1993. évi XCIII. törvény — mi változott? 2025. december 21.

A 2025. július 1. és 2025. december 21. között hatályba lépett módosítások. 92 sor került be, 34 sor került ki.

← Előző módosítás (2025. július 1.)Következő módosítás (2026. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 39 változatlan sor ⋯

### A törvény hatálya

9. § (1) A törvény hatálya — a (2)—(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel — kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

9. § (1) A törvény hatálya — a (2)–(4) bekezdésekben megállapított kivételekkel — kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).

⋯ 7 változatlan sor ⋯

### A munkavédelemre vonatkozó szabályok

11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány.

11. § A munkavédelem alapvető szabályait az Európai Unió kötelező jogi aktusa és e törvény, a részletes szabályait törvényi felhatalmazás alapján kiadott munkavédelmet érintő jogszabályok, valamint az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány.

12. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése is.

⋯ 97 változatlan sor ⋯

23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő, vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

(1a) Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység.

(2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

- a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg

- b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüliidőszak) bekövetkezése esetén. Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

- b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüliidőszak) bekövetkezése esetén.

(2a) A soron kívüli ellenőrzéshez szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(2a) A soron kívüli ellenőrzéshez szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.

(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározza a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszínű építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is.

24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell

⋯ 55 változatlan sor ⋯

40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkáltatókat, munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében annak módjáról, az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkáltatókat, munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat írásban tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

41. § (1) Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad.

⋯ 97 változatlan sor ⋯

(2a) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.

(3) A munkáltató a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben kerülnek rögzítésre. Indokolt esetnek kell tekinteni

- a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, valamint a munkáltató tevékenységi körének változását,

- b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását),

⋯ 33 változatlan sor ⋯

- h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;

- i) a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon gondoskodni és az előírt feladatok ellátására e törvényben meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.

(9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

⋯ 90 változatlan sor ⋯

- a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

- b) az expozíciót okozó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag nevét,

- c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és

- d) az expozíciós koncentráció mért vagy becsült adatait anyagonként.

- c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,

- d) az expozíciós koncentráció mért vagy becsült adatait anyagonként és

- e) a tevékenység jellegét.

(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében az expozíció utolsó napját követő ötven évig, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, legalább öt évig megőrzi.

(3a) Feladatai ellátása érdekében a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy, a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy és a munkavédelmi hatóság jogosult a munkáltató által nyilvántartott adatokba betekinteni. A munkavállaló a személyére vonatkozó adatokat, a munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló a nyilvántartás névtelen, csoportos információit jogosult megismerni.

(4) Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, az (2) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja az (1) bekezdésben meghatározott célból.

(5) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) bekezdés szerint gondoskodik.

⋯ 88 változatlan sor ⋯

(5) Az (1) bekezdés szerinti első bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a biológiai tényezőt a munkáltató ideiglenesen maga sorolta be a 3. vagy a 4. csoportba.

63/G. § (1) A munkáltatónak az azbeszttel végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt – a 63/C. §-ban foglaltakon túl – hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelentenie.

63/G. § (1) Annak a munkáltatónak, aki azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet akar végezni, annak megkezdése előtt engedélyt kell kérnie a munkavédelmi hatóságtól. A kérelmet a tevékenység megkezdése előtt harminc nappal – a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott módon – elektronikus úton kell benyújtani a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

(2) Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység engedélyezése iránti eljárás ügyintézési határideje harminc nap.

- a) a bejelentés dátumát,

- b) a munkáltató és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét,

- c) a munkáltató székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

- d) a munkavégzés pontos helyét,

- e) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét,

- f) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységeket és eljárásokat,

- g) az érintett munkavállalói létszámot,

- h) a munkavégzés kezdetét,

- i) a munkavégzés tervezett időtartamát,

- j) az azbesztexpozíció korlátozására megtett, vagy tervezett intézkedéseket,

- k) a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységet, és

- l) az expozíciómérés eredményeit és a mérést végző szervezet nevét, elérhetőségét.

(3) Az alkalmazandó kérelemmintát a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A kérelem tartalmazza

(3) A munkavédelmi hatóság, annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét az azbeszt okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, valamint daganatos megbetegedésekkel szemben, az (1) és (2) bekezdésben foglalt bejelentés alapján nyilvántartást vezet azon tevékenységekről, ahol a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, azbeszttartalmú termékből, vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

- a) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet végző munkáltató nevét, székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét,

- b) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység elvégzésre megbízást adó személy vagy szervezet nevét, címét vagy székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

- c) ha a b) pont szerinti személy vagy szervezet nem azonos a munkavégzéssel érintett terület, ingó vagy ingatlan tulajdonosával, akkor a tulajdonos személy vagy szervezet nevét, címét vagy székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

- d) a munkavégzés pontos helyét, és adott esetben azon konkrét területeket, ahol a munkavégzés történik,

- e) az azbesztexpozícióval járó munkavégzés kezdőnapját és a munkavégzés tervezett időtartamát,

- f) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét,

- g) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési technológia leírását,

- h) a munkavállalók védelme és dekontaminációja, a hulladék ártalmatlanítása, valamint zárt térben végzett munka esetén a levegőcsere tekintetében az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások leírását,

- i) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység irányításáért felelős személy nevét, elérhetőségét,

- j) az érintett munkavállalói létszámot,

- k) azon munkavállalók nevét, TAJ számát, születési dátumát, akiket az érintett helyszínre oszthatnak be,

- l) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nevét és a munkavállalók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának legutóbbi időpontját,

- m) az azbesztexpozíció korlátozására megtett vagy tervezett védőintézkedések, ideértve a használt felszerelések, biztonsági berendezések és egyéni védőeszközök leírását és

- n) a munkahelyen, valamint annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek leírását.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat a munkavédelmi hatóság a munkavégzés utolsó napját követő ötven évig megőrzi.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít jogszabályban meghatározott, az azbeszttel mint veszélyes, rákkeltő anyaggal kapcsolatos más jelentési kötelezettség alól.

- a) a veszélyes hulladék szállítását végző vállalkozás megnevezését, hulladékgazdálkodási engedélyének számát tartalmazó nyilatkozatát,

- b) a veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző kezelő befogadó nyilatkozatát,

- c) a munkavállalók oktatását igazoló dokumentumokat,

- d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval kötött érvényes szerződést és

- e) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység irányításáért felelős személy szakmai ismeretét, gyakorlatát igazoló dokumentumokat.

(6) A munkavállaló, a munkavédelmi képviselő, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa jogosult a munkáltató által bejelentett adatokba betekinteni.

(5) A kérelemben szereplő adatokat, valamint dokumentumokat érintő minden változást haladéktalanul be kell jelenteni a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság számára.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót, új bejelentést kell benyújtani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával a munkáltató teljesíti a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott bejelentési kötelezettségét is.

(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről a munkavédelmi hatóság három munkanapon belül értesíti az illetékes környezetvédelmi hatóságot.

(7) Ha a munkavállalót érő azbesztexpozíció alkalomszerű és alacsony intenzitású, és az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendelet előírásai szerint elvégzett kockázatértékelés keretében végzett mérés eredménye egyértelműen azt igazolja, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztkoncentráció nem haladja meg az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – egészségkárosító kockázati szintet jelentő – azbesztexpozíciós határértéket, akkor az (1)–(6) bekezdésben előírtakat nem kell alkalmazni, feltéve, hogy a munkafolyamat

(9) Közmű meghibásodása miatt végzett, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó munkavégzés esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentést a munka megkezdését követő három munkanapon belül kell megtenni.

- a) rövid ideig tartó, nem folyamatos karbantartási tevékenység, kizárólag nem morzsálódó, illetve nem porló anyagok felhasználásával;

- b) olyan nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyben az azbesztszálak szilárdan kötődnek a beágyazó anyaghoz;

- c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok, termékek betokozása, illetve beburkolása; vagy

- d) a levegő monitorozása és ellenőrzése, valamint mintavétel, amely valamely anyag azbeszttartalmának meghatározására irányul.

(10) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló rendelet tartalmazza.

(8) A munkavédelmi hatóság annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét az azbeszt okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, valamint daganatos megbetegedésekkel szemben, az (1) bekezdésben foglalt kérelem alapján nyilvántartást vezet azon tevékenységekről, ahol a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, azbeszttartalmú termékből vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

(11) Az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére és megőrzésére a 63/B. § előírásait kell alkalmazni.

(9) A munkavédelmi hatóság a nyilvánosság tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység végzésére engedélyt kapott munkáltatókról. A nyilvántartásban szereplő adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján közérdekből nyilvános adatok, amelyeket a munkavédelmi hatóság a honlapján közzétesz.

(10) Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezők nyilvántartása tartalmazza

- a) az engedély számát, a kibocsátó hatóság megnevezését,

- b) a munkáltató székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

- c) az engedélyben szereplő azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység megnevezését,

- d) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét és

- e) a helyszíni ellenőrzés után annak megállapítását, hogy

- ea) a munkáltató a tevékenységét az engedélynek megfelelően végezte-e, vagy

- eb) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységgel összefüggésben a munkavégzés során történt-e a munkavállalókat érintő súlyos és közvetlen veszélyeztetés.

(11) A munkavédelmi hatóság a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat, dokumentumokat – tekintettel az azbeszt munkavállalók egészségére gyakorolt hosszú távú hatásaira – a munkavégzés utolsó napját követő ötven évig megőrzi, valamint a (10) bekezdésben foglalt adatokat – az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet végző munkáltatók megismerhetősége céljából – a munkavégzés utolsó napját követő tíz évig közzéteszi és ötven évig megőrzi.

(12) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem mentesít jogszabályban meghatározott, az azbeszttel, mint veszélyes, rákkeltő anyaggal kapcsolatos más bejelentési kötelezettség alól.

(13) Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységre vonatkozó engedély kiadása nem érinti az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Korm. rendeletben előírt kötelezettséget és az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló Korm. rendelet alapján kiadott építési, illetve bontási engedélyt.

(14) Feladatai ellátása érdekében a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy, a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy, valamint a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő jogosult a kérelemben szereplő adatokba betekinteni.

(15) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót, új kérelmet kell benyújtani.

(16) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásáról a munkavédelmi hatóság három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot.

(17) Közmű, berendezés vagy építmény váratlan meghibásodása, megrongálódása miatt végzett, vagy bontás során észlelt, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó, halaszthatatlan munkavégzésről a munkáltatónak a területileg illetékes munkavédelmi hatóságot azonnal értesítenie kell, mely alapján a munkavédelmi hatóság soron kívül helyszíni ellenőrzést tart. Az értesítésért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. A munkavégzés során az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendelet előírásait kell alkalmazni.

(18) A (17) bekezdésben előírt értesítés tartalmazza legalább

- a) a tevékenységet végző munkáltató nevét, székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét, telefonszámát,

- b) a munkavégzés pontos helyét,

- c) a munkavégzés kezdőnapját és a munkavégzés tervezett időtartamát,

- d) ha ismert, akkor az azbeszt típusát, mennyiségét,

- e) az érintett munkavállalói létszámot,

- f) a munkahelyen, valamint annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek leírását és

- g) az azbesztexpozíció korlátozására megtett vagy tervezett védőintézkedések, ideértve a használt felszerelések, biztonsági berendezések és egyéni védőeszközök leírását.

(19) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

(20) Az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére és megőrzésére a 63/B. § előírásait kell alkalmazni.

63/H. § (1) A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében, a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

⋯ 327 változatlan sor ⋯

- f) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása;

- g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére – ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot – előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;

- h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;

- i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá

- i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában;

- j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.

- k) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.

(3)

⋯ 155 változatlan sor ⋯

(2) A munkavédelmi hatóság – a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve – köteles a tudomására jutott súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni.

(2a) A munkavédelmi hatóság köteles a 63/G. § szerint kiadott engedély alapján végzett azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet ellenőrizni.

(3) A munkavédelmi hatóság – a munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelőzése céljából – az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt döntésének azonnali végrehajtását rendelheti el.

(4) A munkavédelmi hatóság a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló – az ellenőrzés megkezdésekor, illetőleg baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló – jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősíteni. A minősítéshez a munkáltatóként eljárás alá vontnak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés (87. § 9. pont) körébe.

⋯ 250 változatlan sor ⋯

- m) a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

- n) az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. december 19-i (EU) 2017/159 tanácsi irányelv.

- o) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

- p) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

- q) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2668 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(7)

⋯ 39 változatlan sor ⋯