1992. évi LXXXIX. törvény
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről
Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról, valamint a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók beruházási feladataihoz nyújtandó címzett támogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok, valamint a szociális ellátásban közreműködő nem állami fenntartók fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. Fejezet¶
1–3. §
II. Fejezet¶
4–9. §
III. Fejezet — A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának általános feltételei, finanszírozása és elszámoltatása¶
10. §
11. § (1)
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe. Kivéve a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.
(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.
(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(5) Címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén – kérelemre – legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.
(6) Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében
- a) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a kincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
- b) az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.
(7) A finanszírozási szerződés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthető meg.
11/A. § (1) Amennyiben az önkormányzat címzett vagy céltámogatásban részesül, köteles megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosítani e törvény 23. §-a g) pontjának 1. alpontja szerinti 1%-os lebonyolítási díj terhére.
(2) Az önkormányzat központi támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
12. § (1) Az egyes években a központi támogatás — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg – a 14. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével – a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén – függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől – az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új központi támogatási igényt.
12/A. §
13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül – a kincstár bevonásával – el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13/A. § Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján, címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felé igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.
14. § (1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha
- a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
- b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,
- c) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.
(2)
(3)
(4) Ha az önkormányzat
- a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől,
- b)
- c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,
- d) a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll,
- e)
- f) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel,
akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania.
(5) Ha az önkormányzat
- a) nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást,
- b) a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott,
- c) a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 80%-os bekötési arány megvalósulását nem igazolja a 13/A. §-ban meghatározott határidőben, úgy a központi támogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső része tekintetében
akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
(6) Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről – a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével – a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 59. §-a szerinti – a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó – kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti határidőre, a fel nem használt támogatást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter elvonja.
(8) Ha az önkormányzat az (5) bekezdésben foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor tíz napon belül köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(9)
(10)
(11)–(12)
(13) A 2007. évet megelőzően kiegészítő jegyzékben jóváhagyott céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(14)
(15) Ha jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintő egyéb központi vagy hatósági intézkedés miatt a központi támogatással folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, illetve ha a beruházás befejezése előre nem látható okok miatt elhúzódik, úgy az önkormányzat kérheti a beruházás műszaki tartalmának, pénzügyi ütemezésének módosítását. A kérelmekről, valamint ha szükséges, az ezzel összefüggő központi támogatás maradványa felhasználásának engedélyezéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósításának időszakában nem változhat. Kivéve a helyi önkormányzatok közös beruházásának azon esetét, amikor a társult önkormányzatok által megállapodásban a beruházás finanszírozásával összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott, valamint a központi támogatás alapdokumentumaiban a támogatás címzettjeként meghatározott önkormányzat – a kivitelezés kezdését megelőzően – eláll ezen feladatainak további teljesítésétől és azt a társult önkormányzatok közül egy másik megállapodásban vállalja.
16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál – ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be – a képviselő- testületi döntést követő nyolc munkanapon belül a többlet céltámogatásról le kell mondani, és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az Áht.-ben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra.
(4)
17. § (1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral.
(3) A kincstár a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(4) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
- a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
- b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a kincstárhoz.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a kincstár az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.
IV. Fejezet — A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó vegyes rendelkezések¶
18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.
19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont – kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét – a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti – ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat –, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.
(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon állam részére történő átadására törvény alapján, az önkormányzati feladatok állam általi átvételéhez kapcsolódó vagyonátszállással került sor.
(2) Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon feladattal összefüggésben e törvény szerinti támogatásban csak akkor részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati feladat ellátására létesítendő beruházás során.
(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált, csak olyan gazdasági társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k) és amennyiben a tulajdonba adást külön jogszabály nem tiltja.
(4)
(5)
(6)
20. § (1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat – egészségügyi beruházás esetén az Egészségbiztosítási Alap kezelője – gondoskodik.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(3) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.
21. § (1) E törvény 1993. március 19-én lép hatályba. Rendelkezéseit az 1993. évi címzett- és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.
(2)
21/A. §
21/B. §
21/C. §
21/D. §
21/E. §
V. Fejezet — A szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatása¶
21/F. § (1)–(9)
(10) A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatás folyósítása, felhasználása és elszámolása az alábbiak szerint történik:
- a) a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a kincstár folyósítja a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül;
- b) a nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral;
- c) a kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról;
- d) a beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg;
- e) a címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja;
- f) a címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)–(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell;
- g) a nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára;
- h) a nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül – a finanszírozó pénzintézet bevonásával – szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
VI. Fejezet — Záró és értelmező rendelkezések¶
22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy
- a) a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait,
- b) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét
rendeletben szabályozza.
23. § E törvény alkalmazásában:
- a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja.
- b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.
- c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része.
- d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma.
- e) Belterület: Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.
- f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek.
- g) Beruházási költség:az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe 1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági és műszaki ellenőrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint 74.20.40 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része, 2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része
- h) Beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFÁ-val növelt összege.
- i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése.
- j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége.
- k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz.
- l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása — az előbbieken túl — akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban résztvevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek.
- m) Beruházás: a felújítási munka kivételével a számviteli törvényben, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott tevékenység.
- n)
- o) Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és szennyvíz bekötővezeték együttesen).
- p) Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás: szolgáltatásai a megye vagy körzeti jelleggel több település lakói által vehetők igénybe.
- r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)
- s) Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november 1-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők,
- t) Szennyvízközmű beruházás: szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat együttes megvalósítása.
- u)