1993. évi XLVIII. törvény — mi változott? 2017. december 12.

(8) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. számú mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez, továbbá a Kormány által a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek megvalósításához szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv. elrendeli.

(1b) Törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és

- a) a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy

- b) célkitermelőhely rekultiválására felhasznált

ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. A kitermelt ásványi nyersanyagnak nem az a) vagy b) pont szerint történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor.

(5d) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő elosztóvezeték esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdése, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság – az összes kiváltással, illetve kiépítéssel érintett ingatlan vonatkozásában, melyek nem tartoznak az (5a) vagy az (5b) bekezdés hatálya alá – a létesítési engedélyezési eljárás keretében rendelkezik a vezetékjoggal kapcsolatosan.

(5e) Az (5d) bekezdés szerinti eljárásban nem szükséges a tulajdonosok, illetve vagyonkezelők előzetes ajánlattal történő megkeresése.

(5f) A hatóság a vezetékjogi rendelkezést tartalmazó jogerős határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vezetékjog nem az egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a hatósági határozathoz mellékelni szükséges az ingatlannak a vezetékjoggal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(7) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán idegen ingatlanon megépült földgázelosztó-vezetékek tekintetében – amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése korábban nem történt meg – a bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható létesítési engedélye alapján kerülhet sor. A bányafelügyelet a szolgalmi joggal kapcsolatosan a használatbavételi eljárás keretében dönt. Ha a szolgalmi jog nem az egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a hatósági határozathoz mellékelni szükséges az ingatlannak a szolgalmi joggal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(8) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében – ha az azok elhelyezéséhez kapcsolódóan szükséges szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott létesítési engedély nem lelhető fel – a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes által benyújtott kérelemre a használatbavételi engedélyezési eljárás keretében vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(9) A szolgalmi jog utólagos bejegyzése abban az esetben nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére, amennyiben az engedélyes hitelt érdemlően igazolja, hogy a kártalanítás megfizetésére az építés megkezdése előtt sor került.

(10) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.