1993. évi XXIII. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2024. október 1. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. október 1.)Következő módosítás (2025. december 17.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 11 változatlan sor ⋯
(2) A Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. Az irodalmi, a zenei, a képző- az ipar- és tervezőművészeti, valamint az építészeti, továbbá a fotó-, a film- az előadó-, a népművészeti főtematikájú (a továbbiakban: művészeti főtematikájú) állandó szakmai kollégiumokat a miniszter – az MMA elnöke véleményének kikérése után – rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.
(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. A
- a) könyvkiadás és szépirodalom főtematikájú Anyanyelvi Kultúra Kollégiumot,
- b) színház-, tánc-, zene (zeneművészet, könnyűzene, jazz-, világ- és népzene) főtematikájú Előadó-művészetek Kollégiumát,
- c) építőművészet és örökségvédelem főtematikájú Épített Örökség Kollégiumot,
- d) ismeretterjesztés, környezetkultúra, közművelődés és népművészet főtematikájú Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiumát,
- e) könyvtár, levéltár és múzeum főtematikájú Közgyűjtemények Kollégiumát,
- f) a Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiumát, valamint
- g) a film-, fotó-, ipar-, képző- és tervezőművészet főtematikájú Vizuális Művészetek Kollégiumát
mint állandó szakmai kollégiumot [a továbbiakban az a)–g) pontok együtt: művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégium] a miniszter – az MMA elnöke véleményének kikérése után – rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.
(4) A miniszter a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok tagjainak egyharmadát saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.
(4a) A (4) bekezdésben meghatározott állandó szakmai kollégiumokon túli további állandó szakmai kollégiumok összetételének meghatározása során az MMA részvételét biztosítani kell. A miniszter ezen állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.
⋯ 14 változatlan sor ⋯
2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.
(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre – beleértve a 7/C. § szerinti keretet is –, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát.
(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának, valamint a kollégium vezetőinek és tagjainak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre – beleértve a 7/C. § szerinti keretet is –, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát.
(2a) A kollégium vezetője és tagja nem vehet részt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa által a kollégiumhoz benyújtott pályázat elbírálásában.
(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
(4) Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.
(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.
(6)
(6) Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyévet megelőző évben az Alap pályázati felhívással vagy támogatói okirattal, támogatási szerződéssel lekötött forrása tárgyévi felhasználásának engedélyezésére – az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően – a Bizottság javaslatára a fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása nélkül is jogosult.
5. § (1) Az Alap működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait e törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet előírásainak keretei között a miniszter mint az Alap elnöke Ügyrendben állapítja meg.
⋯ 32 változatlan sor ⋯
(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt bevétel – a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett – összegének legfeljebb 10%-ának mértékéig a miniszter – a kultúráért felelős államtitkár javaslatára – egyedi elbírálással az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára egyedi kérelem alapján működési támogatást nyújthat.
7/D. § Az Alap pályázati felhívással vagy támogatói okirattal, támogatási szerződéssel lekötött forrásával az előző évi éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően – az államháztartásért felelős miniszter Áht. 86. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulása nélkül is − az Alap tárgyévi kiadási előirányzata megemelhető, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány a Bizottság tárgyévet követő év február 28-ig történő jóváhagyásával felhasználható.
8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, társasházak, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást.
(2) Az Alap kezelője a pályázat nyertese részére támogatói okiratot ad ki, vagy vele támogatási szerződést köt (a továbbiakban együtt: szerződés).
⋯ 45 változatlan sor ⋯