1993. évi LXXIX. törvény — mi változott? 2010. június 29.
A 2010. február 1. és 2010. június 29. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2010. február 1.)Következő módosítás (2010. július 14.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 1600 változatlan sor ⋯
(12) Az oktatásért felelős miniszter – kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a (13) bekezdés hatálya alá tartozik – köteles közoktatási megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel, ha az általa fenntartott iskola, kollégium országos feladatot lát el. Ha az iskola, kollégium több feladatellátási helyen működik, a feltételek meglétét feladatellátási helyenként kell megvizsgálni.
(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell – ha nem az kezdeményezi – a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9)–(10) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni.
(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell – ha nem az kezdeményezi – a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni.
(14) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben működő nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el, és a megszüntetett, illetve megalapított nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több, mint ötven százaléka azonos.
(15) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól, helyi önkormányzati társulástól vállal át önkormányzati feladatot. E rendelkezések alkalmazásában önkormányzati feladatot vállal át az egyházi jogi személy, ha az általa fenntartott nevelési oktatási intézmény – az e törvény 95/C. § (3)–(5) bekezdése szerint – közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban, az olyan, a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – a nevelési-oktatási intézmény székhelyén, telephelyén található.
(15)
(16) Ha az oktatásért felelős miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére.
⋯ 926 változatlan sor ⋯
(8) E törvény 114–116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési önkormányzat részre.
(9) Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény 6. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére, mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követő ötödik év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kérelmezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben – az intézmény legalább hetven százalékos kihasználtsága mellett – az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében előírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követő nevelési, oktatási évtől kezdődően a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél – az egyoldalú nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül – azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kérelmezheti a hozzájárulás megadását. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)–(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást – közös megegyezéssel – a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy.
(9) Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény 6. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követően a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kérelmezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben – az intézmény legalább hetvenszázalékos kihasználtsága mellett – az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében előírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követő nevelési, oktatási évtől kezdődően a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél – az egyoldalú nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül – azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kérelmezheti a hozzájárulás megadását. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)–(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást – közös megegyezéssel – a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy.
(10) A kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás által az egyházi jogi személynek a közoktatási feladatellátásához kapcsolódóan, illetve az egyházi jogi személy fenntartásában működő nevelési-oktatási intézménynek – a működéshez és a felújításhoz bármilyen formában – nyújtott támogatást. Ennek megállapításához – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a jegyző, főjegyző, társulási tanács elnöke szolgáltat adatot. A kiegészítő támogatásra való jogosultságról, a kiegészítő támogatásra jogosultat – megillető – összegéről, az elszámolásról, a visszatérítési kötelezettségről, a kiegészítő támogatás összegének a helyi önkormányzat által történő megtérítéséről az oktatásért felelős miniszter dönt. A kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést az egyházi jogi személy, a kiegészítő támogatás összegének a költségvetés részére történő megtérítésével kapcsolatos döntést a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – a fővárosi, megyei bíróságnál megtámadhatja. E bekezdésben foglaltakat a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést a kisebbségi önkormányzat támadhatja meg.
(10)
(11) A kiegészítő támogatás átutalására a (9) bekezdés első mondatában és a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gyermek, tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat költségvetésének terhére – az e törvény 95/C. § (6) bekezdése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelölt ki óvodát, iskolát. A (10) bekezdésben foglaltakat – a visszatérítési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések kivételével – alkalmazni kell abban az esetben is, amikor a közoktatásért felelős miniszter és a fenntartó kölcsönös megállapodása alapján megkötött közoktatási megállapodás szerint történik a kiegészítő támogatás folyósítása.
(11) A kiegészítő támogatás átutalására a (9) bekezdés első mondatában foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gyermek, tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat költségvetésének terhére – az e törvény 95/C. § (6) bekezdése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelölt ki óvodát, iskolát.
(12) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.
⋯ 1333 változatlan sor ⋯