1993. évi CXIV. törvény — mi változott? 2016. március 26.

### Védett őshonos állatfajták, veszélyeztetett fajták és magyar ebfajták

11. § (1) A védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtáknak, valamint a magyar ebfajtáknak az eredeti állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami feladat, melynek végrehajtásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a természetvédelemért felelős miniszter, a tenyésztési hatóság, más szervek, valamint szakmai szervezetek bevonásával – gondoskodik.

(2a) Magyar ebfajtának kell tekinteni azt az ebfajtát, amely Magyarország természetföldrajzi környezetében alakult ki, és tartásának, használatának és tenyésztésének történelmi hagyománya van.

12. § A magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták és a magyar ebfajták állományait védeni kell, amihez az állam támogatást adhat.

(1a)

(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával vagy magyar ebfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.

48/A. § (1) Az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi X. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 180. napon a kinológiai szövetség és a magyar ebfajtának nem minősülő ebfajták fenntartására elismeréssel rendelkező tenyésztőszervezetek elismerése a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) Azon tenyésztőszervezetek, amelyek elismerése az (1) bekezdés értelmében megszűnik, a törzskönyvi nyilvántartásaik másolatát kötelesek a Módtv. hatálybalépését követő 210. napig a tenyésztési hatóságnak átadni.

- a) rendeletben szabályozza 1. a tenyészállat- és szaporítóanyag-használat, -felajánlás és -értékesítés feltételeit; 2. a teljesítményvizsgálatok, tenyészértékbecslés rendjét; 3. a tenyészállatok teljesítményeinek adatgyűjtési módját, rendjét; 4. a kisállatfajok e törvénnyel érintett meghatározott körét; 5. az apaállat-ellátás módját, feltételét és költség-hozzájárulásának módját; 6. a védett őshonos fajták genetikai fenntartásának és támogatásának rendjét; 7. az állattartók, a tenyészetek és a tartási helyek nyilvántartásának rendjét; 8. a fajta és tenyésztő szervezeti elismerésnek, az elismerés felfüggesztésének és visszavonásának szabályait; 9. az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendjét; 10. a mesterséges termékenyítőállomás, spermatároló központ, embrióátültető állomás, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep engedélyezésével, üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat; 11. a művi szaporító tevékenységgel összefüggő részletes szabályokat; 12. a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalának és kivitelének előírásait; 13. a törzskönyv vezetésének és a származás igazolás kiállításának szabályait; 14. a szakképesítéshez kötött tevékenységeket; 15. az állattenyésztési bírság befizetésének módját; 16. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, az igazgatási szolgáltatási díjfizetés ellenében végzett feladatokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait; 17. a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, valamint a magyar ebfajták körét és kijelölésük rendjét; 18. a mesterséges termékenyítési szolgáltatást nyújtó inszeminátori, embrióátültetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az inszeminátorok, embrióátültetők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az inszeminátori, embrióátültetői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; 19. a magyar ebfajták genetikai fenntartásának rendjét;

- b)