Vht. — mi változott? 2017. január 1.

- d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,

23/A. § (1) Az ügyben eljárt, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes járásbíróság a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget – a feltételek megléte esetén – végrehajtási záradékkal látja el.

34/A. § (1) A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalány 50%-a a minisztérium bevétele, amit a Kar hivatali szerve utal át a minisztériumnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.

(8) A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.

- a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy törvényszéki végrehajtó-helyettes;

67. § (1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon belül értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata alapján a közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

(6) Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

138. § (1) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

(1a) Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését – ideértve a megelőző beadványokat is – a végrehajtási költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül intézi el.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.

138/A. § (1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését követően a jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlanok vonatkozásában a kérelmet elutasítja.

(7) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság – szükség esetén szakértő közreműködésével – állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, a miniszter rendeletében meghatározott összeget.

(3) A végrehajtó a zár alá vett vagyont zárgondnok kezelésébe adhatja.

(2)

(2) A pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani a vagyonelkobzást a másik európai uniós tagállamban (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: másik tagállam) vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során is, ha azt a vagyontárgy értékének megfelelő összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendeli el a bíróság.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik, vagy a másik tagállammal vagy külföldi állammal kötött nemzetközi szerződés zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását.

(3) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelték el, és azt a bíróság sem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el Magyarországon, a vagyonelkobzást az ingatlanra a (4)–(7) bekezdés szerint kell végrehajtani.

(6) Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, a végrehajtó a becsérték jogerős megállapítását követően az (1) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt. Ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, és a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezik, hogy az összeg 50%-a a külföldi államot illeti, a végrehajtó egyben felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának a törvényszéki letéti számlára történő befizetésére. A 210/G. § (4) bekezdése szerinti eseti megállapodás megkötése esetén az eseti megállapodásban foglalt összeget kell befizetni a törvényszéki letéti számlára.

### Vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg megosztása másik tagállammal vagy külföldi állammal

210/G. § (1) Ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg meghaladja a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, a bírósági gazdasági hivatal az összeg 50%-át átutalja a másik tagállam részére.

(2) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg meghaladja a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, és a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezik, hogy az összeg 50%-a a külföldi államot illeti, a bírósági gazdasági hivatal az összeg 50%-át átutalja a külföldi állam részére.

(3) A vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt euróösszeget a külföldi bíróság vagyonelkobzást elrendelő határozatának meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon kell meghatározni.

(4) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg megosztására a magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást kötött, a bírósági gazdasági hivatal az eseti megállapodásban foglalt összeget utalja át a külföldi állam részére.

(1a) A miniszter felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

(3) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata.

(4) A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell végezni.

(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert – a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is – tájékoztatni kell.

(2) A végrehajtó vizsgálatát végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt vehet, és felhívhatja a végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.

(6) A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.

- 33. a Kar tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki, különösen a végrehajtó irodájának kialakításáról, felszereltségéről,

- 34. ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni.

253/H. § § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a Kar tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.

- g) a névjegyzékből történő törlés időpontja,

- h) a végrehajtói irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége.

(5) A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be.

(6) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a Kar hivatali szerve felé jelentette be, a Kar hivatali szerve azt az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.

(6)

254/I. §

- d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,

278. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a miniszter, a törvényszék elnöke vagy a Kar hivatali szervének vezetője feljelentést tesz az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél, aki a feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított személlyel.

306/U. § A Be. zárgondnokra vonatkozó 160/A. §-át az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi CIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

306/V. § A 254/G. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a végrehajtói iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.

- d)

- b) 184/A. §-a és 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

- c) a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak,

- d) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek