1993. évi XL. törvény
a Magyar Vöröskeresztről
Az Országgyűlés a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények, ezek 1977. június 8-án aláírt I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabálya szellemében a Magyar Vöröskeresztről és annak tevékenységéről a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Vöröskereszt (a továbbiakban: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius egyesület.
(2) A Magyarországon nyilvántartásba vett más egyesület a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz nem csatlakozhat, elnevezésében a Vöröskereszttel való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést nem használhat.
(3) A Vöröskereszt szervezetét és működésének szabályait az alapszabálya állapítja meg. Az alapszabályt, illetve annak módosítását a Vöröskereszt kongresszusa hagyja jóvá.
2. § (1) A Vöröskereszt — alaptevékenysége körében — a következő feladatokat látja el:
- a) háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;
- b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;
- c) eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;
- d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;
- e) egészségneveléssel, házigondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;
- f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;
- g) a rászorultak részére igény szerint — az alapszabályban meghatározott módokon — szociális segítséget nyújt.
(1a) A Vöröskereszt az (1) bekezdés e) pontjában foglalt, elsősegélynyújtás oktatással kapcsolatos feladatai keretében végzi a közúti járművezetők, járművezető-jelöltek (a továbbiakban együtt: járművezetők) elsősegélynyújtás oktatását, kizárólagos vizsgáztatását, valamint megállapítja – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a vizsgakötelezettség alóli mentesülést.
(1b) A Vöröskereszt a járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek megszerzéséről vagy a közúti elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesüléséről – igazolás kiállítása céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
- a) a járművezető
- aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
- ab) születési helyét,
- ac) születési idejét, valamint
- ad) anyja születési családi és utónevét;
- b) a Vöröskereszt vizsgabizottsága
- ba) előtt tett sikeres vizsga időpontját,
- bb) által kiállított, az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító vizsgaigazolás sorszámát (Vöröskereszt nyilvántartási száma); vagy
- c) a járművezetők elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettsége alóli mentesülés esetén
- ca) a mentesülést megalapozó igazolást kiadó megnevezését,
- cb) a mentesülési igazolás sorszámát és kiadási dátumát.
(2) A Vöröskereszt az alapszabályában egyéb feladatok ellátását is vállalhatja.
(3) A Vöröskeresztet feladatai ellátása során az (1b) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésén kívül hatósági jogkör nem illeti meg.
2/A. § (1) A 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A nyilvántartás alapján a járművezető-jelölt – kérésére – igazolást kap arról, hogy az előírt elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezik.
(3) A Vöröskereszt elektronikus úton értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet a 2. § (1b) bekezdésében foglalt adatokról.
3. § A Vöröskereszt a 2. § (1) bekezdésében felsorolt, az alaptevékenységéhez tartozó feladatai (a továbbiakban: alapfeladatok) teljesítéséhez költségvetési támogatásban részesül külön jogszabályban meghatározottak szerint.
4. § (1) A Vöröskereszt mentes az adó – ide nem értve az általános forgalmi adót – és illeték fizetése alól.
(2) A Magyar Vöröskeresztet a vámjogszabályban meghatározott vámmentesség (vámkedvezmény) illeti meg.
(3) Az alapfeladatok megvalósításához a Vöröskeresztnek felajánlott és általa elfogadott bármely pénzeszköz, továbbá bármely ingó és ingatlan dolog, amelynek pénzbeli értéke van — külön hatósági jóváhagyás nélkül — közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősül.
5. § (1) A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
(2) A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, ,,Magyar Vöröskereszt'' körfelirattal.
(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdések szerinti ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható.
(4) A Vöröskereszt béke idején, kivételesen — a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra — engedélyezheti a jelvénynek, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát a (3) bekezdés szerint arra nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.
(5) A jelvénynek a (3)—(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő használata — külön jogszabályban meghatározott — szabálysértésnek minősül.
6. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
(2) A Vöröskereszt e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül köteles kérni nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróságtól.
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.