1993. évi LV. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2019. december 13. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. december 13.)Következő módosítás (2020. február 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 111 változatlan sor ⋯
(3) A honosítási okiratot – ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi – a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot – ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor – a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.
7. § (1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (3a) (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.
7. § (1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (3a) (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.
(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.
⋯ 198 változatlan sor ⋯
(4) Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.
19/A. § Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § m) pontjában és 30. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel, a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, akiknek magyar állampolgársága lemondás vagy visszavonás révén megszűnt, illetve akik magyar állampolgárságát visszaállították.
20. § (1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti Levéltár és – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.
(2) A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.
⋯ 66 változatlan sor ⋯