1993. évi LIX. törvény — mi változott? 2010. április 1.
A 2008. január 2. és 2010. április 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 19 sor került ki.
⋯ 130 változatlan sor ⋯
(4) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől – ideértve az e törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerveket is – vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.
(5) Az államtitok és a szolgálati titok az országgyűlési biztost az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszűnése után is terheli.
(5) A minősített adat az országgyűlési biztost az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszűnése után is terheli.
(5) Az országgyűlési biztos az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlása során kezelheti mindazon személyes adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve amelyek felhasználása a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az országgyűlési biztos személyes adatokat csak a vizsgálata lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. Az országgyűlési biztos a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni.
(6) Az országgyűlési biztos az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlása során kezelheti mindazon személyes adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve amelyek felhasználása a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az országgyűlési biztos személyes adatokat csak a vizsgálata lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. Az országgyűlési biztos a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni.
(6) Az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.
(7) Az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.
(7) A titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
(8) A titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
(8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és az ügyészség nyomozást végző szervénél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálatot vezető főigazgatótól, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.
(9) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és az ügyészség nyomozást végző szervénél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálatot vezető főigazgatótól, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.
(9) A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha
(10) A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha
- a) az a személy, akit az országgyűlési biztos eljárásának alapját képező beadvány érint, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozója vagy élettársa;
- b) a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozóját, illetve élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
(10) Ha az országgyűlési biztos a (2)–(4) bekezdésben foglalt jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot stb.) kér, a megkeresésnek – ha e törvény másként nem rendelkezik – a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított határidőn belül, amely tizenöt napnál rövidebb nem lehet, köteles eleget tenni.
(11) Ha az országgyűlési biztos a (2)–(4) bekezdésben foglalt jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot stb.) kér, a megkeresésnek – ha e törvény másként nem rendelkezik – a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított határidőn belül, amely tizenöt napnál rövidebb nem lehet, köteles eleget tenni.
19. § (1) Az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványt tevőt értesíti.
⋯ 37 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az országgyűlési biztos a 22. §-ban megjelölt intézkedést tette, illetve a 25. §-ban szabályozott esetben az Országgyűlést kereste meg, az országgyűlési biztos az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a Magyar Honvédség, vagy a rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása államtitkot vagy szolgálati titkot érintene, az ügyet az országgyűlési biztos éves beszámolójával egyidejűleg, vagy — ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti — az éves beszámolót megelőzően titkos minősítésű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása minősített adatot érintene, az ügyet az országgyűlési biztos éves beszámolójával egyidejűleg, vagy – ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti – az éves beszámolót megelőzően, szükség szerint a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítési szintű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.
### Az országgyűlési biztos éves beszámolója
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(2) Az országgyűlési biztos beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A külön biztos önálló beszámolót terjeszt elő, amelyre az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadóak.
(3) A külön biztos önálló beszámolót terjeszt elő, amelyre az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadóak. Az adatvédelmi biztos beszámolója tartalmazza a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26. § (5) bekezdésében meghatározott eljárásának a tapasztalatait is.
### A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
⋯ 57 változatlan sor ⋯
(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében – ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok, körülmények vagy tények megismerése más módon nem biztosítható – minden olyan helyiségbe, ingatlanra beléphet, ahol visszafordíthatatlan környezetkárosodással fenyegető tevékenység folyik.
(4) A magántitok, az üzleti titok, az államtitok és szolgálati titok vagy a külön törvényben meghatározott más titok a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések – ha törvény eltérően nem rendelkezik – rá nézve is kötelezőek.
(4) A magántitok, az üzleti titok, a minősített adat vagy a külön törvényben meghatározott más titok a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések – ha törvény eltérően nem rendelkezik – rá nézve is kötelezőek.
(5) Az államtitkot vagy a szolgálati titkot érintő adatkezelés esetén a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogait csak személyesen vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett munkatársai útján gyakorolhatja.
(5) A minősített adatot érintő adatkezelés esetén a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogait csak személyesen vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett munkatársai útján gyakorolhatja.
(6) Ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges közreműködést a felvilágosítás adása iránt megkeresett, az iratokkal rendelkező személy, illetve az ingatlan tulajdonosa vagy használója megtagadja, arra a Fővárosi Bíróság – a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére – kötelezi. A Fővárosi Bíróság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – szükség esetén személyes meghallgatás tartásával – nemperes eljárásban határoz, amely határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
⋯ 61 változatlan sor ⋯
7. Az MH részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába.
8. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodásokba és tervekbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, melyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minősítenek.
8. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodásokba és tervekbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, melyeket a felek kölcsönösen „Szigorúan titkos!” minősítésű adatnak minősítenek.
9. A hadászati felderítés eszközeire, működésére, valamint az MH felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
6. A számítástechnikai eszközök számával, elhelyezésével, működésével, illetve az alkalmazott software-ekkel kapcsolatos dokumentumokba.
7. A rejtjel tevékenységgel, annak szakirányításával és hatósági felügyeletével kapcsolatos dokumentumokba.
7. A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos dokumentumokba.
8. A biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokba.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
III. Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:
1. Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.
1. Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik.
2. A rendőrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.
3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.
4. A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.
4. A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzés-védelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.
5. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
5. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban igényli.
6. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
6. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
7. A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokra.
7. A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.
8. A rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.
9. A tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.
10. A Magyar Honvédséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatnak minősítettek.
IV.
V.
VI. Az országgyűlési biztos a Vám- és Pénzügyőrséget (a továbbiakban: VP) érintő eljárása során nem tekinthet be:
1. Más államok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a VP valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.
1. Más államok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a VP valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik.
2. A VP nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.
⋯ 24 változatlan sor ⋯
4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
5. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
VIII. Az országgyűlési biztos a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait érintő eljárása során nem tekinthet be:
A rejtjeltevékenység szakirányításával és hatósági engedélyezésével, felügyeletével kapcsolatos dokumentumokba.