1992. évi XI. törvény — mi változott? 2021. május 28.
A 1992. március 9. és 2021. május 28. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 7 sor került ki.
⋯ 31 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó összbüntetés tartama az 1. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt kiszabott büntetés tartamával csökken. Ha az összbüntetés alapjául szolgáló bármely ítéletben összbüntetést szabtak ki, a 2. § irányadó.
4. § (1) A semissé nyilvánítási eljárásra — a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel — a különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §-ában meghatározott általános szabályai az irányadók.
4. § (1) A semmissé nyilvánítási eljárásra – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a különleges eljárásoknak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 837. §-ában meghatározott szabályai az irányadóak.
(2) A Be. 356. §-ának (2) bekezdését e törvény alapján induló semmissé nyilvánítási eljárásban a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
(2) A Be. 837. § (1), (3) és (4) bekezdését az e törvény alapján induló semmissé nyilvánítási eljárásban a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a) az eljárás az elítélt hozzátartozójának (Btk. 137. § 5. pont) az indítványára is megindul;
- b) a 3. § szerinti eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amely az összbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet hozta, többszörös összbüntetés esetén az utolsó összbüntetést megállapító bíróság illetékes;
- c) a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is fellebbezhet;
- d) a Be. 356. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt eljárás megszüntetési ok nem alkalmazható;
- e) a bűnügyi költséget az állam viseli.
- a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt, a védő, illetve az elítélt hozzátartozójának [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pont] indítványára indul meg,
- b) a semmissé nyilvánítási eljárásban az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el,
- c) ha az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság tanácsban járt el, a semmissé nyilvánítási eljárásban a tanács elnöke jár el,
- d) a 3. § szerinti eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amely az összbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet hozta, többszörös összbüntetés esetén az utolsó összbüntetést megállapító bíróság illetékes,
- e) a bíróság a semmissé nyilvánítási eljárásban
- ea) ügyiratok alapján dönt,
- eb) ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart,
- ec) ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,
- f) ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye,
- g) a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is fellebbezhet,
- h) a bűnügyi költséget az állam viseli.
5. § Az 1989. évi XXXVI. törvény hatálya alá eső bűncselekményekkel kapcsolatos politikai vagy más bűncselekmény miatt, az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül történt elítélések semmissé nyilvánítására az 1989. évi XXXVI. törvény 3. §-a irányadó.
⋯ 5 változatlan sor ⋯