1993. évi XCVI. törvény — mi változott? 2023. január 1.

A 2022. május 25. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 95 sor került be, 44 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. május 25.)Következő módosítás (2023. szeptember 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 1993. évi XCVI. törvény

az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése, a szolidaritás, a rendszerszerűség, a kiszámíthatóság és az önkéntesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, s a tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része.A pénztárszervezet és működési forma bevezetése, új intézménytípusként a hazai jogrendbe történő illesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

A pénztárszervezet és működési forma bevezetése, új intézménytípusként a hazai jogrendbe történő illesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

### I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

### A törvény hatálya

⋯ 33 változatlan sor ⋯

- f) tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat;

- g) pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A. §-a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg;

- h) elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;

- i) elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg részére;

- i) elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg részére;

- j) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét – a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével – nem korlátozza;

- k) zárt pénztár: olyan pénztár, amely munkahely vagy szakmai, érdekképviseleti, illetve más, a pénztár alapításakor már meglévő szerveződési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét alapszabályában meghatározza.

⋯ 37 változatlan sor ⋯

- a) szociális kockázat: gyermek születésével, beiskolázásával, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok;

- b) időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart;

- c)–d)

- c)

- d)

(8) E törvény alkalmazásában a 3. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 36. § (1) bekezdésében, illetve azok alapján meghatározott alapok tartaléknak minősülnek.

⋯ 100 változatlan sor ⋯

11. § (1) Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal.

(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni. Az internetes honlappal rendelkező pénztár a tagot a belépési nyilatkozatban vagy a tagsági okiratban tájékoztatja arról, hogy a pénztár honlapján az alapszabály elérhető. Az alapszabályt a tag kérésére, illetve internetes honlappal nem rendelkező pénztár esetében díjmentesen, nyomtatott formában is ki kell adni.

(3) A tevékenységi engedély véglegessé válása előtt a pénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége és várakozási ideje a tevékenységi engedély véglegessé válását követő napon kezdődik. A pénztár a tevékenységi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként átadja az alapító tagok részére a pénztár alapszabályát és a tagsági okiratot.

⋯ 178 változatlan sor ⋯

- m) a pénztár szervezetét és szerveinek működését;

- n) a pénztár képviseletének módját, a hatáskörök átruházásának módját és mértékét;

- o) a közgyűlés összehívásának módját;

- p) a közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve küldöttközgyűlés) működését, küldöttközgyűlés esetén a küldöttek megválasztásának szabályait;

- p) a közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés) működését, küldöttközgyűlés esetén a küldöttek megválasztásának szabályait, az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályait;

- r) azon esetek meghatározását, amelyeknél a határozathozatalhoz minősített többség szükséges;

- s) a közgyűlési határozatok közzétételének módját;

- t) az elektronikus irat igénylésére vonatkozó elveket, amennyiben a pénztár kiad elektronikus iratot a pénztártag kérésére;

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(3) A módosított alapszabályt – a módosítások megjelölésével – a közgyűlés időpontját követő 30 napon belül meg kell küldeni a bíróságnak és a Felügyeletnek.

(4) Internetes honlappal rendelkező pénztár az alapszabályát honlapján közzéteszi.

### A nemek közötti megkülönböztetés tilalma

18/A. §

#### 18/A. §

### II. Fejezet — A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

⋯ 74 változatlan sor ⋯

21. § (1) A pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, vagy a tagok által — az alapszabályban meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (küldöttközgyűlés). Az alapszabály a hatásköri és eljárási szabályok rögzítése mellett részközgyűlések tartásáról is rendelkezhet.

(2) A közgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására. A közgyűlés, küldöttgyűlés – ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is – összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat – amennyiben rendelkezik ilyen felülettel – az internetes honlapján is köteles közzétenni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét.

(2) A közgyűlést az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása céljából évente össze kell hívni. A közgyűlés, küldöttgyűlés – ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is – összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat – amennyiben rendelkezik ilyen felülettel – az internetes honlapján is közzéteszi. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés) elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható.

(3) A közgyűlést a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, a Felügyelet, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok legalább tíz százaléka — az ok és a cél megjelölésével — írásban indítványozza, illetve, ha az igazgatótanács szükségesnek látja. Az alapszabály más esetekben is előírhatja közgyűlés összehívását. A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók bírósághoz fordulhatnak.

⋯ 94 változatlan sor ⋯

(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyűlés összehívását is.

### A munkáltatói taggal működő pénztárra vonatkozókülön szabályok

### A munkáltatói taggal működő pénztárra vonatkozó

külön szabályok

29. § (1) A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a közgyűlésen részt venni.

(2) Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

⋯ 284 változatlan sor ⋯

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

(5)–(7)

(5)

(6)

(7)

(8) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

- a) a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;

⋯ 79 változatlan sor ⋯

(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy – kizárólag az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben – az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.

### III. Fejezet — A PÉNZTÁRAK ÁTALAKULÁSA,MEGSZŰNÉSE

### III. Fejezet — A PÉNZTÁRAK ÁTALAKULÁSA,

MEGSZŰNÉSE

### Az átalakulás közös szabályai

41. § (1) Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).

⋯ 79 változatlan sor ⋯

### Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, szétválása

44/A–44/B. §

#### 44/A. §

#### 44/B. §

### A pénztárak megszűnése

45. § (1) A pénztár – a felszámolás esetét kivéve – csak végelszámolást követően szűnhet meg.

⋯ 165 változatlan sor ⋯

(8) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

### A pénztártagok által választhatóbefektetési portfolió

### A pénztártagok által választható

befektetési portfolió

49/B. § (1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, amelyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliókba fektethetik. Amennyiben a tag a (3) bekezdés szerinti szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni.

(2) A választható portfoliók mindegyikének meg kell felelnie a pénztári befektetésekre és az azok kezelésére vonatkozó előírásoknak.

⋯ 51 változatlan sor ⋯

(7) A pénztár a 49/B. § (3) bekezdés szerinti választható portfoliós rendszer szabályzatában olyan portfóliót is kialakíthat, amelynek eszköz összetétele a szabályzatban előre meghatározott időpontokban, illetve idő elteltével a portfolió befektetési politikájában meghatározottak szerint változik.

### Az elszámolóegységekre épülőnyilvántartási rendszer

### Az elszámolóegységekre épülő

nyilvántartási rendszer

49/E. § (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetéséről a nyugdíjpénztár igazgatótanácsa dönt.

(2) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam – amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg – olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

50/A. § Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

### Az önsegélyező pénztárak által nyújthatókiegészítő önsegélyező szolgáltatások köre

### Az önsegélyező pénztárak által nyújtható

kiegészítő önsegélyező szolgáltatások köre

50/B. § (1) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

- a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(2) Az önsegélyező pénztár az 51/B. §-a (1) bekezdésének f)–g) pontjaikban foglalt szolgáltatásokat is nyújthatja kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként.

### Az önsegélyező pénztárak által nyújthatóéletmódjavító önsegélyező szolgáltatások köre

### Az önsegélyező pénztárak által nyújtható

életmódjavító önsegélyező szolgáltatások köre

50/C. § Az önsegélyező pénztárak életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások körében az 51/C. § e) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújthatják.

### Az önsegélyező pénztárak által nyújthatószolgáltatások igénybevétele

### Az önsegélyező pénztárak által nyújtható

szolgáltatások igénybevétele

50/D. § (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásait – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag az 50. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi szolgáltatásként nyújthatja.

(2) Az önsegélyező pénztár az 50/B–50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- aa) a magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;

- ab) a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

- ac) a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

- b) az 50/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

- b) az 50/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

- c) az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül

- ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

- cb) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- g) az 50/B. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások;

- h) az 50/B. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások;

- i) az 50/C. §-ban meghatározott ellátások;

- j) az 50/B. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a nyugdíjminimum havi összegének mértékéig;

- k) az 50/B. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a nyugdíjminimum napi vagy havi összegének mértékéig.

- j) az 50/B. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a szociális vetítési alap összegének mértékéig;

- k) az 50/B. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap összege harmincad részének mértékéig.

- l) az 50/B. § (1) bekezdésének i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás.

50/E. § (1) A pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(6) A feltételek bekövetkeztét, fennállását a szolgáltatás igénylésekor vagy azt megelőzően kell igazolni. A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi.

(7) A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú jelzáloghitel szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó háromhavi törlesztőrészlet mértékéről vagy ezen iratok hiteles másolatát.

### A kiegészítő egészségpénztárra vonatkozó szabályok

⋯ 101 változatlan sor ⋯

### VI. Fejezet — A PÉNZTÁRAK FELETTI FELÜGYELET

53. §

#### 53. §

54. §

#### 54. §

55. §

#### 55. §

56. §

#### 56. §

57. §

#### 57. §

58. § (1)

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- g) ingatlanértékelő alkalmazásához,

- h) választható portfóliós rendszer működtetéséhez és módosításához.

59/A. §

#### 59/A. §

59/B. §

#### 59/B. §

59/C. § (1) A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi:

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) A Felügyelet a vezető tisztségviselők, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók az alábbiakban felsorolt személyes adatait a pénzügyi szervezetek felügyeleti tevékenységének ellátása céljából kezelheti:

- a) természetes személyazonosító adatok,

- b)–c)

- b)

- c)

- d) lakcím (tartózkodási hely),

- e) szakképzettség, végzettség, szakmai gyakorlat,

- f) büntetlen előélet,

⋯ 38 változatlan sor ⋯

(6) Az induló gazdálkodási tervnek az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és feltételeket, amelyeket a pénztár alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a pénztár hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a pénztár igazgatótanácsa szükségesnek tart, illetve amit a Felügyelet előír.

63. §

#### 63. §

64. § (1) A pénztártevékenység folytatásának tárgyi és személyi feltétele:

⋯ 36 változatlan sor ⋯

(9) A pénztár könyvvizsgálója a (6) bekezdésben foglaltakon túl köteles a pénztár befektetett eszközeit tartalmazó letétkezelői nyilvántartást összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével – egyidejűleg – írásban tájékoztatni.

(10)–(12)

(10)

(13)–(16)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

### Felügyeleti ellenőrzés

64/B. §

#### 64/B. §

64/C. § (1) A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

- c) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket, és azok módosításait,

- d) a 64. § (1)–(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.

64/E–64/G. §

#### 64/E. §

64/H. §

#### 64/F. §

#### 64/G. §

#### 64/H. §

### A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre

65. § (1)–(2)

65. § (1)

(2)

(3) A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket – akár együttesen is – alkalmazhatja:

- a) az e törvényben és pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására – esetleg határidő kitűzésével – felszólíthat;

⋯ 30 változatlan sor ⋯

(8) A pénztár jogosult a (7) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

66. §

#### 66. §

67. §

#### 67. §

68. § (1) A Felügyelet intézkedéssel élhet, ha a pénztár tevékenysége során eltér az alapszabályában, illetve jóváhagyott pénzügyi tervében rögzítettektől, valamint e törvény és a kiegészítő kormányrendeletek előírásaitól, és e tevékenységével vélelmezhetően a pénztár likviditását veszélyezteti.

(2) A Felügyelet

- a) figyelmeztetést alkalmazhat, ha a pénztár a jóváhagyott pénzügyi tervétől vagy alapszabályától eltérő gazdálkodást folytat, vagy nem felel meg a tárgyi, illetve személyi feltételeknek;

- b)–c)

- b)

- c)

- d) új pénzügyi terv kidolgozását írhatja elő;

- e)

⋯ 96 változatlan sor ⋯

(2)

(3)–(4)

(3)

74. §

(4)

75. §

#### 74. §

76–77. §

#### 75. §

#### 76. §

#### 77. §

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a felügyeleti eljárási szabályokat, valamint az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatások nyújtására, és ezen szolgáltatások szakmai ellenőrzésére vonatkozó egyes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségpénztáraknak az egészségügyi intézményekre vonatkozó működési és üzemeltetési szabályait rendeletben szabályozza.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

79. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

80. § (1)–(2)

80. § (1)

(2)

(3) A tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadásának vagy a kérelem elutasításnak időpontjáig a rendszer működtetése nem minősül tevékenységi engedély nélküli tevékenységnek.

81. § (1) A pénztáraknak e törvény hatálybalépésekor a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összegét az e törvény hatálybalépését követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3) A 64/A. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamot jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani, és az időtartam számításánál e törvény hatálybalépése előtti időszakot nem kell figyelembe venni.

(4)–(5)

(4)

(5)

(6)

(7) Az egészségpénztáraknak biztosítani kell, hogy a tagsági jogviszony 2003. december 31-ét követő megszűnése esetén a jogosult részére az egyéni számlán nyilvántartott – egyéb jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó összeggel csökkenthető – teljes összeg kifizetésre, illetve átutalásra kerüljön.

⋯ 19 változatlan sor ⋯