§Nyílt Jogtár

1993. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2010. január 29.

A 2010. január 1. és 2010. január 29. között hatályba lépett módosítások. 99 sor került be, 29 sor került ki.

Következő módosítás (2010. március 31.) →IdőállapotokHatályos szöveg
82 változatlan sor ⋯
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg
- a) az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,
- b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,
- c) a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit,
- d) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,
- e) a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggő feladatokat,
- f) a tanulókat e törvény 48. §-a alapján megillető juttatások részletes szabályait,
- g) az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) elkészítését és kiadását,
- h)
- j) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat.
- a) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák – személyes adatok körét nem érintő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,
- b) a tanulókat a 48. § alapján megillető juttatások részletes szabályait,
- c) az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) elkészítését és kiadását,
- d) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat,
- e) a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének szabályait.
(3) A miniszter
4 változatlan sor ⋯
(4) A miniszter az ágazatába tartozó, valamint az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter 5. §-ban meghatározott feladatait.
(5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), b), d), e), g), h) és i) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(6) A miniszter a (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(6) A miniszter a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelős miniszterrel, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(7)
(8) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve látja el.
5. § (1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg:
4/A. § (1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát
- a) a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt (a továbbiakban: Engedély) kapott intézmény,
- b) a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, vagy
- c) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott Engedély hiányában a 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény a vele a felnőttképzési törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában (a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet.
(2) Az Engedély – az abban meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében – visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően szakmai vizsgák szervezésére.
(3) Az engedélyezési eljárásért a szakmai vizsgát szervező intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontban megjelölt intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük a (7) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános, továbbá – az adott szakmai vizsga szervezésének és az adott szakmai vizsgának az időtartama alatt – a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében az 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek.
(5) A Hivatal a szakmai vizsga szervezésére Engedéllyel rendelkező intézményekről, az intézmény megnevezését, székhelyét, az Engedélyben szereplő szakképesítések azonosító számát, megnevezését és az Engedély kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást vezet, továbbá ellenőrzi a szakmai vizsga szervezésére jogosultsággal rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét. Az ellenőrzéshez szükséges forrást a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: MPA) kell biztosítani.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a Hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő 5 munkanapon belül frissíteni kell. A Hivatal az Engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
- a) az Engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait és kijelölje a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt,
- b) az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános szakmai, tárgyi és személyi feltételeit,
- c) a szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervező tevékenysége ellenőrzésének részletes szabályait,
- d) a szakmai vizsgát szervező intézményre a szakmai ellenőrzés során, valamint a vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.
(8) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések szakmai vizsgáit csak az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt – a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel rendelkező – intézmény szervezheti.
4/B. § (1) A szakmai vizsgát szervező intézmény és a 13. § (1) bekezdés alapján vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról – külön jogszabály alapján – a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait, a szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait, a szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét, a szakmai vizsgabizottság határozatát, a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, a vizsgázó tanulói azonosító számát, továbbá a természetes személyazonosító adatait tartalmazó törzslapot kiállítani, és ennek egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák 30 napon belüli kijavítására.
(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet háromhavonta tájékoztatást küld az érintett szakképesítésért felelős miniszternek a beérkezett törzslapokkal összefüggő szakmai vizsgák adatairól, megjelölve a szakmai vizsgát szervező intézményt, a szakképesítés azonosító számát és megnevezését, a lebonyolított szakmai vizsga helyszínét, a vizsgaelnök nevét, továbbá a vizsgaidőpontokat. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési intézettől kapott adatok alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény (1) bekezdésben foglalt, a törzslapok megküldésére, illetve kijavítására vonatkozó kötelezettségének elmulasztását észleli, tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(3) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga szakmai ellenőrzése során – a (2) bekezdés szerinti mulasztás kivételével – a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértést észlel, végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős miniszter a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.
(4) Ha a Hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt észleli, hogy a szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, a Hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségnek a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a Hivatal a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.
(5) Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény
- a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,
- b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,
- c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy
- d) a már lebonyolított szakmai vizsga eredményének megsemmisítését eredményező jogszabálysértést követett el, a Hivatal – a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból – az intézmény Engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést megállapító határozatban a szakmai vizsgát szervező intézményt tájékoztatni kell. A Hivatal az Engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.
(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
(7) Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a Hivatal a vizsgát felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a szervezővel szemben bírságot szab ki.
(8) Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, a vizsgát szervezővel szemben bírságot szab ki.
(9) A Hivatal a (7)–(8) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a szakképesítésért felelős minisztert, aki az 5. § (4) bekezdés szerint jár el. A szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga felfüggesztésétől, a vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül maradéktalanul visszatéríteni.
(10) A Hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (9) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a szakmai vizsga eredménye megsemmisítésének jogkövetkezményéről és a szakmai vizsga letételének további lehetőségeiről.
5. § (1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg
- a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével,
- b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény) és
- c) a 7. § (1) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit.
- b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,
- c) a 7. § (3) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit,
- d) az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit és
- e) a szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt.
(2) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében
16 változatlan sor ⋯
(6) A felsőfokú szakképzés tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a központi program kidolgozásának kivételével, f) és g) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a szakmai vizsgát szervező vagy a 13. § (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény tevékenységének ellenőrzését. A szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a Hivatal köteles lefolytatni.
5/A. §
6. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet
- a) közreműködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában,
- b) működteti a nemzeti referencia- és tájékoztatási központot, valamint a szakképzési információs központot,
- c) vezeti a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartást,
- c) kezeli a szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást, valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes személyazonosító adatokat,
- d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat,
- e) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület
- ea) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
3 változatlan sor ⋯
(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet feladatainak ellátása során együttműködik az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel.
(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdésben szereplő törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, 50 évig más által nem hozzáférhető módon őrzi.
(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az általa őrzött törzslapokat 50 év után átadja az illetékes levéltárnak és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait törli.
(5) A nyilvántartás alapján az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre az állami szakképzési és felnőttképzési intézet.
6/A. § (1)
(2) A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani, az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a közoktatási törvény, az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés vonatkozásában pedig a felnőttképzési törvény rendelkezései szerint. A szakképesítésért felelős miniszter évente egyszer javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek a szakmai ellenőrzés témaköreire. Az ellenőrzés költségeit az érintett minisztérium költségvetésében kell megtervezni.
(3) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági feladatai ellátása során kizárólag az Országos közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő, a szakképesítésért felelős miniszter által javasolt szakértőket vehet igénybe. Az ellenőrzésben az érintett szakképesítésért felelős miniszter képviselője is részt vehet. A szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal évente összegezést készít, amelyet az oktatásért felelős miniszter megküld a szakképesítésért felelős szervnek és miniszternek.
6/B. § (1) A szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szerv ellátja a szakképesítésért felelős miniszter által a vizsgaszervezési joggal feljogosított intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat.
6/B. §
(2)
7. § (1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – kidolgozzák és gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint gyakorolják az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek megállapodását a 14. § (2) bekezdés szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.
(2) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatát bármilyen bekövetkezett ok miatt nem tudja ellátni, a szakképesítésért felelős miniszter köteles intézkedni a feladat visszavételéről.
58 változatlan sor ⋯
12. § (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével részszakképesítés szerezhető. A részszakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
(2) A szakmai vizsga állami vizsga. A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
(3) A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.
13. § (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben feljogosított intézmény, továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben – ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik – a 2. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel a felnőttképzési törvényben szabályozott képzési szerződést kötött.
13. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben – a (6) és (7) bekezdésekben foglaltakat is figyelembe véve – a 2. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény és a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény
- a) a vele tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában,
- b) a vele ugyanazon – a 2. § (5) bekezdésében meghatározott – térségi integrált szakképző központ részét képező másik szakképzést folytató intézménnyel, vagy felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általuk oktatott szakképesítések vonatkozásában külön engedély nélkül szervezhet szakmai vizsgát.
(2) A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.
(3) A szakmai vizsga helyét és időpontját — iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között — a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.
(4) A szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője ellátja a szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(4)
(5) A szakmai vizsgát szervező intézmény a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait – az ott meghatározottak szerint – megküldi a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére. A jogszabályban meghatározott kötelezettség elmulasztása az 5. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt vonhatja maga után.
(5)
(6) Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve a felsőfokú szakképzés esetén a hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga javító- vagy pótlóvizsgáját az a 2. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.
(7) Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő felkészítése tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszonyban történt és a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni a szakmai vizsgát az a 2. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.
14. § (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a 7. § (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselője vesz részt.
14 változatlan sor ⋯
(2) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A központi program (tanterv), illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.
(3) A szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat.
(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat, illetve felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is.
(4) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján – a központi képzőhely is részt vehet.
165 változatlan sor ⋯
32. § (1) Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki
- a) betöltötte tizenötödik életévét és – a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás kivételével – a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá
- b) a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
- a) betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a közoktatási törvény 27. § (4) bekezdése szerint megszervezett szakiskolai nevelés és oktatás esetén betöltötte a tizenötödik életévét és – a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás kivételével – a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá
- b) a szakképesítésre jogszabályban előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
(2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki.
192 változatlan sor ⋯
- 20. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum;
- 21.
- 22. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy;
- 23. szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga;
- 23. szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott állam által elismert szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatcsoport, feladatprofil szerinti munkakörök ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, külön jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;
- 24. tanműhely: tanműhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem;
- 25. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada;
- 26. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket megillető díjazás;
18 változatlan sor ⋯
(3) A szakképzési törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket még a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni, illetőleg befejezni.
(4) A törvény előírásait a Magyar Hovédség és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Hovédség és a rendvédelmi szervek keretében munkakör betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.
(4) A törvény előírásait a Magyar Hovédség és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Hovédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.
(5) A törvény 28–47. §-ainak a rendelkezéseit – a felsőfokú szakképzés sajátosságainak figyelembevételével – alkalmazni kell a 27. § (1) bekezdése alapján hallgatói szerződést kötött felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra is.
3 változatlan sor ⋯
57. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési intézetet vagy intézeteket rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6/B. §-ban meghatározott, szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.
(2)
58. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 94/33/EK irányelve a fiatal személyek munkahelyi védelméről.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
- a) az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,
- b) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,
- c) a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit.
58. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
- a) a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről,
- b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (9–11. cikk).