1993. évi XCVI. törvény — mi változott? 2016. július 1.

(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

- h) elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;

- i) elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg részére;

- g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: 1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása; 2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása; 3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása; 4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása; 5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; 6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek, és az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek megvásárlásának támogatása; 7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása; 8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása; 9. csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása; 10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása; 11. egyéb gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, amelyek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek; 12. az 1–11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;

- a) szociális kockázat: gyermek születésével, beiskolázásával, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok;

(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az egészség- és önsegélyező pénztár alapítással vagy egyesüléssel jön létre, vagy akként, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával – külön engedélyezési kötelezettség nélkül – felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. Az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő egészség- és önsegélyező pénztár a továbbiakban is köteles megőrizni az alapszabály-módosítást megelőző egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőséget és szolgáltatási kört.

(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat, azzal, hogy azok együttes összege az átlépő tagok, valamint azon pénztártagok vonatkozásában, akik a belépés időpontjában más – azonos típusú – pénztár tagjai, a díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapban befizetett tagdíj működési tartalékra jutó részét. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható. Valamely pénztártípusban újonnan tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag – aki a belépés időpontjában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja – tagszervezéséért járó díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapra vonatkozóan vállalt tagdíj 20 százalékát.

(3a) A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. E § alkalmazásában az önsegélyező pénztár, továbbá az egészségpénztár, illetve az egészség- és önsegélyező pénztár azonos típusú pénztárnak minősülnek.

(5) A tagszervező útján belépett pénztártag a tagszervező részére az új pénztárba (önkéntes nyugdíj- vagy önkéntes egészség-, önsegélyező-, egészség és önsegélyező pénztár) történő be-, illetve átlépést megelőzően nyilatkozik arról, hogy az adott pénztártípussal azonos típusú, tehát önkéntes nyugdíj-, egészség-, önsegélyező- vagy egészség- és önsegélyező pénztárnak tagja-e. A tag nyilatkozatát a tagszervező a belépési nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be a pénztár részére. A pénztár a (3) bekezdés szerinti jutalékot a fenti tagi nyilatkozatban foglaltak alapján fizeti meg a tagszervező részére.

(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, állami szolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.

14. § (1) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak az ezen időszak alatt történő tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó előírásokat az alapszabály tartalmazza azzal, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.

- b) egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet;

- c) egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba, egészség- és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba is.

(4a) Az átadó pénztár a (4) bekezdés b) pont szerinti átlépési kérelem kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja a tagot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján a nyugdíjszolgáltatás adómentes igénybevételéhez szükséges tagsági jogviszony időtartamáról, amely abban az esetben irányadó, ha a tag az átvevő pénztárnak az Szja tv. szerinti időtartamnál rövidebb ideje tagja. Ha a tájékoztatás kézhezvételét követően, annak ismeretében a tag harminc napon belül megerősíti átlépési kérelmét, a pénztár teljesíti azt.

(4b) A tag átlépésére vonatkozó határidő a (4a) bekezdés szerinti harmincnapos határidő lejártát követő napon kezdődik.

- t) az elektronikus irat igénylésére vonatkozó elveket, amennyiben a pénztár kiad elektronikus iratot a pénztártag kérésére;

- u) mindazt, amit a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénztár alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.

- b) az ügyvezető a bére és az igazgatótanács által jóváhagyott juttatásai kivételével a pénztárral kapcsolatos tevékenységéért ellenszolgáltatást nem fogadhat el.

(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és – amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz – a pénztár alkalmazottai felett a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve a juttatások meghatározására vonatkozó munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat ügyvezető hiányában vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács elnöke gyakorolja.

(2) Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét.

(9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést és a befektetési tevékenységet részben vagy teljes mértékben önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési és befektetési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható (a továbbiakban: befektetésekért felelős vezető),

- a) aki büntetlen előéletű,

- b) aki nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

- c) akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, és

- d) aki rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, befektetési vagy portfoliókezelési gyakorlattal.

(6) Ha pénztárak mindegyike egyesülésük elhatározása előtt egyenként rendelkezik kormányrendelet szerinti olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank zártkörűen forgalomba hozott részvényével, amelynek kibocsátója eleget tesz a tőkepiacról szóló törvény szerinti, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírral kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek a pénztár felé, úgy a jogutód pénztár tekintetében a 37. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés esetén a bankban már meglévő tulajdoni részesedés mértékének 10 százalékos korlátra vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni.

(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések, kilépések esetén a tagi követelések átutalása, kifizetése a (10) bekezdésben meghatározottak szerint a végelszámolás lefolytatását követően kerül teljesítésre.

(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás, illetve kifizetés teljesítésével a tagok – ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat – tagsági jogviszonya megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár – a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.

(3) A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező, továbbá egészség- és önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

(5a) Amennyiben a tag az (5) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet.

(6i) A tárgyévet megelőző év december 31. napján 1000 főt meg nem haladó taglétszámmal rendelkező pénztár mentesül a járadékszolgáltatási kötelezettség alól.

47/B. § (1) Pénztárak közötti átlépés esetén – ideértve a 45/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetet is –, illetve amennyiben valamely okból különböző nyugdíjpénztárakban fennálló tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítása szükséges, akkor az érintett tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítandók azzal, hogy a párhuzamosan fennálló tagsági jogviszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe.

- j) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár a hitelintézet által kiadott, a pénztártag által teljesített hiteltörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján a pénztártag részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére is megfizetheti a támogatást. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

(6) A fedezeti alapon az egészségpénztár, illetve egészség- és önsegélyező pénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésének legalább a 90 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. Az az egészségpénztár, illetve egészség- és önsegélyező pénztár, amely kizárólag olyan szolgáltatást nyújt, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek legalább a 70 százalékát köteles jóváírni a fedezeti alapon.

(7) Egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár az átlépő tag egyéni egészségszámla követeléséről a befizetés időpontja szerinti bontásban ad tájékoztatást az átvevő pénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében az átadó pénztár – az érintett összeg feltüntetésével – megjelöli a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180 napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint az éves keretösszeg felhasználású önsegélyező szolgáltatásokra a naptári évben már kifizetett összegeket.

- b) a nyugdíjpénztárnál befektetésekért felelős vezető vagy érvényes szerződés olyan szolgáltató szervezettel vagy vállalkozással, mely jogosult a pénztár befektetési üzletmenetének végzésére vagy alapjainak befektetésére;

- d) a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyeztetve

- da) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti vagy

- db) a Felügyelet e törvényen alapuló határozatainak nem tesz eleget;

69. § (1) Ha a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. Az intézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében – intézkedésként – a 65. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.