1993. évi XXIII. törvény — mi változott? 2012. július 14.

A 2012. január 1. és 2012. július 14. között hatályba lépett módosítások. 35 sor került be, 24 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. január 1.)Következő módosítás (2013. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról

1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

1. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot –ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

2. § (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve egyesületek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa megbízott személy.

(2) Az Alap elnöke a miniszter. Az Alap elnöki tisztsége nem ruházható át.

(3) Az Alap alelnökét a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.

2. § (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat.

(4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve egyesületek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ezektől a feltételektől eltérhet.

(4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes szakmai kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ezektől a feltételektől eltérhet.

(5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) – a miniszteri keret kivételével – a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(5) Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) – a miniszteri keret kivételével – a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak.

(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.

(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata, illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3)–(4)

(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(6) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

(7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

2/B. § Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat.

3. § Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- e) költségvetési támogatás;

- f) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott személyi jövedelemadó meghatározott része;

- g) a szerzői jogról szóló törvény alapján a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetések;

- h) egyéb bevételek.

- h) egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díj bevételt is.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593–596. §).

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593–596. §).

(3) A központi költségvetési előirányzatból évközben átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására az átvétel tárgyában kötött megállapodás rendelkezései az irányadók.

(4) Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az Alap, valamint a kezelő szervének bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A miniszter jogosult – a pályázati döntések függvényében – az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.

(6) A miniszter jogosult – a pályázati döntések függvényében – az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. A kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát – az előirányzaton belül – a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja.

5. §

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

- c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

- d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

- e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

- e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek vagy a miniszter által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;

- f) a nemzetközi tagdíjakra.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezetet irányító szervvel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.

7/A. § (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

7/B. § (1) Az Alapból – a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével – építési beruházás, felújítás nem támogatható.

7/B. § (1) Az Alapból – a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével – építési beruházás, felújítás nem támogatható.

(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) A támogatások nyílt vagy meghívásos pályázatok útján, illetve – a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben – egyedi pályázatok elbírálása alapján – gazdálkodási formától függetlenül – adhatók.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól – ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is – a bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól – ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is – a Bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelőjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhető.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy

- a)–b)

- c) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

- a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat,

- b) a nevezési díjak megállapításának elveit,

- c) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

10/A. § (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 4. § (5) és (6) bekezdésben foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.-nyel megállapított 7. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

### Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez