bekezdés e) pontjában, a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (2a) bekezdés c) pontjában említett pénzbírság összege az államot illeti meg és azt a bíróság gazdasági hivatala számlájára kell befizetni.

267/A. § (1) A 267. § (1) bekezdés f) pontjában, (2) bekezdés d) pontjában, illetve (2a) bekezdés d) pontjában foglalt fegyelmi büntetések végrehajtása egy alkalommal 2 évre felfüggeszthető.

(1a) A Kar hivatali szervének vezetője esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti tudomásra jutás időpontja az ellenőrzési jelentés keltének napja.

271. § (1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz legalább 10, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 10 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg. A vizsgálóbiztos a feladatát személyesen látja el.

271/A. § (1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 6 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el.

(2) Szakülnöknek azt a végrehajtót lehet megválasztani, aki egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával és legalább 1 éves végrehajtói gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 275. § szerinti valamely kizáró ok.

(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi bírákat és a szakülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.

(4) A szakülnöki tisztség megszűnik

- a) a megválasztás időtartamának lejártával,

- b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,

- c) a szakülnöki tisztségről való lemondással, vagy

- d) ha a fegyelmi bíróság a szakülnököt kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt – titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával – tagjainak sorából kizárta.

272. § (1) Az Országos Bírói Tanács – a törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria elnökének javaslatai alapján – a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságra legalább 10, a másodfokú fegyelmi bíróságra 10 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre. A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a fegyelmi bírák közül az Országos Bírói Tanács nevezi ki.

273. § (1) A fegyelmi bíróság fegyelmi bíró, szakülnök és vizsgálóbiztos tagjai működésük megkezdése előtt az Országos Bírói Tanács előtt esküt tesznek.

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem.” Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, szakülnök, vizsgálóbiztos.

274. § (1) A fegyelmi ügyben elsőfokon az elsőfokú fegyelmi bíróság, másodfokon a másodfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2) Az elsőfokú fegyelmi bíróság 1 fegyelmi bíróból mint elnökből és 2 szakülnökből álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti. A másodfokú fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.

(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi.

(4) A fegyelmi bíróság bírái, szakülnökei és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kari munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a szakülnökök és vizsgálóbiztosok esetében pedig a Kar hivatali szerve határozza meg.

(5) A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, amelyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján. A jóváhagyott ügyrendet a Kar hivatali szerve is közzéteszi a Kar internetes honlapján. A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének – ideértve a végrehajtó szakülnökök kijelölésének –, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat.

275. § (1) Fegyelmi bíróként, szakülnökként, illetve vizsgálóbiztosként nem járhat el az,

- a) aki fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll; ha az eljárás során a fegyelmi bíróság tagjának vagy a vizsgálóbiztosnak a felelősségét megállapították, fegyelmi bírói, szakülnöki, illetve vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,

(2) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi bíróságnak egy másik fegyelmi tanácsa határoz. Ha a kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról.

(2a) Ha a Kar hivatali szervének a 239/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzése során adat merül fel arra nézve, hogy a 225. § (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt személy a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, de az a 239. § (3) bekezdés b) pontja szerint a végrehajtói szolgálat megszűnését nem eredményezi, úgy a Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutásától számított 45 napon belül fegyelmi feljelentést tesz.

(2) A fegyelmi tanácsban az előadó szakülnök feladatát a fegyelmi tanács elnöke által kijelölt szakülnök látja el.

283. § (1) A tárgyalás megnyitása után az előadó szakülnök ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont személyt.

(3) Elsőként az előadó szakülnök szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.

(2b) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendeli el, ha a határozat végrehajtásának elmaradása a felek és egyéb érdekeltek jogai, jogos érdekei vagy a végrehajtókba vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a határozat végrehajtásából fakadó egyéni érdeksérelmet.

287. § (1) Az elsőfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen az eljárás alá vont személy, a miniszternek és a Kar hivatali szervének a képviselője jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a Kúria mellett működő bírósági végrehajtói fegyelmi bírósághoz. Ha az eljárás a törvényszék elnökének feljelentése alapján indult, a fellebbezés joga a törvényszék elnökét is megilleti.

(3) A fellebbezés benyújtásának a fegyelmi határozat hatályosulására halasztó hatálya van, kivéve, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendelte el.

(2) A másodfokú fegyelmi tanács határozatában az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartja, vagy a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel meghozott elsőfokú fegyelmi határozatot megsemmisíti és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra, vagy az eljárás megszüntetésére utasítja.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A fegyelmi bíróság a pénzbírság megfizetéséről tájékoztatja a Kar hivatali szervét.

- 5. kilakoltatás: az ingatlan olyan birtokba adása vagy kiürítése, amelynél rendőri intézkedésre kerül sor;

- 6. ügygazda végrehajtó: az a végrehajtó, akinél a végrehajtás elrendelését követően a végrehajtás megindult.

304/G. § (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.11.) megállapított 233. § (2) bekezdés b) pont be) és bf) alpontot, valamint j) és k) pontot a módosítás hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni.

(2) A Módtv.11.-gyel megállapított 252. § (6) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépése napján elnökségi tagi tisztséget betöltő tisztségviselőkre is alkalmazni kell azzal, hogy a Kar következő elnökségének megválasztásakor az újraválaszthatóságot korlátozó rendelkezés alkalmazása során a kamarai elnökségi tisztségviselést is figyelembe kell venni mint az újraválaszthatóságot korlátozó körülményt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépése után keletkezett, a miniszter által jóváhagyott ideiglenes választási szabályzat alapján egy évet el nem érő megválasztott kamarai tisztségviselés kivételével.

(3) A Módtv.11.-gyel megállapított 271. § (1) bekezdést, 271/A. §-t, 272. § (1) bekezdést, 273. § (1) és (2) bekezdést, 274. §-t, 275. § (1) bekezdést, 276. § (2) bekezdést, 282. § (2) bekezdést, 283. § (1) bekezdést, 284. § (3) bekezdést, 285. § (2b) bekezdést, 287. § (1) és (3) bekezdést, valamint 289. § (2) és (3) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtói fegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) A Módtv.11.-gyel megállapított 124. § (3) bekezdést, 127/A. § (3) bekezdést, 132/B. § (1) bekezdés a) pontot, 132/D. § (1) és (2) bekezdést, 132/F. § (3), (6) és (6a)–(6e) bekezdést, 132/G. § (3), (6) és (6a) bekezdést, 134. § (1), (2) és (3) bekezdést, 135. § (1) bekezdést, 139. § (2) bekezdést, 145/B. §-t, 145/C. § (3) bekezdést, 147. § (2) és (3) bekezdést, 156. § (1) bekezdést, 158. §-t, 159. § (1), (4), (5), (6) és (8) bekezdést, valamint 160. § (2) bekezdést 2021. január 1-jét követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni.

(5) A Módtv.11.-gyel megállapított 171. § (4) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépését követően benyújtott végrehajtási kifogások esetén kell alkalmazni.

306/G. § E törvénynek a Módtv.3. megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépését követő kamarai szervi ülések összehívása és lebonyolítása, valamint a kamara szerveinek megválasztása során – a szervezeti és működési szabályzat Módtv.3.-nak megfelelő módosítása hiányában is – alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított (3) bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy 2022. december 31. napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak esetén a végrehajtó szolgálata megszűnik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettes a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított (3) bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy 2027. december 31. napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak esetén a Kar hivatali szerve törli az önálló bírósági végrehajtó-helyettest az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből.