1993. évi XLVIII. törvény — mi változott? 2022. augusztus 1.

(7a) A (7) bekezdésben foglaltakat a bejelentés alapján vagy hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, ásványinyersanyag-kitermeléssel járó tevékenységekre is alkalmazni kell.

(4a) A bányafelügyelet kutatási engedély, bányatelek megállapítása, feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása, valamint meddőhányóhasznosítás-engedélyezés iránti kérelmet elutasítja, ha

(4b) A kérelmező nyilatkozik, hogy vele szemben a (4a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn. Ha a kérelmező valótlan nyilatkozatot tesz, a bányafelügyelet a kiadott engedélyt visszavonja.

(5) Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztő határidőbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett időtartamba nem számít bele az a kieső időtartam, amely – a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve – a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. Az önhiba hiányát a bányavállalkozónak kell igazolnia.

(4)

(5) A hatósági hozzájárulás körében a (3) bekezdésben foglalt követelményeken túl a bányafelügyelet vizsgálja a jogszerző műszaki és pénzügyi alkalmasságát, valamint – amennyiben a jogszerző rendelkezik vagy korábban rendelkezett bányászati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel – azt, hogy a korábbi bányafelügyeleti engedélyei alapján tevékenységét milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte.

(6)

(7)

(8)

(9)

6/A. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(2) A bányászati jogot átadó a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelem benyújtását megelőzően a bányászati jog átruházásáról szóló szerződést igazolt módon köteles – 60 napos válaszadási határidővel – megküldeni a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére.

(3) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, vagy 30 napon belül nem nyilatkozik, a bányászati jogot átvevő a bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelmet benyújthatja a bányafelügyelethez.

6/B. § (1) A bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges

- a) a bányavállalkozó polgári törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához,

- b) a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaság tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházásához,

- c) a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek 25%-át meghaladó mértékű visszterhes és ingyenes átruházásához és

- d) a bányászati jog mint vagyoni értékű jog nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként jogi személy részére történő átruházásához.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti esetben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a bányafelügyelet határozatával együtt kell benyújtani.

(3) A bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott jogügyletekhez történő előzetes hozzájárulást megtagadja, ha ezen jogügyletek végrehajtása a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, a közbiztonságot, a bányavállalkozó bányászati tevékenységének ellátását veszélyezteti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen a bányavállalkozó nem tud megfelelni a 6. § (5) bekezdése szerinti követelményeknek.

9. § (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként a Hatóság elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni.

(2a) A (2) bekezdés szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot a bányafelügyelet folytatja le. A vizsgálatban a Hatóság elnökének rendelete szerinti adatszolgáltatási és véleményezési körben közreműködik

- a) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- b) a kulturális örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

- c) az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- d) a hajózási hatósági hatáskörben eljáró fővárosi kormányhivatal,

- e) az ingatlanügyi és földügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

- f) a népegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

- g) a légiközlekedési hatóság,

- h) a katonai légügyi hatóság,

- i) a közlekedésért felelős miniszter,

- j) a vízügyi és vízvédelmi hatóság,

- k) a honvédelemért felelős miniszter,

- l) a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző,

- m) a közút kezelője,

- n) a vízvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv és

- o) a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv.

(2b) Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatban a (2a) bekezdés szerint közreműködő szervezet arról nyilatkozik, hogy a zárt területen fennáll-e a bányászati tevékenység végzését vagy a geotermikus energia kutatását és kinyerését kizáró vagy korlátozó ok. A kizáró vagy korlátozó ok fennállását a közreműködő szervezetnek indokolnia kell.

(2c) A közreműködő szervezet a nyilatkozatában foglaltakhoz a koncessziós tevékenység teljesítéséhez szükséges hatósági eljárások tekintetében kötve van, kivéve, ha a nyilatkozat megadásakor fennálló állapotokhoz képest olyan változások történtek, amelyek alapján a nyilatkozatban foglaltak nem tarthatók fenn. A megváltozott körülményeket a közreműködő szervezetnek kell igazolni.

(4) A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet közzéteszi. Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és természetes személy is tehet javaslatot. A bányafelügyelet a közzététel során a javaslatot csak akkor veszi figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés rendelkezésébe.

- b) az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése szerinti engedélyes, az 1. § (7a) bekezdése szerinti tevékenységet végző, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja, illetve (1d) bekezdése szerint kitermelésre jogosult, és

(14) A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a bányatelek-megállapítási kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.

- b) a kitermelés megkezdését követően a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére vonatkozó információt, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásra vonatkozó adatokat, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente, továbbá

- c) a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor a visszahagyott ásványvagyon mennyiségéről, minőségéről és elhelyezkedéséről készített kimutatást

(2b) A (2) bekezdés b) pontja és a (2a) bekezdés szerinti jelentést a jelentés benyújtására kötelezett a jelentés benyújtását követő egy éven belül helyesbítheti, a teljes, javított jelentés ismételt benyújtásával. Helyesbítés esetén a jelentés benyújtására kötelezettel szemben szankció nem alkalmazható.

- b) a bányatelek megállapítását követően a bányavállalkozó által a feltárás és a kitermelés során szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig,

- e) a kitermeléssel, kinyeréssel érintett bányatelek védnevére, szénhidrogén-kitermelés esetén a mező megnevezésére, és

26/A. § (1) A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat véglegessé válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás és a 23. § (1a) és (1b) bekezdése szerinti tevékenység, valamint a (3a) bekezdés szerinti eljárás időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának, illetve geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére vonatkozó kizárólagos joga megszűnik.

(2) Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén – ha a (3a) bekezdés szerinti feltételek teljesülése a kérelemben igazolt – a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt – a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek-megállapítás kivételével – a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás véglegessé vált döntéssel való lezárásáig a bányatelek-megállapítási eljárást felfüggeszti.

(4) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében 1 éven, közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulás esetében 10 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében 1 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni.

(6b) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében 1 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves, illetve egyéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(6c) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén az egyéves határidőbe nem számít bele a 28/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázati eljárás, valamint a 28/B. § (2) bekezdése szerinti zártkörű pályázati eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a 28/B. § (4) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés megadásáig terjedő időtartam. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(8) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat véglegessé válását követően – a szénhidrogénre megállapított bányatelek kivételével – a bányafelügyelet hivatalból törli a nyilvántartásból.

(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre vagy hivatalból módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett.

(5) Ha a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és a véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.

(6)

(3) Ha a már megállapított bányatelek területét a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni. A bányafelügyelet a határozatot hozó hatóság megkeresésére – szükség szerint – hivatalból módosítja a bányatelket.

- b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy

- d) a kitermelés szüneteltetésére, illetve szünetelésére vonatkozó, a 30. § (4) bekezdésétől eltérő szabályokat

- b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozó kapcsolt vállalkozása, vagy

(5) A bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja kapcsán meghatározott előírások teljesítésének elmulasztása esetén törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

27/D. § (1) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke – a világörökségről szóló törvénnyel összhangban – rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.

(2) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében

- a) az (1) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,

- b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.

(3) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha

- a) a (2) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy

- b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti.

(4) A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.

(4b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a bányaüzem típusát, amelyre a bányaüzemi felelős műszaki vezető bejelentése vonatkozik.

(5) A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. Ha a bányaüzemi felelős műszaki vezetői megbízás egyes bányászati tevékenységek tekintetében áll fenn, a bányaüzemi felelős műszaki vezető felelőssége e körben kizárólagos.

30. § (1) A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan – az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével – a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti.

(4) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó hat hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben a kieső bányajáradék pótlására a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5‰-nek megfelelő összeget kell fizetnie, amely hat hónapot meghaladó szünetelés esetén a második félévtől, félévenként további 0,5‰-kel növekszik. A bányatelek kitermelhető ásványvagyonának értékét úgy kell meghatározni, hogy a bányatelek szünetelést megelőző év december 31-én kitermelhető ásványvagyon mennyiségét meg kell szorozni az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben szereplő ásványi nyersanyag fajlagos értékével.

(5) A bányafelügyelet – a mélyműveléses ércbánya kivételével – hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha

- b) a szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,

(6) A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.

(7) Ha a bányavállalkozó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatával elutasította, vagy az eljárást véglegessé vált döntéssel megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

(8) Ha a (7) bekezdés alapján

- b) a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében

31. § (1) A bányafelügyelet engedélye vagy bejelentés szükséges

34/A. § (1) A szállítóvezetékek, a gázelosztó vezetékek és a cseppfolyós propán-, butángáztartályok létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kísérése, valamint a műszaki haladás eredményeinek a gázelosztás és forgalmazás biztonságát növelő széles körű alkalmazásának elősegítése a szakági műszaki bizottságok feladata.

(2) A szakági műszaki bizottság a működési rendjét maga határozza meg, és évente legalább két bizottsági ülést tart.

(3) A szakági műszaki bizottság a tárgyévet követő év március 15-ig beszámol a Hatóság elnökének a tárgyévben elvégzett tevékenységéről.

(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a 27. § és 42. § szerinti műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt. A tájrendezéssel kapcsolatos ingatlanhasználat esetén az ingatlan igénybevételi jogosultságot nem kell igazolni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások állapotáról a tulajdonos vagy vagyonkezelő a Hatóság elnökének az e törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló rendelete szerinti kockázatelemzést készít és nyújt be a bányafelügyelethez. A tulajdonos vagy vagyonkezelő a kockázatelemzést háromévente felülvizsgálja.

(5) A benyújtott kockázatelemzés alapján a bányafelügyelet dönt a kockázatelemzés megfelelőségéről és a kockázat mértékéről. Ha a kockázatelemzés nem megfelelő, a bányafelügyelet határidő tűzésével új kockázatelemzés benyújtására kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt. Ismételt elutasítás esetén a bányafelügyelet a kockázatelemzést a tulajdonos vagy vagyonkezelő költségére elkészítteti.

(5a) Ha a bányafelügyelet magas vagy nagyon magas kockázatot állapít meg, kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt a tájrendezési terv 60 napon belül történő benyújtására. Egy tájrendezési tervben kell valamennyi érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését megtervezni. A bányafelügyelet a tájrendezés határidejét a tulajdonos vagy üzemeltető által a tervhez mellékelt ütemtervre figyelemmel határozza meg.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított egy éven belül

- a) a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,

- b) az a) pont szerinti engedély iránti kérelmet a hatóság végleges döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy

- c) a tulajdonos vagy vagyonkezelő az a) pont szerinti engedélyben meghatározott hasznosítást nem kezdi meg

köteles ezt a tényt a bányafelügyeletnek jelezni.

(9a) A tulajdonos vagy vagyonkezelő a (9) bekezdés szerinti esetekben az ott meghatározott határidőtől számított 60 napon belül az érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás adataira vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartáshoz adatot szolgáltat, valamint a (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést elvégezi.

- ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen” vagy „kézbesítés akadályozott”, vagy

38/D. § (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően használati jogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

- f) az ásványvagyonban bekövetkezett változásra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével, illetve annak elmulasztásával

(3c) Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdése alapján számított díj megfizetésére kötelezi. Ha a bányavállalkozó a 30. § (4) bekezdése szerinti szünetelés időtartamára az elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetését nem teljesítette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót a szünetelés időtartamára vonatkozó, elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetésére kötelezi.

(3d) Ha a bányafelügyelet a 43. § (3) bekezdése szerinti hatásköreiben lefolytatott eljárásai alapján az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli.

(7b) Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának véglegessé válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát, amely esetben a 26/A. § (6)–(7) bekezdését kell alkalmazni. A kilencvennapos határidő jogvesztő határidőnek minősül.

(5) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt, aki a 28. § (5) bekezdésében foglaltakat, a műszaki üzemi tervben foglalt rendelkezések végrehajtását, továbbá a műszaki előírások, a bányabiztonsági szabályok, a munkabiztonsági, a környezetvédelmi vagy az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok bányaüzemben történő betartását, valamint annak ellenőrzését elmulasztja.

(10) Ha a hites bányamérő, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, valamint a földtani szakértő a (9) bekezdés szerinti követelményeket, továbbá a bányaüzemi felelős műszaki vezető az (5) bekezdés szerinti követelményeket úgy sértette meg, hogy ezzel a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavart, súlyos balesetet vagy harmadik személynek igazoltan egymillió forint értéket meghaladó kárt okozott, a bányafelügyelet – bírság kiszabása mellett – legfeljebb két évre eltilthatja a tevékenység folytatásától.

41/B. § (1) A 41. § (1), (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (5) és (10) bekezdésében meghatározott jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében – az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott – műszaki-biztonsági, munkavédelmi, foglalkoztatásfelügyeleti hatósági, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.

(10) A Hatóság a bányászati hatósági feladatokat ellátó személy részére igazolványt állít ki. Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Az igazolvány személyes adatként tartalmazza a bányászati igazgatási feladatokat ellátó személy nevét és arcképét, valamint az igazolvány okmányazonosítóját.

- d)

(4) A bányafelügyelet az általa kiadott engedélyek módosítását, a módosításokat külön jelölve, egységes döntésbe foglalva kiadmányozza.

(2) A bányafelügyelet együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. Az eljárások egyesítése esetén a bányafelügyelet a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.

(4) A bányafelügyelet az ellenőrzés során, az ellenőrzéssel összefüggésben a hatásköre gyakorlásának keretei között az ügyfél vagy képviselője mellett az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől is adatot és tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(4a) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhat.

(7) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti a hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését (a továbbiakban: fizetési kedvezmény), hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8) Ha a kötelezett a fizetési kedvezményben foglaltak szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

(3) A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a földtani szakértők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a földtani szakértő szakterületének megnevezését.

(3) A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a hites bányamérői tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét és a hites bányamérő szakterületének megnevezését.

- 49. „Üzemszerű kitermelés”: az ásványi nyersanyag olyan kitermelése, ahol a tényleges kitermelési mennyiség a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek legalább a felét eléri az üzemszerű kitermelésre meghatározott időtartamon belül.

- 54. „Együttes művelési terv”: az a műszaki dokumentáció, amelyet akkor kell készíteni, ha a szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására és kitermelésére több, a kitermeléshez szükséges feltételekkel rendelkező bányavállalkozó jogosult.

- 11. a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására,

- 14. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására,

- 16. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásra és bejelentésre, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára,

- 22. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra,

- 26. a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra,

- 27. a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira,

- 37. a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra

- a) a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,

(3)

50/I. § (1) Ha az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó, a 26/A. § (4) vagy (6b) bekezdésében megállapított határidőidőből kevesebb, mint egy év van hátra, ezt az időtartamot kell alkalmazni a 26/A. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében.

(2) Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 30. §-t az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.