1993. évi XXIII. törvény — mi változott? 2010. december 24.

A 2010. január 1. és 2010. december 24. között hatályba lépett módosítások. 12 sor került be, 11 sor került ki.

Következő módosítás (2011. december 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról

1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

2. § (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők, illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, vagy a támogatást igénylővel a döntést megelőző egy évben ilyen kapcsolatban álltak, továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.

(3)–(4)

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshez az összeférhetetlenséggel nem érintett tagok háromnegyedének szavazata szükséges.

(5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(6) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

- a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka,

- a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka;

- b) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;

- c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései;

- d) egyéb bevételek.

- d) költségvetési támogatás;

- e) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593–596. §).

(3) A központi költségvetési előirányzatból átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni.

(3) A központi költségvetési előirányzatból évközben átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására az átvétel tárgyában kötött megállapodás rendelkezései az irányadók.

(4) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

(5) A miniszter jogosult – a pályázati döntések függvényében – az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.

(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető – az előző évek kötelezettség vállalásainak fedezeteként – a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A miniszter jogosult – a pályázati döntések függvényében – az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.

5. §

5/A. §

⋯ 27 változatlan sor ⋯

7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel – a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett – összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret).

8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást.

8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, társasházak, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást.

(2) Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.

9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve – a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján adhatók.

(2) A támogatások nyílt vagy meghívásos pályázatok útján, illetve – a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben – egyedi pályázatok elbírálása alapján – gazdálkodási formától függetlenül – adhatók.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól – ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is – a bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

⋯ 22 változatlan sor ⋯