1993. évi II. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. augusztus 1. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 34 sor került be, 40 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. augusztus 1.)Következő módosítás (2012. július 6.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 27 változatlan sor ⋯

4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(2) A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének ) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják az állami költségvetés terhére.

(2) A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének ) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 685. § b) pontja] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják a központi költségvetés terhére.

(3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke, vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli.

⋯ 34 változatlan sor ⋯

5/A. § (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.

(2) Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből — kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik — a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit az állami költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.

(2) Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből — kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik — a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit a központi költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.

(3) A költségtérítés mértéke a költség 50%-a, de legfeljebb

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- b) 5—10 ha-ig 9 000 Ft és 5 ha felett 1 200 Ft/ha.

- c) 10 ha felett 15 000 Ft és 10 ha felett 1 000 Ft/ha lehet.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos — részére az állami költségvetésből megtérített — költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos — részére a központi költségvetésből megtérített — költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

5/B. § (1) Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.

5/B. §

(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban előírt határidőn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) nevét és székhelyét.

(4) A kérelem benyújtására megszabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.

6. § (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást – a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően – el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét az ingatlanügyi hatóság által szolgáltatott adatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv határozza meg.

⋯ 68 változatlan sor ⋯

### A részarány-földtulajdon helyének meghatározása

9. § (1) Ha a tulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti határidőben nem kérte részarány-földtulajdonának kiadását, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

9. § (1)

(2)–(3)

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.

9/C. § (1) Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti határidőben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

9/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdonok vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az ingatlanügyi hatóság – az állami költségvetés terhére – változási vázrajzot készít.

(2) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(3) A sorsolási jegyzőkönyv szerint készített változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek alapján kialakított önálló földrészleteket az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre a mezőgazdasági igazgatási szerv ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.

(3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitűzi és az ingatlant a tulajdonosnak – a tulajdonos aláírásával igazolt módon – birtokba adja.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolási jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(5) Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti határidőben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetőleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részarány-tulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetővé földjeik önálló ingatlanként történő kiadását, a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.

(5) A központi költségvetés terhére – a 12/E. § (2) bekezdése, a 12/G. § (2) bekezdése, a 12/H. § (1)–(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint – gondoskodni kell az érintett földrészlet előkészítéséről, a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyéb munkarészeket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapján meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot.

(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(8) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozat jogerőssé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezőkkel kell kezdeni.

(10) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

9/D. § (1) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek – választásuk szerint – a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

⋯ 87 változatlan sor ⋯

### A közös tulajdon megszüntetésénekkülön szabályai

12/E. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az – a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva – nem várható.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.

12/F. § (1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az ingatlanügyi hatóságnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-ig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.

12/F. § (1) Ha a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. E határidő elmulasztása esetén a közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ingatlannyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. Az ingatlanügyi hatóság illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőig azon tulajdonostársak is benyújthatják önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmüket, akik a 12/H. § (8) bekezdése alapján a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradtak.

(3) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állam viseli.

(4) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is.

(4) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeit a soronkívüliséget igénylő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.

12/G. § (1) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(6) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.

(2) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra és a kialakult helyszíni használatra. A megosztás módját, kiindulási helyét és irányát meghatározó határozatot az ingatlanügyi hatóság és a település polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján nyolc napra történő kifüggesztéssel kell az érintettekkel közölni. Ezen időtartamon belül a döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(7) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

12/H. § (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(8) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(9) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai hozzájárultak.

(3) A sorsolás során a 9/C. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(10) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(4) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

(11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(5) A földrészlet megosztást követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények – a keletkező önálló földrészletekre történő – visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(12) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(6) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot – határidő kitűzésével – ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

12/G. §

(7) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

12/H. §

(8) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(9) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

12/I. §

12/J. §

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(5) A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.

15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.

15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályait, továbbá a 12/F. § (4) bekezdésében meghatározott soronkívüli eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg.

16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § (3) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésének, kifizetésének, ellenőrzésének és visszatérítésének eljárási rendjét rendeletben állapítsa meg.

17. § Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a földkiadó bizottságok által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a szakértő kirendelésére, valamint a szakértői névjegyzék összeállítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

18. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 12/H. § (5) és (6) bekezdése az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban csak akkor alkalmazhatóak, ha a 12/G. § (2) bekezdése szerinti határozat az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépéséig nem emelkedett jogerőre.