1992. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2011. január 1.

- i) adósság: hitelviszonyon alapuló tartozások névértéken számítva.

6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják (a továbbiakban: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése)

- j) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott állami vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel-, kölcsön és annak visszatérülése, valamint az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei.

- k)

12/A. § (1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható, és kifizetések – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve közigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat – is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).

- a) az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok;

13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót – a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – visszafizetési kötelezettség terheli.

(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – visszafizetési kötelezettség terheli.

(3) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni.

(8) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.

13/C. § (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása vagy valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére történő közvetlen levonás érvényesítése esetén, amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás szabálytalanság miatt kerül megállapításra, a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás más okból kerül megállapításra, a forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a felhasznált európai uniós támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a rendelkezés kivételt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.

- a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont] elmulasztása mellett a járulékfizetési kötelezettség elmulasztása,

- a) a munkaügyi hatóság munkaügyi bírsággal sújtotta, vagy az (5) bekezdés f) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte, vagy

(8) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: AMtv.) alapján történő foglalkoztatással kapcsolatosan az (5) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, de a munkáltató az AMtv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesítette a közteherjegy-beragasztási kötelezettségét.

16. §

- d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére, valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére;

- i) jogszabályok által meghatározott keretek között működteti az Országos Támogatási és Monitoring rendszert;

(3) A kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként teljesíti. A kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a kincstár megállapodást köt.

(5) A kincstár az ügyfelektől érkező, a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.

(10) A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított normatívák igénylése elbírálásához szükséges, az egyes normatívák igénylését megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat és személyes adatokat kezelni. E személyes adatokat az egyes költségvetési éveket lezáró zárszámadásról szóló törvény hatálybalépésének napjáig jogosult kezelni.

- b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

- c) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap,

18/I. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés l) pontjában említett jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amely külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé teszi. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során – az e törvényben szabályozott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.

(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság – annak beérkezésétől számított – harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár e törzskönyvi jogi személyt jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a törvény hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tíz munkanapon belül – a jogutód feltüntetésével – törli a nyilvántartásból.

- f) a törzskönyvi jogi személy statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát,

- d) azon jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét, amely felett a törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője vagyonkezelői, tulajdonosi (alapítói, részvényesi, szavazatelsőbbségi, tagsági) jogokat gyakorol,

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi jogi személy adatszolgáltatási (bejelentési, változásbejelentési, okirat-benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, változásától számított nyolc munkanap.

(7) Helyi önkormányzat és a jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén az (1) bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. A 18/J. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi jogi személy alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát – jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást –, alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.

(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet.

(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.

(5) A (2)—(3) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.

(9) A költségvetési fejezetnek a (2)–(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó előirányzatai esetében a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt források nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelőzően.

24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön).

(2) A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás, a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani.

(3)–(4)

(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcím-csoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzat-csoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között – nem érintve a (8) bekezdésben foglalt előírást – a fejezetet irányító szerv év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével növelhető, ha

- a) az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,

- b) az eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul.

(6) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter (5) bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat-átcsoportosításokról a fejezetet irányító szervnek tájékoztatnia kell a kincstárt.

(7)

(8) Az állami költségvetés terhére fizetendő üdülési, rekreációs, táboroztatási, tanulmányi kirándulási célú támogatás, vagy üdülési célú, a költségvetési szerv, mint munkáltató által teljesítendő személyi juttatás a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk vagy hazai üdülési számla útján nyújtható.

(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok

- a) felhasználását,

- b) kezelési költségeit,

- c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,

- d) felhasználásának ellenőrzését,

- e) maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,

- f) terhére történő éven túli kötelezettségvállalást, valamint az előirányzatok terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét

a költségvetési évre vonatkozóan, évente február 15-éig – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza, illetőleg a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket belső normában állapítja meg.

(10) A (8) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.

(10) Az Operatív Programok finanszírozását szolgáló európai uniós és a kapcsolódó hazai előirányzatok átcsoportosításáról az éves költségvetési törvényben kell rendelkezni.

(11) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül – a fejezeti tartalék kivételével – az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(12) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeti egyensúlyi tartalék kivételével

- a) fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,

- b) más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez

az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással – a fejezetet irányító szerv hatáskörében – a b) pont szerinti esetben az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján – csoportosíthatók át.

(13)

(14) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más szervezeti formák alapításával kapcsolatos – a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő – előirányzat-módosítások a fejezetet irányító szerv hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.

24/A. § (1) A fejezetet irányító szerv a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntésekhez szükséges szakértői munkára vagy a támogatási döntések meghozatalára jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat.

(2) A fejezetet irányító szerv vezetője által felkért testületi tagoknak a (3) bekezdés szerinti végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon adható díjazás, költségtérítés.

(3) Az előirányzat (1) bekezdés szerinti előirányzatrésze felhasználásának részletes szabályait – így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét – kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben (jogalkotási jog hiányában közösen kiadott nyilvános szabályzatban) határozza meg.

24/B. § (1) A központi költségvetés Országgyűlés által megállapított tárgyévi költségvetési előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványainak e § rendelkezései szerint felhasználható összegével megnövelhetőek.

(2) A fejezetet irányító szerv – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig – a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival – az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján határozza meg a felhasználható összeget.

(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdésen kívüli fejezeti kezelésű előirányzatok kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradványa a következő évben a fejezetet irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag a következő év június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel, kormányrendeletben foglalt szabályok szerint, az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. A miniszteri jóváhagyást megelőző felhasználást – az előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő – utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.

(5) A központi költségvetési szerv kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradványa a következő évben intézményi hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítás után, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag a következő év június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel, kormányrendeletben foglalt szabályok szerint. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát az irányító szerv hagyja jóvá, az ezt megelőző felhasználást – az előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő – utólagos irányító szervi korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli.

(6) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa – a központi beruházások előirányzat-maradványából a (2) bekezdés rendelkezései alapján az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott rész és a (7) bekezdés szerinti előirányzat-maradvány kivételével – a központi költségvetést illeti meg.

(7) Az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a kiotói egységek és kibocsátási egységek eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználásukra a vonatkozó jogszabályok, nemzetközi szerződések rendelkezései irányadók. A fejezetet irányító szerv a megállapított előirányzat-maradvány összegével a tárgyévi azonos rendeltetésű előirányzatokat megemelheti.

(8) A helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, országos kisebbségi önkormányzati és a köztestületi költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni az irányítása alá tartozó költségvetési szerv maradványának elvonandó és a költségvetési szerv által felhasználható összegéről.

(9) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a tárgyévet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.

25. § (1) A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.

(2) A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető.

26. § (1) Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a.

(2) Az általános tartalék terhére — az éves hatást tekintve — annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(3) Az általános tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható.

(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.

### A központi költségvetés egyenlegének rendezése

27. §

(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi, illetőleg garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díj megállapításáról, illetőleg elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben – a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat, vagy annak egy részét elengedheti.

- k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).

(2) E törvény 33. §-a (7) és (12) bekezdésének alkalmazásában állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás.

38. § (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékaival és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a céltartalékokkal.

39. § (1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra – a 24. § (11) bekezdésében foglalt eset kivételével – a Kormány jogosult.

(2) A fejezeten belül a címek — ide nem értve az alcímeket — között, a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátotti pénzbeli juttatások fejezetre összesített előirányzatait is érintő átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek módosítására vonatkozó jogot az Országgyűlés a költségvetési törvényben magának fenntartja.

(3) A Kormány az (1)—(2) bekezdés szerinti átcsoportosítás jogát — rendeletében szabályozott módon — átengedheti a fejezetet irányító szervnek.

(4) A Kormány a 38. §-ban, a 38/A. §-ban, és az (1)—(2) bekezdésekben meghatározott előirányzat-módosításokról nyilvános határozatban dönt.

(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat az irányító szerv gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.

46/A. § (1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki – az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervei kivételével – a központi költségvetési fejezetekhez, elkülönített állami pénzalapokhoz.

(3) A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat és tevékenységük szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.

(4) A költségvetési (fő)felügyelők – meghatározott időtartamra szóló – megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.

47. § (1) A Kormány február végéig a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján kormányhatározatban közzéteszi a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítási alapok költségvetési szerveit) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.

(2)

(3) A kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámoktól a fejezetet irányító szerv csak indokolt esetben és csak a Kormány engedélyével térhet el a költségvetés tervezése során.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetés adósságállományának kamatelszámolásait tartalmazó költségvetési fejezetre nem kell alkalmazni.

- d) javaslatot tesz az általános tartalék és a céltartalék, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak tartalékai és céltartalékai felhasználására;

- e) február 15-éig a Kormány elé terjeszti a 47. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapjául szolgáló keretszámokat,

- r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak – a mezőgazdasági és a halászati támogatások esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter társfelelőssége mellett – az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolásáról;

- s) ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek, illetve vonatkozó képzések fejlesztésével kapcsolatos feladatokat; az államháztartási belső kontrollrendszerek helyzetéről és működéséről minden évben szeptember 30-ig éves jelentést terjeszt elő a Kormány részére;

- u) a hosszú távú kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos gazdasági hatékonysági számítások elvégzéséhez módszertani segédanyagokat tesz közzé az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv.

- m) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, fejezetén belül a címek között, valamint a címeken belül a költségvetési szervek között átcsoportosítást végez, továbbá kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó címek közötti átcsoportosítást;

- p) vezetője, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – évente február 15-éig, kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel, a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel – szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;

- q) megszervezi a feladatkörébe tartozó egyes szakmai, támogatási, illetve európai uniós támogatásból megvalósuló programok végrehajtását, lebonyolítását;

- r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdésében foglalt keretszámok betartásáról;

- t) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről; a Kormány irányítása alá tartozó szerv esetén erről külön jogszabály szerint beszámol az államháztartásért felelős miniszternek.

(4) A fejezetet irányító szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követően – kormányrendeletben meghatározottak szerint – megállapítja az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza az irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.

54. § (1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert.

(4) Az alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy az alap felhasználása más alapokkal összehangoltan történjen.

54/A. § A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási és beszámolási feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. Az alap működtetésének kiadásait az alap finanszírozhatja.

(2) A miniszter előirányzat-módosítást köteles végrehajtani az (1) bekezdésben, illetve az alap működéséről szóló törvényben meghatározott esetekben.

61. § Az alap előirányzatai terhére – a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy az 59. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve –

(3) A helyi önkormányzatokat megillető, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes rendeletben teszi közzé a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.

- b) ha a helyi önkormányzatok számára megállapított, központi költségvetési kapcsolatokból származó források a felelősségi körükön kívül eső ok miatt különböznek a költségvetési törvény alapján járó összegtől. Az egyes helyi önkormányzatokat érintő finanszírozási különbözeteket az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes rendeletben teszi közzé. A különbözettel a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak, a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében módosítja a központi költségvetésből származó bevételeinek előirányzatát.

(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások igénylésének, évközi pótigénylésének és lemondásának, valamint elszámolásának szabályait kell alkalmazni – kivéve a (4) bekezdés rendelkezéseit – a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra és az azokat megalapozó, iparűzési adóerőképességre vonatkozó adatszolgáltatásokra is azzal, hogy a igénylést és az évközi adatmódosítást a kincstár nem vizsgálja felül.

(3) A helyi önkormányzat a 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő támogatásokat a kincstár útján igényli. A kincstár – a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével – a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről értesíti az önkormányzatot.

64/D. § (1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi önkormányzatok támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai és hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy ezen időpontig a kincstár a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta, illetve megkezdte a helyszíni vizsgálatot. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi – az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli év(ek)re megállapított – az önkormányzatot megillető, pótlólagos költségvetési támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.

(2) Amennyiben a kincstár a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás során közölt adatoktól eltérést tár fel, akkor öt munkanapos határidő tűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívás tartalmazza az Állami Számvevőszék által az önkormányzat vonatkozásában megállapított (1) bekezdés szerinti eltéréseket is. Az önkormányzat módosításának elmaradása esetén az eredeti adatszolgáltatása marad irányadó.

(3) Az elszámolás felülvizsgálatára – az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormányzatok értesítését az eljárás hivatalból történő megindításáról, illetve a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyv önkormányzat részére történő átadásának határidejét. A kincstárnak a helyszíni vizsgálat befejezésétől számított tíz munkanap áll rendelkezésére a jegyzőkönyvnek az önkormányzat részére történő átadására.

(6) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolását követően az önkormányzati adatszolgáltatás és a kincstár – az Állami Számvevőszék megállapításainak (1) bekezdés szerinti figyelembevételével kialakított – álláspontja között különbség maradt fenn, a kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, mindezek indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő harminckét munkanapon belül – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat számára.

(7) A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tíz munkanapon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja.

(8) A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, illetve – amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott – a határidő eredménytelen elteltét követő tíz munkanapon belül határozatot hoz.

(12) A helyi önkormányzat – a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott – kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi – a kötelező feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi – részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy összegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egy összegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

- b) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Alkotmánnyal ellentétes működés miatt – kezdeményezi a Kormánynál a képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a Kormány a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, vagy az Országgyűlés a Kormány kezdeményezését elutasítja, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kormány, illetve az Országgyűlés döntését követő hónaptól az (1) bekezdés szerint jár el.

(5) A helyi önkormányzat által a feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások előirányzatairól – a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti lemondás kivételével – év közben történő lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló előirányzat átcsoportosítására az ezeket meghatározó jogszabályok előírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(3) A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább 4 évenként, ezen időszak egészére valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre. Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell – kockázatelemzés alapján – a jogosultsági feltételek teljesítésének szabályszerűségét helyszínen felülvizsgálni.

- a) a működési és felhalmozási célú – finanszírozási célú műveletek és előző évek pénzmaradványa nélküli – tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait, továbbá

- c) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának igénybevételét, beleértve a 8/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti betét visszavonását működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban,

80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készít, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg.

82. § A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek.

- c) az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetére.

86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatai terhére – a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy a 86/I. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve –

86/D. §

### VII. Fejezet — A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

(2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és – helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.

(3) Költségvetési szervet – autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. Ez a jog megilleti az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt alapító szerveket is.

- e) az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és

(4) Ha az átalakításról, megszüntetésről jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetést követő harminc napon belül – a 90. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú – átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. A 89. § (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv átalakító vagy megszüntető okiratának kiadásához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. Az átalakításról, megszüntetésről szóló okiratot az alapító szervnek az okirat kiadásától számított nyolc munkanapon belül a kincstárhoz kell benyújtania. A kincstár a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban, és az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított tíz munkanapon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

97. § (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv – kormányrendeletben foglaltak szerint – kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését – a 69. §-ban foglaltak figyelembevételével – az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg.

(2) A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről – kormányrendeletben rögzített szempontok figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetés készül. A rendeletben meghatározott tartalmú és formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

100/B. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel.

100/C. § (1) A költségvetési szerv költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása – törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa – kormányrendeletben foglaltak szerint – írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Központi költségvetési szervek esetében a kötelezettségvállalásnak kormányrendeletben meghatározott tartalmú előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalást – kormányrendeletben foglalt körben és módon – be kell jelenteni a kincstárnak.

(3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – csak a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet.

100/E. § (1) Az éves költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra – ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is – az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben megtervezhető előirányzat, a személyi juttatások évközi megtakarítása, és a 100/B. § (2) bekezdés szerint a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(2) Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, harminc napot meghaladó, de hatvan napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az irányító szerv köteles intézkedni a hatvan napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.

100/H. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.

(3) A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, elkülönített állami pénzalapból – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag pályázati úton, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére nyújtható támogatás. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.

100/I. § A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül a 102. § szabályai szerint.

100/J. § A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a költségvetési szerv vezetője felelős.

(3) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter – társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az alapokat kezelő szervezet vezetője – által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott – a bevételek várható beérkezését is ütemező – előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik.

- a) tárgyévben igénybe vett összegéről, vagy annak egy részéről lemond, azt visszafizeti, illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján elvonásra kerül,

- b) tárgyévet megelőzően igénybe vett összegét, vagy egy részét visszafizeti,

az így felszabaduló előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatás, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalék előirányzatát növeli.

102. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik.

- a) Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként, a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával csökkentett összegben a Kormány rendeletében szabályozott módon kell meghatározni.

- b) Az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítését a kincstár végzi. A teljesítés érdekében a kincstár megterheli a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját az általa teljesített kötelezettségek azon összegével, mely az a) pont szerinti keretből nem volt levonható.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre.

(3)

(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a kincstár – kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben – az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az állami adóhatóság a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi, és annak eredményéről a kincstárt értesíti.

(6) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át.

(7)

(8) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére – azok mértékéig – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegre is, a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.

(9) A kincstár – a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.

(10) A kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a kincstárba beérkezik és a kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.

(11)

(12) A kincstár – a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi

- b) a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető központi költségvetési kapcsolatokból származó források külön jogszabályban meghatározott részét,

- c) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének külön jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére, amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

- d) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint

- e) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások és a keresetpótló támogatás kiadásait.

(13) A (12) bekezdés b) pontja szerint meghatározott előleg összegét csökkenti a helyi önkormányzatnak a 101. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján december 20-án fennálló tartozása.

(14) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket – a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével – minden hónap 20-áig teljesítik.

(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) a kincstár közreműködésével látja el.

(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100,0 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. Az illetékes miniszter ezen felhatalmazás alapján hozott döntéseihez minden esetben a külpolitikáért felelős miniszter és a külgazdaságért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(4) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az illetékes miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az illetékes miniszter által e célra kijelölt Bíráló Bizottság feladata. Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja. A kincstár gondoskodik a megkötött magánjogi szerződések végrehajtásáról, illetve az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az illetékes miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli a központi költségvetés érdekeit.

(9) Az illetékes miniszter hatáskörében eljárva más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.

(8) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(9) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat.

109/D. §

(2) Az államháztartás kontrollja – mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére – külső ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik.

(2) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést

- a) a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység,

- b) a belső ellenőrzési tevékenység, és

- c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységeket is magában foglaló belső kontrollrendszer központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a jogszabályok, a közzétett irányelvek, módszertani útmutatók és a vonatkozó standardok alkalmazásának vizsgálata

útján kell ellátni.

(3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezik.

120/B. § (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:

- a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre;

- b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;

- d) információs és kommunikációs rendszert,

- e) monitoringrendszert

kialakítani és működtetni.

### A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés

121. § (1) A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:

- a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

- b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

- c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.

(3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy

- a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;

- b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;

- c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan;

- d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.

121/A. § (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.

(2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.

(3) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet

- b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

- c) továbbá a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.

(4) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:

- e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

(5) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket és – fejezetet irányító szerv esetén – megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani.

(6) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével.

(7) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(8) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

(9) Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a belső ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles a költségvetési szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.

(10) A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed

- a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,

- b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével – a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére,

- c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és – a pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

- d) a b)–c) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek, és

- e) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve az MNB-t – ellenőrzésére, amelyekben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék,

- f) a Kormány, a Kormány tagja, vagy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott szerv hatásköre az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.

(12) A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét a Kormány rendeletben határozza meg.

### A belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja

121/B. § (1) A belső kontrollrendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata.

- b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollokkal kapcsolatos irányelveket, módszertani útmutatókat;

- c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását és végrehajtását;

- d) ellátja az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat.

121/C. § (1) A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenység folytatásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges.

(2)

(3) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki

- a) rendelkezik a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal;

- c)

(5) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,

- a) aki a (10) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, továbbá aki a (10) bekezdésben előírt vizsgakötelezettséget nem teljesíti;

- f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,

(6) A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök nyilvántartásába újbóli felvételét:

- a) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés a) pontja miatt,

- b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre az (5) bekezdés b) pontja miatt,

- c) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre az (5) bekezdés c) pontja miatt,

- d) a törlést követő 3 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés d) pontja miatt,

- e) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés e) pontja miatt,

- f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre az (5) bekezdés f) pontja miatt

került sor.

(7) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

- a) természetes személyazonosító adatok,

- b)

- c) nyilvántartási szám,

- d)–e)

- f) lakcím,

- g) értesítési cím (tartózkodási hely),

- h) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

- i) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte;

- j) egyéb képesítésének megnevezése, az ezen képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte;

- k) a legalább kétéves szakmai gyakorlatot vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum megléte;

- l) a kötelező szakmai továbbképzése(ke)n történő részvétel(ek) ideje.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján a (7) bekezdés f)–h) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait internetes honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.

(9) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.

(10) A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.

(11) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt munkanap.

(12) Amennyiben a kérelmező az engedélykérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (3) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő huszonkét munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.

(13) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás során a kérelmező természetes személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére – annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag a (14) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.

(14) Az államháztartásért felelős miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőri tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(15) A (13) és (14) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államháztartásért felelős miniszter

- a) a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

- b) a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

121/D. § A költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője köteles rendszeres továbbképzésen részt venni az államháztartási belső kontrollok témakörében. A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

122. § (1) Aki költségvetési vagy európai uniós forrásokból származó támogatásban részesül, köteles a támogatások lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv – így különösen az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, és az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság – képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során az ellenőrző szervek munkáját akadályozza, a támogatás érvényét veszti, és a kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.

(2) Az államháztartás külső és belső pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek.

122/A. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

122/B. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi költségvetésből megillető normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások szabályszerűségét – külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt szervezetek bevonásával – ellenőrzi.

123/B. § Az elkülönített állami pénzalapként működő Munkaerőpiaci Alap tekintetében az illetékes miniszter rendelkezési jogát törvény által szabályozott keretek között megoszthatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületével. A rendelkezési jog megosztása nem érintheti a miniszternek a Munkaerőpiaci Alap működésével kapcsolatos e törvényben szabályozott általános kormányzati felelősségét.

- e) az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garancia, viszontgarancia és a kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia előkészítésének, beváltásának, nyilvántartásának és a kapcsolódó adatszolgáltatásnak részletes szabályait;

- g) a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos követelményeket [97. § (1) és (2) bekezdés];

- l) az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok és ezek felhasználásának információs rendszerét;

- m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános szabályait;

- s) az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv feladatát, hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének részletes szabályait;

- t) a központi költségvetésből nyújtott határon túli támogatások e törvénytől eltérő szabályozásának rendjét,

- u) a belső kontrollok, a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;

- v) az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,

- w) a 13/A. § (4)–(7) bekezdésének, valamint a 102. § (4)–(6) bekezdésének végrehajtási szabályait,

- zse) a 102. § (1) bekezdése szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait;

- g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való – külön szabályozott módosítás nélküli – eltérés rendjét,

- p) a kincstári ügyfelek számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, a kincstár által nyújtott szolgáltatások után felszámított díjakra, a 18/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj mértékére, alkalmazására, a kincstárnál alkalmazható fizetési módokra, valamint a készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat

(5) Felhatalmazást kap a gazdaságpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekben nem szabályozott vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti időre történő csökkentését a törvényben szabályozott feltételek alapján és a nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban.

(9) Felhatalmazást kapnak a fejezetet irányító miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a fejezeti kezelésű előirányzatok

- a) felhasználását,

- b) kezelési költségeit,

- c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,

- d) felhasználásának ellenőrzését,

- e) maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,

- f) terhére történő éven túli kötelezettségvállalást,

- g) terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét

a költségvetési évre vonatkozóan évente megalkotott rendeletben állapítsák meg.

- b) a belső ellenőrzési szervet vagy szerveket,

126. §