Szoctv. — mi változott? 2021. január 1.

A 2020. augusztus 1. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 62 sor került be, 22 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. augusztus 1.)Következő módosítás (2021. március 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 120 változatlan sor ⋯

- 1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

- 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

- 3. az anyasági támogatás,

- 4. a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,

- 4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,

- 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

- 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

- 7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) E törvény 6. §-a és a II - III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3) E törvény 7., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(3) E törvény 7. §-a, 20. § (10) bekezdése, 84. §-a és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(4)

⋯ 273 változatlan sor ⋯

(6) Csak a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni

- a)

- a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint

- b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.

(7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.

(10) Az utcai szociális munkát nyújtó szolgáltató a hajléktalan személy életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet megszüntetése, a hajléktalansággal járó ártalmak csökkentése, illetve ehhez kapcsolódóan a szociális és egészségügyi szolgáltatások és ellátások igénybevételének segítése és szervezése, valamint a hajléktalan személynek intézménybe vagy más szálláshelyre juttatása céljából, az e célok megvalósításához szükséges mértékben és időtartamig, de legfeljebb az utcai szociális munkát nyújtó szolgáltatóval fennálló intézményi jogviszony megszűnéséig kezeli a hajléktalan személy nevére, születési helyére és idejére, anyja nevére, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére, 4. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási helyére, cselekvőképességére, családi körülményeire, jövedelmi viszonyaira, iskolai végzettségére és munkavállalását befolyásoló egyéb tényezőkre, valamint egészségi állapotára vonatkozó adatokat.

20/A. §

20/B. § A kincstár – a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében – országos jelentési rendszert vezet. A fenntartó az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – adatokat.

20/B. § A kincstár – a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében – országos jelentési rendszert vezet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – adatokat.

20/C. § (1) A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése, és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz történő hozzáférés nyomon követése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

⋯ 43 változatlan sor ⋯

24/A. § (1) A 18/B. §, a 20. § (2a) bekezdése, a 20/B. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartási és egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi.

(2) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében – Szociális Ágazati Portál elnevezéssel – honlapot működtet.

(2) A szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében – Szociális Ágazati Portál elnevezéssel – honlapot működtet.

24/B. § A kincstár az általa vezetett, a 18/B. §, a 20/C. §, a Gyvt. 139. § (2) bekezdése, továbbá – a program célcsoportjára tekintettel lefolytatott adatigénylés alapján – a nyugdíjfolyósító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, valamint a Tny. 96. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásából átadja a kormányrendeletben meghatározott, a 64. § (7) bekezdése szerinti program jogosultjainak természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosult lakcíme szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatnak és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek.

⋯ 403 változatlan sor ⋯

(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3)

(3) A 38. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából nem szükséges szakértőt kirendelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti komplex minősítési kategóriába sorolt gyermek esetében.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

⋯ 171 változatlan sor ⋯

(6) Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

(7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás – ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást – havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(7) A települési önkormányzat rendeletében a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapított, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegét.

46. §

⋯ 232 változatlan sor ⋯

57/A. §

58. § (1) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

58. § (1) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

(2) Az egyházi, valamint a nemzetközi szerződés alapján egyházi kiegészítő támogatásban részesülő nem állami fenntartó által fenntartott intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az egyház legfőbb szerve vagy a nem állami fenntartó képviselőjének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény) ötéves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(7) A módszertani feladatok ellátására a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyedi támogatást nyújt.

(8) A szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv alkalmazottainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

58/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett szociális szolgáltató, szociális intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – nem állami fenntartó.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság további feltétele – a (2b) bekezdésben meghatározott kivételekkel –

- a) az új szociális szolgáltatónak, intézménynek (székhely, telephely),

- b) az új szociális szolgáltatásnak,

- c) étkeztetés esetén az új ellátotti létszámnak, házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám),

- c) szociális konyha és népkonyha esetén az új ellátotti létszámnak, házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám),

- d) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a központi költségvetésről szóló törvény szerinti, új feladatmutatónak,

- e) nappali ellátás és szakosított szociális ellátás esetén – a rehabilitációs intézményi külső férőhelyek és az időszakos férőhelyek kivételével – az új férőhelyeknek

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

- a) azt a szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, feladatmutatót, amelynek ellátására az egyházi fenntartó a települési önkormányzattal vagy társulással ellátási szerződést kötött, az ellátási szerződésben szereplő szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám, feladatmutató erejéig,

- a) a népkonyha kivételével azt a szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, feladatmutatót, amelynek ellátására az egyházi fenntartó a települési önkormányzattal vagy társulással ellátási szerződést kötött, az ellátási szerződésben szereplő szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám, feladatmutató erejéig,

- b) azt a szociális szolgáltatót, intézményt (székhelyt, telephelyet), szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, vagy a szociális szolgáltató, intézmény az Európai Uniótól, a Svájci Alapból, az EGT Alapból, a Norvég Alapból vagy a központi költségvetésből – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által közzétett közleményben meghatározott – pályázaton elnyert támogatásban részesül,

- c) azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szociális szolgáltatót, intézményt, szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása költségvetési többletkiadást nem eredményez, és a módosítást kizárólag

- ca) a fenntartó szociális szolgáltatói, intézményei közötti szétválás vagy egyesítés teszi szükségessé,

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(2h) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter szociális alapszolgáltatás esetén a befogadást kormányrendeletben foglaltak szerint visszavonhatja, ha

- a) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén az ellátott személyek száma, támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások esetén a teljesített feladatmutató, vagy nappali ellátás esetén a betöltött férőhelyek száma hat naptári hónap átlagában és a feltételek vizsgálatakor sem éri el a befogadott ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám 90 százalékát,

- a) szociális konyha, népkonyha és házi segítségnyújtás esetén az ellátott személyek száma, támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások esetén a teljesített feladatmutató, vagy nappali ellátás esetén a betöltött férőhelyek száma hat naptári hónap átlagában és a feltételek vizsgálatakor sem éri el a befogadott ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám 90 százalékát,

- b) a fenntartó a 20/C. § szerinti nyilvántartásban valótlanul tüntetett fel valakit igénybevevőként, vagy

- c) a szociális szolgáltatásra, a szociális szolgáltató, intézmény működésére vagy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó, a b) pontban nem említett szabályokat megszegik.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(2k) A (2f) bekezdésben foglaltak alapján kérhető az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó, 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján a szolgáltatói nyilvántartásban emelt szintű férőhelyként befogadott férőhelyeknek az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító befogadása.

(2l) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a befogadást a (2h) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó szabályok megszegése esetén a (2h) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben figyelmeztetés alkalmazása nélkül vonja vissza.

(3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást.

(4) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatás iránti kérelméről első fokon

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(3)

58/C. § A szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatás megszüntetése esetén az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv – az ellátatlanul maradó rászoruló személyek további ellátása érdekében – a bejegyzés hiányában működő szolgáltatás helyszínéül szolgáló ingatlanba beléphet, az ott ellátott személyek ellátásával kapcsolatos dokumentációba betekinthet, arról másolatot készíthet és az ellátottakkal személyes kapcsolatot létesíthet a gondozási szükségletük felmérése és a legmegfelelőbb elhelyezésük érdekében.

### II. CÍM — Alapszolgáltatások

59. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

### Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

60. § (1) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

60. § (1) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2) A falugondnoki szolgáltatás nyolcszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik nyolcszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

(2) A falugondnoki szolgáltatás ezer lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik ezer lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú – külön jogszabályban meghatározott – külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait – figyelemmel a lakosságszám korlátra – a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(7) A társulás keretében megszervezett falugondnoki szolgáltatás csak azon települések tekintetében működtethető, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A társulás keretében megszervezett tanyagondnoki szolgáltatás csak azon ellátási területen működtethető, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki képzés szervezését a szolgáltatás helye szerint illetékes megyei önkormányzat látja el a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott képzési program alapján.

61. §

### Étkeztetés

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

(3) Az étkeztetés szolgáltatási formái

- a) a szociális konyha és

- b) a népkonyha.

### Házi segítségnyújtás

63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

⋯ 687 változatlan sor ⋯

### Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék

92/J. § A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet. A szociális szakmai programok értékelésében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatására jogosult, engedéllyel rendelkező szakértő vehet részt.

92/J. § A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.

### VII. CÍM — Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények ellenőrzése

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- c) kormányrendeletben foglaltak szerint a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból törölheti, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatások nyújtásának megszüntetésére, illetve

- d) alkalmazhatja a kormányrendeletben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(4d) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható.

(4d) A működést engedélyező szervnek a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható.

(4e)

(4e) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható.

(4f)

⋯ 46 változatlan sor ⋯

- b) a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

- c) az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő állapot megszűnését, de legkorábban a közhírré tételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.

(11) Ha bejegyzés hiányában nyújtanak szociális szolgáltatást, a működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot szab ki, és

- a) felszólítja a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a bejegyzést, feltéve, hogy a szociális szolgáltatás eleget tesz a bejegyzéshez szükséges feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,

- b) bentlakásos intézményi ellátás esetén az ügynek az ellátottak szempontjából előnyös rendezése érdekében a bejegyzéshez szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személlyel, szervezettel hatósági szerződést köthet,

- c) az a) és b) pontban nem említett esetben kötelezi a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.

(12) Ha a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személy vagy szervezet a bejegyzés iránti kérelmet – a (11) bekezdés a) pontja szerinti – határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.

(13) A szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatás megszüntetése esetén az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv – az ellátatlanul maradó rászoruló személyek további ellátása érdekében – a bejegyzés hiányában működő szolgáltatás helyszínéül szolgáló ingatlanba beléphet, az ott ellátott személyek ellátásával kapcsolatos dokumentációba betekinthet, arról másolatot készíthet, és az ellátottakkal személyes kapcsolatot létesíthet a gondozási szükségletük felmérése és a legmegfelelőbb elhelyezésük érdekében.

### VIII. CÍM — Szociális igazgatási bírság

92/L. § (1) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(3) A kincstár bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértő magatartás megvalósulásától, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról – az adatszolgáltatással megegyező módon – a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, szociális intézmény értesítette a kincstárt.

(4)

(5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000 forint.

(4) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és – fenntartóra kiszabott bírság esetén – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

(4) A fenntartóra kiszabott bírság összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell megállapítani.

### V. Fejezet — AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY

⋯ 904 változatlan sor ⋯

131. § A szociális szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a fenntartó számára a szociális intézmények olyan mértékű fejlesztésének támogatását, hogy az érintett önkormányzatok eleget tudjanak tenni az e törvényben előírt kötelezettségüknek.

131/A. § (1) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás működtetését az állam – kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést – az állam fenntartói feladatainak ellátására – a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.

131/A. § (1) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás működtetését az állam – kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.

(2) Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.

(3) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása céljából

(3) A szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása céljából

- a) betekinthet a 20. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat,

- b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- u) az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályait;

- v) a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén közcélú munkavégzés keretében ellátható helyreállítási feladatok körét, az e feladatokra fordítható költségvetési forrás összegét, valamint e forrás igénybevételének eljárásrendjét;

- w) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, szolgáltatásoknak, feladatmutatóknak, ellátotti létszámnak – ezen belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának –, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására és annak visszavonására vonatkozó részletes szabályokat;

- x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait.

- y) a 32/D. § (1) bekezdése és 37/C. § (1) bekezdése szerinti fővárosi kerületi hivatal kijelölését;

- z) a 18/B. § szerinti országos nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásba való adatrögzítésnek és a nyilvántartásból történő adattörlésnek a részletes szabályait.

⋯ 117 változatlan sor ⋯

(7) A (6) bekezdés szerinti ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ápolt személy állandó és tartós ápolási, gondozási igénye a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság felülvizsgálata iránti eljárás során kiállított szakmai vélemény alapján is megállapítható.

134/I. § (1) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonában 2020. január 1-jén ellátásban részesülő személynek a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvénnyel megállapított komplex szükségletfelmérését – amennyiben nem rendelkezik vele – 2020. december 31-éig kell elvégezni.

(2) A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvénnyel megállapított 68/C. § szerinti idősek otthonának szabályai csak a szolgáltatói nyilvántartásba 2020. január 1-jét követően bejegyzésre kerülő intézmények esetében alkalmazhatóak.

134/J. § Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel megállapított, szociális konyha és népkonyha szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a folyamatban levő, szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés vagy adatmódosítás iránti eljárásban és a finanszírozási rendszerbe történő befogadásra irányuló szakhatósági eljárásban is alkalmazni kell, azzal, hogy

- a) a 2021. január 1-jét megelőzően, étkeztetésre vonatkozóan kiadott szakhatósági állásfoglalások alapján a fenntartó kérelmének megfelelően kell bejegyezni a szociális konyha vagy népkonyha szolgáltatási formát,

- b) 2021. január 1-jét követően a népkonyha szolgáltatás ellátási területének módosítása esetében az adatmódosítás feltétele a bővített ellátási terület szerint érintett valamennyi települési, fővárosi kerületi önkormányzat hozzájárulása.

135. § E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvénnyel megállapított 45. § (2a) bekezdését a 2015. február 28-án hatályos 43/B. § alapján 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal megállapított és 2015. március 1-jétől települési támogatásként nyújtott méltányossági ápolási díjra is alkalmazni kell.

135/A. § A 2020. július 1-jét megelőző időszakra szerzett jövedelem figyelembevétele során a 2020. június 30-án hatályos 4. § (1c) bekezdését kell alkalmazni.

135/B. § (1) Az állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szervtől 2021. január 1-jén a szociálpolitikai feladatok ellátására kijelölt szervhez kerülő kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 114. §-a alapján, 2021. január 1-jével munkaviszonnyá alakul át azzal, hogy a munkabér nem lehet alacsonyabb a kormánytisztviselő 2020. december 31-ei illetményének 80%-ánál. 2021. január 10-éig írásban kell tájékoztatni a munkavállalót a jogviszonyváltásról, és ajánlatot kell neki tenni a munkaszerződés tartalmi elemeire.

(2) Ha a munkavállaló 2021. január 25-éig a munkaszerződés tartalmi elemeire tett ajánlatot nem fogadja el, a munkaviszonya 2021. február 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A munkaviszony (2) bekezdés szerinti megszűnése esetén a munkavállalót olyan összegű díjazás illeti meg, mintha a kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnt volna meg azzal, hogy a szociálpolitikai feladatok ellátására kijelölt szervnél 2021. január 1-je és 31-e között munkaviszonyban töltött időt folyamatos kormányzati szolgálati viszonyban töltött időként kell figyelembe venni, és a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés és az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor a 2020. december 31-ei illetményt kell alapul venni.

(4) Ha a munkavállaló a munkaszerződés tartalmi elemeire tett ajánlatot 2021. január 25-éig elfogadja, a munkáltató köteles 2021. február 1-jéig a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni, és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni azzal, hogy a munkaviszony kezdetének a munkaszerződésben meghatározott napja 2021. január 1-je.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 2021. január 1-jét megelőzően kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időt a szociálpolitikai feladatok ellátására kijelölt szervnél munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében.

136. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 37/B. § (1) bekezdésében foglaltakat a közfoglalkoztatásba a hatálybalépést követően bevont egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.

(2) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/K. § (8)–(10) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha

⋯ 173 változatlan sor ⋯