Vht. — mi változott? 2015. április 18.
A 2015. április 8. és 2015. április 18. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. április 8.)Következő módosítás (2015. július 3.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 2930 változatlan sor ⋯
- c) megismerheti a kamara és szervei által kezelt valamennyi adatot,
- d) megtekintheti a kamara és szervei bármely iratát,
- e) beléphet a kamara és szervei által használt bármely helyiségbe,
- f) elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát.
- f) elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát,
- g) rendkívüli közgyűlést hívhat össze.
(3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően
⋯ 443 változatlan sor ⋯
(4) A kamara a munkájának elősegítésére további tisztségeket és bizottságokat hozhat létre, hivatalt tarthat fenn, és ügyintézőket alkalmazhat.
252. § (1) A kamara elnöke a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a napirend közlésével összehívja. Ha a kamarai tagok egyötöde az ok és a cél megjelölésével írásban kérte, az elnök köteles a közgyűlést egy hónapon belüli időpontra összehívni.
252. § (1) A kamara elnöke a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a napirend közlésével összehívja. Ha a kamarai tagok egyötöde az ok és a cél megjelölésével azt írásban kéri, az elnök köteles a közgyűlést egy hónapon belüli időpontra összehívni. A miniszteri biztos az ok és a cél megjelölésével egy hónapon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést hívhat össze.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az elnökség 4 tagja és a kamara végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a taggyűlést újra össze kell hívni, a megismételt taggyűlés – ha azon az elnökség 4 tagja jelen van – a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két taggyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a taggyűlést újra össze kell hívni, a megismételt taggyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két taggyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.
(3) Ha a közgyűlés határozatképes, az előzetes napirendben nem szereplő kérdést is a napirendjére tűzhet.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(5) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása, valamint a kamara szerveibe a tagok megválasztása.
(6) A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól és újraválaszthatók.
(6) A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól, legfeljebb egyszer választhatók újra.
(7) A megválasztott tisztségviselő a megbízatást visszautasíthatja.
(8) A szavazatszámláló testület tagjait a közgyűlés választja meg. A jelöltállítással összefüggő adminisztratív feladatokat a kamara által létrehozott hivatali szervezet látja el.
(9) A közgyűlés a tisztségviselőket bármikor indokolás nélkül visszahívhatja. Ha a visszahívásról megismételt közgyűlésen kell dönteni, a közgyűlés döntését a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül hozza meg.
253. § (1) A választmányt szükség esetén, de évente legalább egyszer a kamara elnöke vagy ügyvezető alelnöke hívja össze a napirend közlésével.
(2) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén az elnökség legalább 4 tagja, valamint a választmány tagjainak több mint a fele jelen van, a döntéshozatal módjára a 252. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(2) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén a választmány tagjainak több mint a fele jelen van, a döntéshozatal módjára a 252. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(3) A választmány elfogadja a kamara éves költségvetését, az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a kamarai iránymutatásokat, és jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe.
⋯ 834 változatlan sor ⋯
306/F. § E törvénynek a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvénnyel megállapított 202/A. §-ában foglaltakat az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény – ideértve azt is, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és a vagyoni hátrány együttes összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja – miatt indult, a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel alapján indult végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell. Ezekben az ügyekben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság köteles a 202/A. § (1) bekezdése szerinti zárgondnokot kijelölni és a kijelölésről a zárgondnokot, valamint a bűnügyi zárlat alá vont személyt vagy szervezetet értesíteni.
306/F. § E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépését követő kamarai szervi ülések összehívása és lebonyolítása, valamint a kamara szerveinek megválasztása során – a szervezeti és működési szabályzat Módtv.3.-nak megfelelő módosítása hiányában is – alkalmazni kell.
### Felhatalmazás
307. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
⋯ 57 változatlan sor ⋯