1993. évi LV. törvény — mi változott? 2025. június 30.

### A magyar állampolgárság felfüggesztése, a magyar állampolgárság visszaállítása és visszaállása

9/A. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

- a) EGT-állam állampolgárság: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgársága, vagy az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgársága;

- b) harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár: olyan magyar állampolgár, aki a magyar állampolgárság mellett valamely nem EGT-állam állampolgárságával is rendelkezik, és nem rendelkezik a magyar állampolgárságon kívül EGT-állam állampolgárságával.

(2) Ezen alcím alkalmazásában az EGT-állam állampolgárságával egy tekintet alá esik az Európai Unió tagjelölt államának állampolgársága is.

9/B. § (1) A magyar állampolgársága felfüggeszthető annak a harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgárnak,

- a) aki olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára, és

- b) akinek esetében az állampolgárság felfüggesztése arányos intézkedésnek minősül a veszély súlyához és az érintett személy jogi, társadalmi helyzetéhez képest.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott veszély különösen akkor állapítható meg, ha az érintett

- a) harmadik állam hadseregében vagy annak közszolgálatában szolgál, kivéve, ha

- aa) a szolgálat nem önkéntes,

- ab) a szolgálat Magyarországgal szövetséges államban történik, vagy

- ac) a szolgálat jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére,

- b) idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végez,

- c) olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot, vagy annak tagja, amely a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül,

- d) jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet – különösen népirtás (Btk. 142. §-a), emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. 143. §-a), apartheid (Btk. 144. §-a), alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §-a), alkotmányos rend elleni szervezkedés (Btk. 255. §-a), hazaárulás (Btk. 258. §-a), hűtlenség (Btk. 259. §-a), ellenség támogatása (Btk. 260. §-a), kémkedés (Btk. 261. §-a), terrorcselekmény (Btk. 314. §-a) vagy terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §-a és 318/A. §-a) miatt –, és az ítélet, valamint a bűncselekmény jellege alapján továbbra is fennáll a közrendi, köz- vagy nemzetbiztonsági veszély.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott magatartások értékelése során vizsgálni kell azok súlyát, ismétlődését, tudatosságát, valamint a magyar állampolgárság felfüggesztésének szükségességét és arányosságát. Ennek során mérlegelni kell különösen

- a) az érintett Magyarországhoz fűződő tényleges kapcsolatait, az egyéni és családi életre gyakorolt hatásokat,

- b) ha az állampolgárság felfüggesztése elítélésen vagy veszélyt jelentő magatartáson alapszik, az elítélés, illetve a veszélyt jelentő magatartás óta eltelt időt és az érintett jelenlegi élethelyzetét.

9/C. § (1) A magyar állampolgárság felfüggesztéséről a Kormány rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) dönt.

(2) A felfüggesztés időtartama legfeljebb tíz év. A felfüggesztés időtartamának meghatározása során a kijelölt miniszter a 9/B. § szerinti mérlegelési szempontokat veszi figyelembe.

(3) A magyar állampolgárság felfüggesztését megalapozó okkal érintett személlyel összefüggésben bárki bejelentést tehet, de a kijelölt miniszter e § szerinti eljárásának kizárólag hivatalból van helye. A bejelentő nem minősül ügyfélnek.

(4) Az eljárás megindításáról az érintettet akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az eljárás megindításáról szóló értesítést az érintett részére bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján kell közölni. Az eljárás megindításáról szóló értesítést mellőzi a kijelölt miniszter, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(5) A kijelölt miniszter az állampolgárság felfüggesztéséről rendelkező határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében – a (6) és (8) bekezdésen túl – bizonyítási eljárást folytathat le. A bizonyítási eljárásban az érintett adatszolgáltatásra, irat bemutatására vagy nyilatkozat megtételére hívható fel, ha az a tényállás tisztázására alkalmas.

(6) A kijelölt miniszter az állampolgárság felfüggesztését – a 9/B. § alapján – megalapozó ok és az ezt alátámasztó tények fennállása tekintetében kikérheti

- a) a Nemzeti Információs Központ, valamint

- b) a rendőrség

véleményét.

(7) A kijelölt miniszter az eljárását megszünteti, ha az állampolgárság felfüggesztésének okai nem állnak fenn vagy a rendelkezésre álló adatok alapján annak feltételei nem bizonyítottak. Az érintettet olyan módon kell értesíteni az eljárás megszüntetéséről, mint az eljárás megindításáról.

(8) Ha a rendelkezésre álló adatok, nyilatkozatok vagy más körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy az érintett személy más állam állampolgára is, de erre vonatkozó hiteles adat nem áll rendelkezésre, a kijelölt miniszter – legalább 5 napos határidő biztosításával – felszólítja, hogy nyilatkozzon a feltételezett állampolgárság fennállásáról. A felszólítás közlésére a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érintett e nyilatkozattétel során jogosult hiteles okirattal igazolni, hogy a feltételezett másik állampolgárság nem áll fenn. Ennek hiányában a vélelmezett harmadik állambeli állampolgárságot fennállónak kell tekinteni.

(9) A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozat rendelkező része tartalmazza

- a) a harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyaron kívüli állampolgárságának a megnevezését,

- b) a felfüggesztés időtartamát a felfüggesztés lejártának napja megjelölésével, és

- c) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(10) A kijelölt miniszter határozatát részletesen indokolja, kitérve különösen:

- a) a felfüggesztés jogalapjára,

- b) a veszélyt jelentő magatartás leírására,

- c) a rendelkezésre álló bizonyítékokra,

- d) az arányosságra, valamint a felfüggesztés időtartamára vonatkozó mérlegelés szempontjaira és eredményére.

(11) Ha a kijelölt miniszter döntése minősített adaton alapul, az indokolás a minősített adat iktatószámának megjelölésére való utalást tartalmazza.

(12) A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot az érintettel – ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik – közölni kell, és a döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.

(13) A határozattal szemben, a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be, akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(14) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 30 napon – a (15) bekezdésben foglalt esetben 45 napon – belül határoz. A Kúria a kijelölt miniszter döntését nem változtathatja meg.

(15) Ha a kijelölt miniszter az eljárásában a döntését minősített adatra alapozta, a Kúria a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével, a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.

(16) A kijelölt miniszter e § szerinti eljárására az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a hirdetményi közlésre, a képviseletre, az iratbetekintésre, az észrevétel, nyilatkozat tételére, az iratra, az ügyintézési határidőre, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítésre és a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a közhírré tételre, a hatóság döntéseire, továbbá a hivatalbóli eljárásra vonatkozó rendelkezéseit.

9/D. § (1) Aki a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt, annak a magyar állampolgársága – kérelmére – visszaállítható. A visszaállítás a magyar állampolgárság felfüggesztésének ideje alatt kizárólag egyszer kérelmezhető.

(2) A magyar állampolgárság visszaállításáról a kijelölt miniszter dönt. A döntés során a közrendi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági veszély fennállásának hiányát kell mérlegelni.

(3) A magyar állampolgárság visszaállításáról szóló határozatot az érintettel közölni kell. A magyar állampolgárság a határozat véglegessé válásának napjától áll vissza.

(4) Az érintett az állampolgárság visszaállítását elutasító határozattal szemben 15 napon belül keresetlevelet nyújthat be. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának.

(5) A kijelölt miniszter és a Kúria e § szerinti eljárására a 9/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

9/E. § (1) A harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyar állampolgársága visszaáll, ha

- a) a magyar állampolgárság felfüggesztésének időtartama alatt az érintett hontalanná válik, vagy

- b) a magyar állampolgárság felfüggesztésének időtartama lejár, és ezen időtartam alatt a magyar állampolgárságot nem állították vissza vagy nem állt vissza.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hontalanná válásról a kijelölt minisztert az érintett tájékoztatja. A tájékoztatáshoz csatolni kell a megfelelő hiteles dokumentumokat.

(3) A magyar állampolgárság visszaállásának tényét a kijelölt miniszter – az érintett ezirányú kérelme alapján – határozatban állapítja meg. A magyar állampolgárság visszaállásáról szóló határozatot az érintettel közölni kell. A magyar állampolgárság a határozat véglegessé válásának napjától áll vissza.

(4) Az érintett az állampolgárság visszaállásának megállapítását elutasító határozattal szemben 15 napon belül keresetlevelet nyújthat be. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának.

(5) A kijelölt miniszter és a Kúria e § szerinti eljárására a 9/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a magyar állampolgárság felfüggesztésének, valamint a magyar állampolgárság visszaállításának és visszaállásának tárgyában döntést hozó minisztert rendeletben kijelölje.

26. § E törvény

- a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2–4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (1), (4) és (5) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése,

- b) 9/A–9/E. §-a az Alaptörvény G) cikk (3) és (4) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.