1992. évi IL. törvény
a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről
Az Országgyűlés abból a célból, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, valamint az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvények alapján a jogosultak termőföldhöz jutását — a mezőgazdasági termelés folyamatosságához fűződő érdekekre figyelemmel — mielőbb lehetővé tegye, a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Ha a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyért termőföldet kíván szerezni és ezt az igényét
- a) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. augusztus 15-ig;
- b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Kpt. II.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. október 5-ig;
- c) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt. III.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. október 30-ig
bejelenti a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában az arra rendszeresített formanyomtatványon, a kárpótlási hatóság a kárpótlás iránti kérelmet soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül elbírálja. Az a jogosult tehet bejelentést, aki a megszerezni kívánt termőföld árverésén a Kpt. I. 21. §-ának (1) bekezdése szerint részt vehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
- a) a kárpótlási hatóság megjelölését, ahova a jogosult a kárpótlás iránti kérelmét benyújtotta;
- b) a kárpótlás iránti kérelem benyújtásához rendszeresített boríték sorszámát;
- c) a megszerezni kívánt termőföld művelési áganként meghatározott aranykorona (AK) értékét, valamint a termőföldvásárlásra felhasználni kívánt kárpótlási jegy (utalvány) értékét;
- d) a megszerezni kívánt termőföld fekvése szerinti település megjelölését, a termőföld jelenlegi tulajdonosát (használóját, kezelőjét), tervezett hasznosításának módját;
- e) a kárpótlásra jogosult személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.
(3) A kárpótlási hatóság a bejelentés alapján akkor bírálja el az (1) bekezdésben meghatározott határidőben a kárpótlás iránti kérelmet, ha a jogosult az őt megillető összes vagy legalább 100 000 forint értékű kárpótlási jegyért termőföldet kíván vásárolni, és a kérelem elbírálásához szükséges adatok rendelkezésre állnak.
2. § A jogosult nem tarthat igényt soronkívüli elbírálásra, ha a kérelem vagy a bejelentés benyújtására nem az 1. §-ban foglaltaknak megfelelően kerül sor.
3. § (1) Ha a jogosult a kérelmét az 1. § alapján elbírálják, az őt megillető kárpótlási jegy banki letétben marad. Az árverésen a kárpótlási hatóság jogerős határozatával és letéti igazolásával vesz részt.
(2) Ha a jogosult a bejelentésben meghatározott értékű kárpótlási jegyét termőföldvásárlásra használta fel, részére a fennmaradó összegnek megfelelő kárpótlási jegyet a kárpótlási jegy forgalmazására feljogosított pénzintézet kiadja.
(3) 1993. augusztus 15. után a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülése nélkül is felveheti letéti igazolás ellenében az őt megillető kárpótlási jegyet.
4. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében a helyi önkormányzat — legkésőbb 1992. augusztus 31-ig — földrendező bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakít. A bizottság működési feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.
(2) A bizottság tagjai a helyi önkormányzat megbízottja, továbbá az igénybejelentők közül a képviselő-testület által megválasztott 6—10 személy. A bizottságban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell.
5. § (1) A helyi önkormányzat a bejelentésekről a kárpótlási hatóságot, illetőleg a földrendező bizottságot a bejelentés egy-egy példányával folyamatosan értesíti.
(2) A bizottság a bejelentések alapján felméri, egyezteti és összesíti az igényeket és javaslatot tesz a kárpótlási hatóságnak az árverések ütemezésére és az árverésre kerülő földek kijelölésére. A földrendező bizottság javaslatot tehet az árverésre kerülő földrészleteket terhelő, a korábbi tulajdonos, használó által közölt, a termőföld AK értékében ki nem fejezett tényleges értéknövekedést eredményező, a gazdálkodó szervezet részére megtérítendő költségek felülvizsgálatára is. A kárpótlási hatóság a közölt költségeket — szükség szerint — szakhatóságok bevonásával vizsgálja felül.
6. § (1) Az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt egyezség létrehozását köteles megkísérelni — minden egyes kialakítandó földrészletre 1000 Ft AK alapulvételével — az árverésen résztvevők között. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el.
(2) A jogosult az árverésen és az egyezségkötés során a kárpótlási jegyet névértékben használhatja fel. E törvény alkalmazásában névérték alatt a kárpótlási jegy címleteként meghatározott összeget kell érteni.
7. § (1) Ha a gazdálkodó szervezet a tulajdonában (kezelésében) levő, kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem kívánja vagy nem tudja mezőgazdasági műveléssel hasznosítani, 1992. október 31-ig köteles a bizottságnak bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti földre a bizottság ideiglenes használót jelölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet a termőföld művelésére szerződést köt.
(3) A termőföld használata ingyenes, ha a használó a gazdálkodó szervezet földjére árverezni is jogosult.
8. § (1) Ha a földrészlet árverésre bocsátott AK értéke és a tényleges AK érték az árverést követő megosztás során eltér, az árverésen tulajdonul megszerzett földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét a természetbeni állapot szerinti tényleges AK értéken kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az árverési vevők által megszerzett földrészlet (földrészletek) AK értékét arányosan csökkenteni kell és annak mértéke legalább 10%-ot meghalad, a tulajdonos a csökkentés mértékének megfelelő kárpótlási jegy visszatérítését kérheti a birtokbaadástól számított 60 napon belül. A visszatérítésről a kárpótlási hatóság gondoskodik.
9. § (1) A Kpt. I., II., III. rendelkezéseit az e törvény rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.
(2) Az állam az állami tulajdonban lévő földekből kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogosultak termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének kielégítésére, akik igényüket az 1. § szerint jelentették be és igényük kielégítésére a szövetkezet által kijelölt földalap nem nyújt fedezetet.
10. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.