1993. évi LXXIX. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

(2) Közoktatási intézményt

- a) az állam,

- b) a települési önkormányzat,

- c) a nemzetiségi önkormányzat,

- d) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi jogi személy),

- e) a Magyarországon alapított és székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány és egyesület, valamint más jogi személy, és

- f) egyéni vállalkozó alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.

5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzetiségek nyelve. A nemzetiséghez tartozó gyermekek, tanulók — a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján — anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás — részben vagy egészben — más nyelven is folyhat.

6. § (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek tanköteles.

(9) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, valamint a nemzetiségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

- a) a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás,

8/B. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)–(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatásért felelős miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után.

(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának tartalmaznia kell a nemzetiséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.

(7) A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzetiségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után az oktatásért felelős miniszter adja ki. A kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

9. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola – a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint – a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén – magyarul, a nemzetiség nyelvén, illetve más idegen nyelven – folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

(2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

(5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzetiségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – matematika, valamint – a nemzetiségi oktatásban résztvevők kivételével – idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga.

(10) Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.

- b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

- b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán – valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), – a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári, – feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;

(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzetiség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben – a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva – az alkalmazható, aki

- c) az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy nemzetiségi nyelven történő oktatásához, illetve nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,

- d) Magyarországon honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven – nemzetiségi nyelven és magyarul – tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzetiséghez tartozik.

(5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül –, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges.

(4) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási nyelven folyó oktatás) – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint –, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.

(2) Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint –, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.

- a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve

(6) A nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről – az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint – gondoskodni kell.

(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél kell teljesíteni. A nyilvántartásba vétellel összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.

- b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzetiségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,

(7) Ha a közoktatási intézményt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.

(10) A települési, területi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre – ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a helyi önkormányzatok által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) Magyarország címere elhelyezhető a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén.

- e) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

- b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, – az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, – moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, – a középszintű érettségi vizsga témaköreit, – nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, – nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, – a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, – a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

- d) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,

- c) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

(4) A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] – akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola – a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzetiség nyelvén, illetőleg a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.

72. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – a nemzetiség nyelvén, vagy más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzetiségi, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyarország címerét.

77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint kell helytállnia.

(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. Újonnan induló képzés esetében az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket – az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában – felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.

(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.

(4) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló képzés esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzetiségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek-, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.

(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve azt vizsgálja, hogy az új – nem önkormányzati – fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(8) Ha a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.

80. § (1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve legalább kétévente végzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési nemzetiségi, valamint a területi nemzetiségi önkormányzat tartja fenn.

(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi ellenőrzés körében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából.

(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt – kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna – megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül – kivéve, ha annak oka megszűnt – köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.

(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről – megkeresésre – a székhely szerinti Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve intézkedik.

(6) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve – a jogerős határozat közlésével – intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)–(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását, vagy a (4) bekezdés szerint az intézmény működésének azonnali felfüggesztését rendelte el.

(7) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

- e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között – részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével, a főváros, megyei jogú város kötelező feladata esetén az önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni.

(6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A miniszter az az országos nemzetiségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. Az oktatásért felelős miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az az országos nemzetiségi önkormányzattal, ha nemzetiséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos nemzetiségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni.

(11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, vagy a közoktatási feladatok ellátására nemzetközi szerződés alapján jogosult – a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével –, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött – egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a megyei fenntartó, fővárosi kerület esetén a fővárosi önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően.

(16) Ha az oktatásért felelős miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat részére,.

82. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)–(3) bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (7)–(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthető ki. Az e bekezdésben meghatározott hatásköröket – a közoktatási megállapodás megkötésének kivételével – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorolja.

(2) A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladatainak az ellátásához be kell szerezni az e törvény 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt. Az engedély kiadására a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az illetékes. Az engedély kiadásával összefüggő eljárásban alkalmazni kell az e törvény 79. §-a (1)–(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b) pontjában és (6)–(7) bekezdésében foglaltakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a tevékenység folytatásához – külön jogszabályban előírt – helyiségek feletti rendelkezés joga legalább három évre biztosított-e. A feltételek meglétét a székhelyen és a telephelyen is vizsgálni kell. A feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében az e törvény 80. §-ának (5)–(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(5) Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve ellátja az e törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket.

(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzetiségi nevelést és oktatást, illetve a nemzetiségi tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.

(4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni – a nemzetiséget érintő kérdésekben – a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, – ha nem működik települési nemzetiségi önkormányzat – az érdekelt országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

(6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a főváros esetén fővárosi önkormányzatnak a szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség.

86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzetiség által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.

(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá – ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

- a) a kollégiumi és a nemzetiségi kollégiumi ellátásról,

- c) a nemzetiség középiskolai és szakiskolai ellátásáról,

(6) Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi oktatást megszervezzék, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén – jogszabályban meghatározottak szerint – megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő nemzetiségi oktatás). A kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.

87. § (1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá – ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

(4) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.

88. § (1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló – feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a Központi Statisztikai Hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus-szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és, saját területére vonatkozóan a megyei jogú város elkészíti, majd együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86–87. §-ában meghatározott kötelező – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által ellátott – feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítésébe be kell vonni az érdekelt nemzetiségi önkormányzatokat. A fejlesztési terv elkészítéséhez – az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésben – be kell szerezni az érintett települési és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. A fővárosi önkormányzat, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat határozattal adja ki. A megyei fejlesztési tervet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve készíti el, nyilvánosságra hozza a honlapján, továbbá elektronikus úton megküldi az érintett önkormányzatoknak és a közoktatási intézményeknek. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi önkormányzatnál vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél bejelentkezett.

(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való feladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni.

(3) A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi nemzetiségi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri.

(4) A megyei fenntartó és az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is.

(5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat részére, – a szakvélemény megkérésével egyidejűleg – meg kell küldeni. A független közoktatási szakértő személyére – a helyi önkormányzat megkeresésére – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.

(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(9) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a megyei fenntartónak, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát – az intézmény által ellátott feladatokkal együtt – használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) Ha a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(11) A fővárosi fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. A központ által fenntartott közoktatási intézmény megszüntetése, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedése esetén tájékoztatja a megyei közgyűlést.

(12) Ha az óvodában, iskolában nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)–(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzat egyetértését és az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.

- b) a nemzetiséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására;

(2)

(3)

(4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi a Kormány – területileg illetékes – általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését, módosítását. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni.

- a) a feladatellátási kötelezettség a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, a használati jog a megyei fenntartóra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el,

- a) a feladatellátási kötelezettség a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, a használati jog a megyei fenntartóra száll, amennyiben a kilépő községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el,

(8)

(7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól.

(12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, valamint a megyei fenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, a megyei fenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését.

90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá – a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(4) A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

91. § (1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a határozatához – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét.

(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve

(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi az egészségbiztosítási szervnek, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.

(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel, valamint a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervvel.

(6) Az (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti közoktatási szakértő, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közreműködését.

- b) rendszeresen, de legalább ötévenként – az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével – értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén – az Országos Köznevelési Tanács, a nemzetiséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik – nemzetiség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával – óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;

- m) ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;

(4)

(5) Az oktatásért felelős miniszter, ha megítélése szerint a közoktatási intézmény működése, működtetése jogsértő, tájékoztatja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogkörét.

- a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával; a kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzetiségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését;

- n) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos jegyzői eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve nem helyi önkormányzati fenntartásban lévő közoktatási intézmények engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;

- j) a nem helyi önkormányzati intézményfenntartókat és a térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartóit megillető – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – állami hozzájárulások és támogatások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás és egyházi kiegészítő támogatás, továbbá az oktatásért felelős miniszterrel – mérlegelés alapján – kötött megállapodás keretében folyósított kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve általi, társulási tanács elnöki adatszolgáltatást; a kiegészítő támogatásnak a helyi önkormányzatokkal, önkormányzati társulással történő elszámolásával összefüggő eljárás rendjét;

- n) a jegyző, főjegyző, Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat;

(5) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács véleményét, továbbá a nemzetiségi tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság, valamint a Közoktatás-politikai Tanács véleményét.

(6) A (3) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához – a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő kérdésekben – be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét.

- l) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzetiség oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése;

(10) Az oktatásért felelős miniszter törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén, ha különleges jogrend kihirdetésére nem kerül sor, határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.

(3) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a nemzetiségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátásakor együttműködik az Országos Kisebbségi Bizottsággal.

(10)

(12)

- f) az országos nemzetiségi önkormányzatok,

98. § (1) Az oktatásért felelős miniszternek a nemzetiség óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos nemzetiségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával. Az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét ki kell kérni a nemzetiség iskolai oktatáshoz készült könyv tankönyvvé nyilvánítása előtt.

(9) A nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében közoktatási szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzetiségi nevelésben-oktatásban szerezte.

102. § (1) Ha – a megyei fenntartó kivételével – a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában – az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.

- d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, vagy nem a központ, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a Kormány általános hatáskörű – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes – területi államigazgatási szervének;

(3) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a fenntartótól függően a települési vagy a területi nemzetiségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

(5) A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente köteles felmérni az érdekelt a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést. A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni amennyiben az átadásra a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény vagy az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény alapján kerül sor.

(12) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

beszerzi fenntartótól függően az érintett települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a nemzetiségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott ügyekben – a fenntartó megkeresésétől számított – harminc napon belül kell nyilatkozni. A határidőt egy alkalommal további harminc nappal meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbított határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nemzetiségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá az e törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság a közoktatási szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat – a közoktatási szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint – díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.

(5) Ha a nemzetiségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a nemzetiségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a nemzetiségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával.

(2) Ha a szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik

- a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni;

- b) a szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező képviselőjével – akkor is, ha az nem közoktatási szakértő – részt vehet a szakmai ellenőrzésben.

(4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni a fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

- a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten az oktatásért felelős miniszter, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat a közoktatás nemzetiségi feladatai végrehajtásának értékelése,

- b) fővárosi szinten a fővárosi önkormányzat, megyei szinten a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,

- c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a települési nemzetiségi önkormányzat a település nemzetiségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése,

108. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az érintett nemzetközi szervezetnek kell kiadnia.

(8) Magyarország területén az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is működhet, ha a közoktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter – az e törvény 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint – nyilvántartásba vette.

(11) A Magyarország területén tartózkodó menedékes gyermeke nevelése, oktatása céljából az oktatásért felelős miniszter – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével – ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel az olyan ország előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak Magyarország részéről történő elismerését.

- c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(3) Ha Magyarország területén való tartózkodás ideje

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet a központi költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

(4) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra – jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott – igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és – jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint – igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá – a közoktatás információs rendszerben – nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni.

(7) Az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az Eftv. rendelkezéseit is.

(9) Az Eftv. 6. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követően a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kérelmezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben – az intézmény legalább hetvenszázalékos kihasználtsága mellett – az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében előírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követő nevelési, oktatási évtől kezdődően a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél – az egyoldalú nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül – azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kérelmezheti a hozzájárulás megadását. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)–(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást – közös megegyezéssel – a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy.

119. § (1) A közoktatás – fejlesztési tervben jóváhagyott – körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához létrehozott közalapítvány bevételei törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.

- 4. állami szerv: a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;

- 6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, beleértve az Országos Képzési Jegyzék hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítéseket is;

- 12. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, egyesület, kisebbségi érdek–képviseleti szervezet, nemzetiségi önkormányzat és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;

- 22. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele;

- 27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzetiségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-a (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, illetve vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik.

- 37. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység;

- 46.

- 47. megyei fenntartó: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény szerint kijelölt szerv.

- 48. önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású – ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt – nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.

(3)

(6)

(11) Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

- a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,

- b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.

(12) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

- a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,

- b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét is érteni kell.

(11) Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat az e törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatainak az ellátására nyelvoktató nemzetiségi iskolát létesíthet és tarthat fenn, illetőleg utazó pedagógus hálózatot működtethet. A nyelvoktató nemzetiségi iskolát az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, és adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Ha a nyelvoktató nemzetiségi iskola önkormányzati vagy más fenntartású iskolában működik, az országos nemzetiségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit, illetőleg az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést. A kiegészítő nemzetiségi oktatásban a tanuló vendégtanulóként vesz részt.

- a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, feltéve, hogy addig az időpontig megkezdi tanulmányait a megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidő elteltét követően – legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri – az a pedagógus, aki 2002. augusztus 31-ig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén. E rendelkezéseket a nemzetiségi nyelv oktatására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

(6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat – társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel – 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2013. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.

(17) A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartója számára 2007-ben, illetve 2008-ban határozott időre kiadott továbbműködési engedély érvényességi ideje három évvel meghosszabbodik.

(2)–(3)

(4)

(5)

(10)

Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, főváros esetén a fővárosi önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében – a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint – a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók – a fogyatékosság típusa szerint – létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással – a kerekítés szabályai szerint kialakított – csoportra ajánlott tervezni egy-egy – egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy – a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után a 20. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményben tanul, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:

ca) egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

cb) azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,

cc) az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első és második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyamok, valamint az első és második alapfokú évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni;

h) az a)–g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet;

i) a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben vesz részt.

18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el.

a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarországon való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;

3. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. Egy személynek – többes foglalkoztatási jogviszony esetén is – csak egy azonosító száma lehet, ennek biztosítása érdekében a közoktatás információs rendszerének és a felsőoktatás információs rendszerének az adatállománya összekapcsolható.

5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy azonosító száma lehet.

6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére és a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. A tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, a főváros esetében a főjegyzőnek, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalnak továbbítható. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a közoktatás információs rendszerében nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a közoktatás információs rendszere kezelőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a közoktatás információs rendszere kezelőjét. A közoktatás információs rendszerének kezelője az e pont szerint tudomására jutott adatváltozást a közoktatás információs rendszerében a közoktatási intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.

1. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.

2. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány.

3. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a közoktatási információs irodánál. A diákigazolvány elkészítéséről a közoktatási információs iroda gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.

4. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A közoktatási információs iroda az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – elektronikus úton tart kapcsolatot a közoktatási intézménnyel.

5. A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.

6. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a közoktatási intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.

2. A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.