1993. évi XLVIII. törvény — mi változott? 2012. május 30.

- k) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, hasznosítása és bezárása;

- a)

### Hatósági engedély alapján végezhető bányászati tevékenységek

- f) a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását, illetőleg felhagyását,

6. § (1)

(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be.

- ac) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, tárolásra történő kialakítását, hasznosítását és bezárását,

9. § (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a bányafelügyelet által zárt területként kijelölt területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása, vagy a geotermikus energia kinyerése, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakíthatósága valószínűsíthető.

(2) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg – az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló jogszabályban foglaltak figyelembevételével – , amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata, vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakítása lehetséges.

(3) Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz hasznosításra alkalmas rétegek, vízadók, víztestek – energetikai és ipari eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából – zárt területként nem jelölhetők ki.

(2) A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:

- a) a pályázatra bocsátott földrajzi terület lehatárolását és a meghirdetett térrész meghatározását annak feltüntetésével, hogy a területen (térben) vagy annak egy részén harmadik személy szerzett-e már jogot valamely ásványi nyersanyag bányászatára, geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vagy az e törvény hatálya alá tartozó más tevékenység gyakorlására;

- b) az e törvény hatálya alá tartozó koncesszió-köteles tevékenység meghatározását;

- c) a koncessziós tevékenység szakmai követelményeit, valamint a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alapján meghatározott követelményeket, továbbá a követelmények teljesítésére szolgáló biztosíték-adási kötelezettségeket;

- d) a benyújtandó munkaprogram főbb tartalmi követelményeit;

- e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

- f) a koncesszió elnyerése esetén az e törvény alapján teljesítendő fizetési kötelezettségeket: bányajáradék, egyéb koncesszió-köteles tevékenység esetén fizetendő díj;

- g) a koncessziós tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó kikötéseket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló esetleges biztosítékok (pl. óvadék letétbe helyezése, felelősségbiztosítás megkötése) meghatározását;

- h) a pályázatok elbírálásának szempontjait (pl. a munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének vállalása);

- i) a koncessziós társaság alapítási kényszerére vonatkozó tájékoztatást;

- j) mindazokat a további feltételeket, kikötéseket, amelyeket a koncessziós szerződés megkötésekor vagy a szerződésben rendezni kell (például az állam által vállalt kisajátításokkal kapcsolatos költségek megtérítése, az ásványi nyersanyag, a hasznosításra kinyert geotermikus energia állami elővásárlási jogának kikötése).

(2) A pályázatok értékelése alapján a koncesszió megadásáról a miniszter dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

(3) Abban az esetben, ha a miniszter új pályázatot ír ki, a legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt jogosultat illeti meg.

### A koncessziós társaság

13. § (1) A koncesszió jogosultja köteles a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a bányászati tevékenység végzésére koncessziós társaságot létrehozni. Koncessziós társaság

- a) belföldi gazdálkodó szervezet vagy

- b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott külföldi vállalkozás

lehet.

(2) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet létrehozását követően a koncessziós társaságot mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.

(3) Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított 90 napon belül a koncessziós társaság nem jön létre, a koncesszió megszűnik.

18. § A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az átvevő az átadót terhelő valamennyi szerződési kötelezettség teljesítését átvállalta és megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek.

(11) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energia értékének e törvényben vagy koncessziós, illetve a 26/A. § (5) bekezdése szerinti szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.

22. § (1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási jogot adományoz.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés aláírásától, illetve határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, illetve a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható.

### Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatásának és a szén-dioxid földfelszín alatti tárolásának sajátos szabályai

22/C. § (1) Zárt területen koncesszió keretében az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatására vonatkozó kutatási jog adományozására a 22. § és a 22/A. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatási műszaki üzemi tervének benyújtására, a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és az elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

(3) Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolási tevékenységet – amely magában foglalja a szén-dioxid tárolóhelyre való szállítását és a szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetbe történő besajtolását –, koncesszió keretében lehet gyakorolni.

(4) Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatása, a szén-dioxid tárolóhely kialakítása és működése során elsődlegesen a környezetvédelmi szempontokat, valamint a műszaki-biztonsági követelményeket kell figyelembe venni.

(5) A bányafelügyelet és a környezetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzések során ellenőrzi a tárolásra vonatkozó jogszabályi előírások betartását, és a környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat.

(3) A szállító-, elosztó- és célvezetékek, valamint tároló létesítmények tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyesnek minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel.

(3) A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha annak bekövetkezése valószínűsíthető, a kőolaj szállítóvezeték és a szállításhoz szükséges tároló szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásai felett a kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője rendelkezik. A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője köteles a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a hazai tényleges szállítást igénylők részére – átláthatóan és diszkriminációmentesen – értékesítésre felajánlani.

(6) Jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a (3)–(5) bekezdés szerint kell eljárni a részes fél területén bekövetkező, a szerződésben meghatározott kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, a válsághelyzet beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően azzal, hogy a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a tényleges szállítást igénylők részére kell felajánlani kivéve, ha a kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet Magyarország területén is bekövetkezik.

(3) Üzleti titokként kell kezelni a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a kutatási, kitermelési tevékenységekre, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokat, amelyek, megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna

- a) a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatok esetén a kutatási jogosultság időtartama alatt, valamint

- b) a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatok esetén a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás, vagy geotermikus védőidom kijelölés hiányában a kutatási zárójelentés elfogadását, továbbá egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését követő egy évig.

(3a) Nem tartozik az üzleti titok körébe

- d) a kitermelés helyére, valamint

26. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.

(5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket – a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben – a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított értékét is rögzíteni kell. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha a határidő meghosszabbításával érintett bányatelkekre meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását legalább 5 éves időtartamra szóló szerződésben kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. Ötnél több bányatelekre kért határidő-hosszabbítás esetén a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben a megnövelt bányajáradékon felül – legfeljebb a megnövelt bányajáradék alapján fizetendő összeg 20%-ának megfelelő – további egyszeri térítés is megállapítható.

(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha

- a) a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidőt engedély hiányában elmulasztja,

- b) a meghatározott térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

- c) jogutód nélkül megszűnik.

27. § (1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(5)

30. § (1) A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni kizárólag a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet.

(2)

(3) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(4) A kitermelés 3 évnél hosszabb ideig tartó szüneteltetése esetében a bányafelügyelet hivatalból intézkedhet a bánya bezárásáról, a tájrendezés elvégeztetéséről, az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladék kezeléséről és a bányavállalkozó bányászati jogának törléséről.

(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget vállal és a kirótt díjat megfizeti, nem kezdeményezhető a bányavállalkozó bányászati jogának megszüntetése, illetve nem rendelhető el a bányabezárás.

32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható.

(5) Közútra, közterületre, vasúti pályára, folyóvizek, csatornák területére bányászati célú szolgalmat alapítani nem lehet. Az említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén az érdekelt szervek a műszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak megfelelő megállapodást kötnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan a termőföld védelméről szóló törvény szerinti időleges más célú hasznosításának.

(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára – megállapodás hiányában – a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése – beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is – időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti. A törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalom alapítását igényelheti.

(4) A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

(5) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. § és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.

(6)

(5) Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot, továbbá – megállapodás hiányában – a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi, a kisajátítási eljárást a külön jogszabályban meghatározott szervezet folytatja le.

(3) Vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel, vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött megállapodásában is alapítható. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését ebben az esetben az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.

(4) A vezetékjog a jogerős határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható. Amennyiben az ingatlantulajdonos az elosztóvezeték elhelyezéséhez hozzájárult, a tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”

38/D. § (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérőállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartályt, konténert idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani.

(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.

(3) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a bányafelügyelettől kérheti, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet.

(4) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosát illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.

(5) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a használati joggal terhelt ingatlanon az (1) bekezdésben meghatározott berendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(6) A használati jog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a használati jog volt jogosultja köteles kiadni.

### Kisajátítás

38/E. § Az elosztó vezetékhez tartozó gázfogadó állomás és körzeti vagy egyedi gáznyomás szabályozó állomás, propán-, butángáz-tartály, konténer elhelyezése céljából történő kisajátításnak a kisajátításra vonatkozó külön törvény rendelkezései szerint van helye.

- d) bányászati hulladékot engedély nélkül kezel, tárol,

- e) bányászati koncesszió nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot földtani szerkezetbe sajtol.

(2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetőleg kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

- a) műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,

(5) Azt a (4) bekezdésben meghatározott gázipari tevékenység végzésére jogosult engedélyest, aki tevékenységét a jogszabályban vagy az engedélyben foglalt előírásoktól eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet bírsággal sújthatja, tevékenységét felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja. Abban az esetben, ha az intézkedés a külön törvény hatálya alá tartozó földgázipari tevékenységet érint, a bányafelügyelet a javasolt intézkedésről értesíti a Magyar Energia Hivatalt.

(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére – ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait – is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.

(8) A meg nem fizetett bányajáradékot és felügyeleti díjat, valamint ezek késedelmi kamatait adók módjára kell behajtani.

(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, valamint a bányászati hulladék kezelője felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a, engedélyes tevékenység esetében a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4%-a, valamint amennyiben a bányászati hulladék kezelője a bányavállalkozótól eltér, akkor a bányászati hulladék kezelőjének tevékenysége tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04%-a. A bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A felügyeleti díj – legfeljebb a tárgyévre megállapított fizetési kötelezettség mértékéig – csökken a fizetésre kötelezett által a bányafelügyelet eljárásaiért a tárgyévben megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjak összegével.

(3)

(4)

- e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékének építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,

- g) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek töltő és tároló, a töltőüzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,

- 3. ,,Ásványvagyon gazdálkodás'' tevékenységek, intézkedések, termelési programok, kutatási, feltárási, művelési rendszerek és módszerek, melyek az ásványi nyersanyagok gazdaságos kitermelését úgy szolgálják, hogy a lelőhely művelésbe nem vont részeit nem károsítják, megóvják abból a célból, hogy azok a későbbiekben kitermelhetők legyenek; és egyben lehetővé teszik a veszteségek csökkentését és az ásványi nyersanyagvagyon műszakilag lehetséges és a piaci viszonyok által indokolt minél teljesebb kitermelését.

- e) a szénhidrogén, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,

- b) 2. §-ának, 16. § (4) bekezdésének, 18. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 24. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31–35. §-ainak, 37–38. §-ainak, 41. §-ának szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására, valamint

- d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából.

- 24. „Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.

- 44. „Gázüzemi tevékenység”: a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló engedélyes által végzett tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése (ellenőrzés, karbantartás, üzemzavar elhárítás, javítás), felhagyása és elbontása, valamint a tervezés, létesítés, üzemeltetés felügyelete.

- 46. „Bányászati hulladékkezelés”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék – kivéve a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladék – hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.

- 47. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

- a) a földtani kutatásra és a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra,

- b) e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély alapján végezhető tevékenységekre,

- c) a koncessziós pályázatok elbírálására, a koncesszió átruházásával kapcsolatos kérelemre,

- d) a bányajáradékra, annak befizetésére, természetben történő teljesítésére, továbbá a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,

- e) a kutatási jog adományozásra és a kutatási munkaprogram minimális tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére,

- f) a biztonsági övezetre és a védőpillérre,

- g) a bányatérképekre,

- h) a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére,

- i) a felszíni ingatlantulajdon korlátozására,

- j) az intézkedésekre, biztosítékokra, a bírság felső határára, a bírság mértéke megállapításánál mérlegelendő szempontokra,

- k) az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére,

- l) az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására,

- m) az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,

- n) a vízgazdálkodásról szóló külön törvény rendelkezései figyelembevételével a bányászat befejezését követően fennmaradó vagy keletkező, a felszín alatti vízkészletet érintő tóval kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre

- o) az állami földtani feladatokat ellátó szerv vagy szervek és a bányafelügyelet vagy bányafelügyeletek kijelölésére,

- p) a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,

- q) a 26/A. § (7) bekezdése szerinti pályázat tartalmi követelményeire,

- r) a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére,

- s) a koncessziós pályázatra kijelölhető ásványi nyersanyag, geotermikus energia előfordulási területén, és az energetikai vagy ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakítására alkalmas területen elvégzendő komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban résztvevő hatóság közreműködésére,

- t) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére és hatósági felügyeletére,

- u) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására, tárolásra történő kialakítására, a tárolás engedélyezésére, az üzemeltetésre, az ellenőrzésre, a bezárásra és az azt követő időszak hatósági felügyeletére, a szállítóvezetékekhez és a tárolókhoz való hozzáférésre, valamint a szén-dioxid szállítására és tárolására alkalmas létesítményekkel kapcsolatos, nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre,

- v) az átmeneti bányászjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének eljárására

- v) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körére és az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

- m) a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó részletes szabályok

(4) A miniszter a hatósági engedély alapján bányászati jogot gyakorló bányavállalkozóval a 26/A. § (5) bekezdése alapján szerződést köt.

(6) Az állami földtani feladatokat ellátó szerv 2011. december 31. napjáig felmérést végez az ország területén rendelkezésre álló, energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek kapacitásáról, és ezen felmérés alapján közzéteszi e területek listáját.

50/C. § (1) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye alapján kerülhet sor. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(2) 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2014. december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a fővárosi vagy megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

- d) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/31/EK irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (4. cikk 1–2. pontja, 5. cikk 2. és 4. pontja, 6. cikk 1–3. pontja, 15.cikk, 19. cikk 1. pontja, 23. cikk, 25. cikk 1. pontja, valamint 28. cikk), e törvény 1. § (1) bekezdés k) pontja, 9. §, 49. § 4., 17., 24., 45. pontja, 50/A. § (1) bekezdés u) pontja, 50/A. § (6) bekezdés, 22. § (1) bekezdés, 22/C. §, 26. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § ac) pontja, 44. § (1) bekezdés f) pontja, 25. § (5) bekezdés, valamint 41. § (1) bekezdés d) pontja.)