1993. évi II. törvény — mi változott? 2021. január 1.

1. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kpt. IV.) 4. § (1) bekezdése alapján megalakított földrendező bizottságra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos — e törvényben meghatározott — ügyekben a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottság jár el.

(2) A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megválasztani. Ha a település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, a részarány-földtulajdonosok közgyűlése közös földkiadó bizottságot is választhat.

(3) A földkiadó bizottság legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt, továbbá a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részarány-földtulajdonosai, településenként legalább 1 taggal képviseltetve vannak.

(4) A földkiadó bizottság feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében munkacsoportokat hozhat létre.

3. § (1) A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes ingatlanügyi hatóság e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdonost egy-egy szavazat illet meg.

(2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesítik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell.

(3) Ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, megválasztják a földkiadó bizottságot, amely tagjai közül elnököt választ. Ennél kevesebb megjelent tulajdonos a földkiadó bizottság 5, illetve 9 tagját választhatja meg. A bizottság többi tagját részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló — az eredménytelen közgyűléstől számított tizenöt napon belüli időpontra összehívott — újabb részközgyűlés választja meg. Ez a részközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A részarány-földtulajdonosok közgyűlését az önkormányzat megbízottja vezeti. A bizottság tagjainak jelölésére, illetőleg a határozathozatal módjára vonatkozóan a közgyűlés szótöbbséggel határoz.

4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(2) A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének ) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják a központi költségvetés terhére.

(3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke, vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli.

4/A. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jut, hogy a földkiadó bizottság feladatai ellátását a törvényben meghatározott határidőben nem kezdi meg, vagy nem e törvény rendelkezései szerint jár el, illetőleg bármely más okból nem működik, haladéktalanul a részarány-földtulajdonosok közgyűlésének összehívását kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a részarány-földtulajdonosok közgyűlését a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésétől számított 15 napon belül a 3. §-ban meghatározott módon összehívja. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

- a) a működőképtelenség megállapítása esetén megszünteti a földkiadó bizottságot, és

- b) új földkiadó bizottságot választ, vagy amennyiben ez eredménytelen,

- c) felkéri a mezőgazdasági igazgatási szervet a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos feladatok végrehajtására.

4/B. § (1) A földkiadó bizottság megszűnik, ha

- a) illetékességi területén a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetőleg helyének meghatározása befejeződött, vagy

- b) működésképtelensége miatt a 4/A. § (2) bekezdése szerinti közgyűlés a megszűnését határozattal megállapítja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot közölni kell a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az ingatlanügyi hatóság a határozatról és annak az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről a helyben szokásos módon, hirdetmény útján értesíti a részarány-földtulajdonosokat.

(3) A földkiadó bizottság megszűnését megállapító határozat ellen közigazgatási pernek helye nincs.

(4) A földkiadó bizottság működésképtelen, ha feladatai ellátását a törvényben megállapított határidőben vagy újraválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feladatainak ellátását 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetőleg nem e törvény rendelkezései szerint járt el.

(5) A 4/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos törvényben meghatározott feladatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el, azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában egyezségi kísérletnek helye nincs. Azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény egyezségkötés megkísérlését írja elő, a mezőgazdasági igazgatási szerv minden esetben nyilvános sorsolással dönt. Az érintett tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelőzően egyezséget köthetnek.

(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a közgyűlés felkérése, illetőleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi a földkiadást és egy éven belül végrehajtja.

5. § (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál.

(2) A földkiadási kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.

(3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást az ingatlanügyi hatóság adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani.

5/A. § (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.

(2) Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből — kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik — a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit a központi költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.

(3) A költségtérítés mértéke a költség 50%-a, de legfeljebb

- a) 5 ha-ig 1 800 Ft/ha

- b) 5—10 ha-ig 9 000 Ft és 5 ha felett 1 200 Ft/ha.

- c) 10 ha felett 15 000 Ft és 10 ha felett 1 000 Ft/ha lehet.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos — részére a központi költségvetésből megtérített — költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

6. § (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást – a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően – el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét az ingatlanügyi hatóság által szolgáltatott adatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv határozza meg.

(3) A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét teljesíti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona.

(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet – a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével – a részarány kiadására fel kell használni.

(5) A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen

- a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;

- b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is, keletkezett részarány-földtulajdona;

- c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;

- d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdona.

(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.

(7) Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen — a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen — a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket teljesítési sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell — szükség esetén nyilvános sorsolással — teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

7. § (1) Ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt és erről jegyzőkönyvet készít.

(2) Az (1) bekezdés szerint ki nem elégíthető igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy melyik földrészletből teljesíthető a földkiadási kérelem, és erről jegyzőkönyvet készít.

(3)

(4) Az (1)—(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ha abból a célból, hogy az állattartó telep a hozzá legközelebb eső földön biztosíthassa a takarmány- ellátását, a részarány-földtulajdonos vállalja, hogy a kiadásra kerülő földjét az állattartó telep tulajdonosának eladja, vagy üzemeltetőjének legalább öt év időtartamra haszonbérbe adja és az erre vonatkozó előszerződést bemutatja, számára a részarány-földtulajdonát az előszerződésben megjelölt földből kell kiadni. A végleges szerződést a föld kiadásától számított 30 napon belül be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a földkiadási eljárást újra le kell folytatni.

(5) A közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése során az új földrészletet — eltérő megállapodás hiányában — a megosztás előtti eredeti földrészlet szélén kell kialakítani, és a gazdasági év végével kell birtokba adni.

(6) A részarány-földtulajdonos kérelmére a földkiadó bizottság a tulajdonosnak többféle jogcímen járó és különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait összeszámítja, és az így összevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre lefolytatja az (1)—(4) bekezdés szerinti földkiadási eljárást.

(7) A földkiadó bizottságnak az (1)—(4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során úgy kell eljárnia, hogy a ki nem adott földterületek (táblarészek) gazdaságosan megművelhetők maradjanak.

7/A. § (1) Ha a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány-földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet — művelési ága és AK érték megjelölése nélkül — a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap AK értékének 2%-a mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarány-földtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek, illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával legfeljebb 2000 Ft/AK értékben.

(3)

(4) Az ingatlanügyi hatóság az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat véglegessé válását követő két hónapon belül értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A mezőgazdasági igazgatási szerv az értesítés alapján határozattal dönt a kártalanításról.

(5) A kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell az ingatlanügyi hatósággal.

(6)

(7)

8. § (1) Ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével átszámított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni.

(2) A tanyatulajdonos az (1) bekezdés szerinti kérelmét a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál nyújthatja be az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottságok a tanya körüli földnek részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földalapba, illetőleg kárpótlási földalapba történt kijelölését követően javaslatot tesznek kárpótlási hatóságnak a földkijelölési határozat megfelelő módosítására. Ennek során a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapokat a kárpótlási földalap, illetőleg a kárpótlási földalapokat a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapok terhére növelni kell. A kárpótlási hatóság a végleges döntésbe foglalt földkijelölés módosítását akkor tagadhatja meg, ha annak következtében a már kijelölt egyes földalapok AK értéke külön-külön megváltozna.

(4) Az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

- a) a részarány-földtulajdonos nem jogosult a kárpótlásra, de tanyája a kárpótlási földalapba kijelölt táblában van;

- b) a kárpótlásra jogosultnak részarány-földtulajdona nincs, de tanyája a részarány-földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

- c) a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos tanyája a részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

- d) a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van, és a tulajdonosa egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, illetőleg részarány-földtulajdona van, és a tanyatulajdonos az állami gazdaság alkalmazottjaként az Ámt. 25. § (1) bekezdése alapján a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 17. §-ában meghatározott állami föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.

(5) A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet a Kpt. I. 20—28. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell árverésre bocsátani. Az árverést követően a tanya körül árverés céljára további földterület nem jelölhető ki.

(6) Az (1)—(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult tanyája a kárpótlási célú árverésre kijelölt földalapban helyezkedik el.

(7) A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság a tanya körüli földet a részarány-földtulajdonos tulajdonába adja, és erről ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.

(8) A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban annak a tanyatulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanyatulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona.

9/A. § (1) A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld és a tanyatulajdonost megillető tanya körüli föld kiadásával, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait 1996. június 30. napjáig látja el.

(2) Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, bármely részarány-földtulajdonos vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv kezdeményezésére köteles a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt a mezőgazdasági igazgatási szerv haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell értesíteni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

- a) 1996. december 31. napjáig meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy

- b) megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését, és erről értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(4) Amennyiben a földkiadó bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő ügyeket 1996. december 31-ig befejezi, a működése — feltéve, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése a (3) bekezdés szerint másképp nem döntött — eddig az időpontig meghosszabbodik. A földkiadó bizottság erről a mezőgazdasági igazgatási szervet értesíti.

9/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A. § (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (4) bekezdésében meghatározott határidőig sem fejezi be, vagy a közgyűlés még ezt megelőzően megállapítja megszűnését, a földkiadó bizottság a még végleges határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket átteszi a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés rendelkezései alapján a hozzá áttett ügyekben a 4/B. § (5) bekezdésének szabályai szerint jár el.

(3) A földkiadó bizottság az eljárása során keletkezett iratokat a megszűnésétől számított 15 napon belül köteles áttenni a mezőgazdasági igazgatási szervhez. Az iratok megőrzéséről a mezőgazdasági igazgatási szerv gondoskodik.

(4)

(5) A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait a mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.

(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. A mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.

(7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.

9/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdonok vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás végleges hatósági döntéssel befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolási jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(5) A központi költségvetés terhére – a 12/E. § (2) bekezdése, a 12/G. § (2) bekezdése, a 12/H. § (1)–(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint – gondoskodni kell az érintett földrészlet előkészítéséről, a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyéb munkarészeket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapján meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot.

(8) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) E §-ban foglaltakat az olyan földrészleteket érintően kell alkalmazni, amelyek esetében a részarány-földkiadási eljárás eredményeként meghozott végleges földkiadási határozat alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás nincs folyamatban, illetve a részarány-földkiadás eredményeként tulajdonjog nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

9/D. § (1) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek – választásuk szerint – a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(3) Termőföld igénylés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság igazolása, a földalapkezelő szerv, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-juttatásról határoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv a végleges határozatot a részarány-tulajdon törlése és a termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a földalapkezelő szerv által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező nyilvántartott részarány-tulajdonát, az AK érték-különbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről a mezőgazdasági igazgatási szerv a termőföld-juttatással egyidejűleg határoz.

(4) Pénzbeli kártalanítás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a végleges határozatot közli az ingatlanügyi hatósággal a részarány-tulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott határozatokat a földalapkezelő szervvel is közölni kell.

(5a) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat az (5b) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott sorsolásra azért nem kerülhet sor, mert

- a) az 2009. szeptember 30–ig már megtörtént, vagy

- b) arra 2009. október 1–jét követően a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható terület [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] hiányában már nincs lehetőség.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közleményt tesz közzé arról, hogy a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek a közlemény közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül nyújthatják be a termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmüket. A közleménynek tartalmaznia kell

- a) annak az érintett szövetkezetnek a megnevezését, amelynek gazdálkodási területe – az (5a) bekezdésben meghatározottak szerint – AK hiányos, s emiatt a részarány-földkiadás nem folytatható le,

- b) annak a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek a megnevezését, ahol a kérelem előterjeszthető,

- c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt,

- d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint kerül elbírálásra.

9/E. § (1) A földkiadási eljárást e §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni azon földrészleteket érintően, melyek esetében nem állnak fenn a 9/C. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2) A földrészletnek a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló hányadát (a továbbiakban: visszamaradt hányad) a mezőgazdasági igazgatási szerv az által lefolytatott sorsolás eredménye alapján a részarány-tulajdonosok közös tulajdonába adja az őket megillető részarány-tulajdon (AK érték) arányában. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A sorsolásra és a sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen benyújtható kifogásra a 9/C. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges hatósági döntés született, a mezőgazdasági igazgatási szerv a visszamaradt hányad tulajdonba adásáról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(5) Az e §-ban meghatározott földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait a 12/F–12/H. § alkalmazása során olyan tulajdonostársaknak kell tekinteni, mint akik a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérelmet nyújtottak be az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére.

10. § (1) A föld, tanya körüli föld kiadása, illetőleg a részarány-tulajdon helyének meghatározása során tulajdonba kerülő föld korábbi tulajdonosa, használója által közölt, az egyes földrészleteket terhelő meliorációs, művelési és egyéb, a termőföld AK értékében ki nem fejezett — így különösen a szövetkezet üzletrésztőkéjében meghatározott, ültetvény telepítéséből eredő — értéknövekedést eredményező beruházási költségeket a földkiadó bizottság a tulajdonos kérelmére ellenőrzi. A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.

(2)

11. § (1) A földkiadó bizottságnak

- a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;

- b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;

- c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;

- d) a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására irányuló eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A földkiadó bizottság eljárása illetékmentes, a földkiadási kérelem bejelentésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3)–(4)

(5)

(6) Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a döntést a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

11/B. § (1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdése szerinti eljárásban szakértő működik közre.

(2) A szakértőt a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetőleg az ingatlanügyi hatóság vagy a kárpótlási hatóság megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozói közül kell kirendelni. A szakértői névjegyzék összeállítását és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a földügyért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(3)–(5)

12. § (1) A földrendező bizottság az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak) kialakítása, visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetése előtt javaslatot tesz a terület felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére. A földkiadó bizottság is e rendelkezés szerint jár el a részarány-földtulajdonok kiadása céljából kijelölt táblák esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat elkészítésénél az érintett bizottság az ideiglenes birtokba helyezési határozatokat, a kárpótlásra jogosultak és tanyatulajdonosok által tett vételi nyilatkozatokat, valamint a 9. § szerint meghatározott részarány-földtulajdonokat veszi figyelembe.

(3) Az érintett bizottság a javaslatot egyezteti a jegyzővel, a közúti igazgatásért felelős szervvel, valamint a kárpótlási hatósággal. A bizottság az egyeztetett javaslatot az önkormányzati képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyást követően az ingatlanügyi hatóság elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

(4) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében kitűzött helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, azokat az ingatlanügyi hatóság önálló földrészletként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A fölrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület AK értékével a kiadásra kerülő részarány-földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.

(5) A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a részarány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni, azonban a jogosult az ingatlan elfogadására nem kötelezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállomány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmények értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.

12/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki – feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti –, az okiratot a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal pótolja.

(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el – ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést –, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.

(3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de a mezőgazdasági igazgatási szerv felszólítása ellenére, annak közlésétől számított 90 napon belül nem nyújtja be az ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt a mezőgazdasági igazgatási szerv az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

12/C. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja azoknak a személyeknek a körét és – a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő – jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét a mezőgazdasági igazgatási szerv közli az ingatlanügyi hatósággal és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat – az elidegenítés kivételével – az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.

(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.

(4)

(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket – természetvédelmi oltalom hiányában – a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia – ha az magántulajdonban nem áll vagy magántulajdonba nem került –, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.

14. § (1) A szövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel szűnik meg, és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja a gazdasági év végéig. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

(2) A föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg, kivéve, ha a felek korábbi határidőben állapodtak meg.

(3) Meg nem művelt földre vonatkozó szövetkezeti földhasználati jog a kijelöléssel, illetőleg a föld kiadásával szűnik meg.

(4) Ha a szövetkezet földhasználati jogával terhelt földön haszonbérlet áll fenn a kijelöléskor, illetőleg a föld kiadásakor, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg.

(5) A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat véglegessé válása után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.

15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályait, továbbá a 12/F. § (4) bekezdésében meghatározott soronkívüli eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg.